Digitalizáció, erőforrás, szakemberhiány: ezek a belső ellenőrzés legnagyobb kihívásai

2022. 08. 05., 18:17

Még mindig az automatizált adatelemzési eljárások alkalmazása jelenti a legnagyobb nehézséget, de az elismertség-elfogadás és a támogató vállalati környezet hiánya is nehezíti a belső ellenőrök munkáját. Ez derül ki a felmérésből, amelyet A Deloitte a Belső Ellenőrök Magyarországi Közhasznú Szervezetével közösen 2017 után idén ismét online végzett a belső ellenőrzési osztályok működésével, állapotával és kihívásaival kapcsolatban.

A Deloitte és a Belső Ellenőrök Magyarországi Közhasznú Szervezete 2022-es felmérésben számos belső ellenőrzési vezető vett részt, akik 54 százaléka nem pénzügyi szektorban, míg 46 százaléka pénzügyi szektorban működő intézmény belső ellenőrzésének irányítását látja el.

A 2017-es felmérés során a megkérdezettek a legnagyobb kihívást az automatizált adatelemzési eljárások alkalmazásában, az IT szakismeretek általános hiányában és az azok elavultsága okozta nehézségekben, illetve a többi védelmi vonallal történő hatékony együttműködésben látták. Ezen felül a belső ellenőrzésnek nehézséget jelentett az elismertség hiánya és nem támogató szervezeti kultúra.

Ehhez képest 2022-ben ugyan még mindig az automatizált adatelemzési eljárások alkalmazása jelentette a legnagyobb nehézséget szakma számára, ugyanakkor az elismertség-elfogadás- és a támogató vállalati környezet hiánya, illetve az erőforráshiány, továbbá a tehetségek és a tapasztalt szakemberek bevonzása új elemként, illetve „előkelőbb" helyen szerepel az élbolyban. A változó szabályozási környezet vette át a negyedik helyet a listán, míg az IT szakismeret hiánya elveszítette korábbi képzeletbeli dobogós helyezését.

A Deloitte felmérése szerint az elmúlt években sem az átlagos létszámban, sem pedig a rendelkezésre álló anyagi erőforrásokban nem volt tapasztalható jelentős változás. Tekintettel a szabályozási környezetek növekvő komplexitására, a szabályozói és management elvárások – különösen a pénzügyi szektorban tapasztalható növekedésére, ez a stagnálás nem fest könnyű helyzetet a belső ellenőrzési funkciók számára.

„Az elmúlt időszakban egyre nagyobb nehézség az elégséges emberi erőforrások folyamatos biztosítása, új kollegák felvétele és megtartása, különösen a specializált területeken. Emellett felmérésünk szerint a digitalizáció útján való elindulás problémája 2017 után idén továbbra is vezeti a rangsort a fő kihívások között” – mondta Szöllősi Zoltán, a Deloitte Kockázatkezelési üzletágának partnere.

Kiemelt figyelmet érdemel ezen kívül a szervezeti kultúrákhoz kapcsolódó elfogadottság kérdése, melyben sajnos nem látható jelentős elmozdulás az elmúlt években. Pozitív tapasztalat azonban, hogy a pandémia nem okozott jelentős fennakadásokat a belső ellenőrzés napi működésében és a feladatok teljesítésében.

„Mivel a sikeresség egyik legfontosabb pillére a belső ellenőrzés elfogadottsága és értékteremtő képessége, ezért a hagyományos „revizori" megközelítés helyett támogató/tanácsadó kommunikációt érdemes folytatni, amelyen keresztül eredményesebb együttműködés alakítható ki. Kulcs jelentőségű továbbá a management támogatása. Ahol ez erős és a kommunikáció is tiszta, ott komoly problémák ritkán adódnak az elfogadottsággal” – mondta Emmert Norman, a Deloitte Audit & Assurance üzletágának Senior Managere.

A Deloitte 2017-es felmérése során megállapította, hogy a nem pénzügyi vállalatok belső ellenőrzési költségvetése jellemzően alacsonyabb volt, mint az erősebben szabályozott pénzügyi szektor szereplőié. Idén a válaszok szórása a korábbihoz hasonlóan alakult: mindkét szektorban a legjellemzőbb válasz „a kevesebb, mint 0,1 százalék” arány volt, ugyanakkor a pénzügyi szektor válaszadói nagyobb számban jelöltek meg magasabb intervallumokat.

Kevéssel több, mint tizedük „1 százalék vagy ennél magasabb” arányról számolt be, míg a nem pénzügyi szektorban ilyen magas értékről egyáltalán nem érkezett visszajelzés.

A belső ellenőrzésen dolgozók létszámának tekintetében mindkét szektorban a stagnálás volt jellemző. A pénzügyi szektor fele látja úgy, hogy a jelenlegi rendelkezésre álló állomány elegendő volt a 2021-es éves terv időben történő elvégzéséhez, míg a másik fele szerint a terv végrehajtása a jelenlegi létszám mellet nem volt sikeres. 18 százalék nyilatkozta azt, hogy az éves terv kielégítő végrehajtása csupán külső erőforrás igénybevételével volt lehetséges. A nem pénzügyi vállalkozások közel kétharmada szerint sikeres volt a 2021-es éves terv végrehajtása a jelenlegi állománnyal is, azonban egyharmaduk számára ez nehézséget jelentett. A nem pénzügyi vállalatok esetében a válaszadók 5 százaléka jelezte, hogy az éves terv sikeres végrehajtása érdekében külső erőforrást vett igénybe.

A 2022-es évhez képest három évre visszatekintve a pénzügyi szektorban az éves belső ellenőrzési tervek végrehajtása az esetek kevéssel több, mint felében nem volt sikeres. Ez az arány a nem pénzügyi szektorban kétharmad-egyharmad arányban oszlott meg az időben és teljességében végrehajtott tervek javára. A szabadszavas válaszok alapján ennek mindkét szektorban számos oka volt, azonban az egyértelmű közös metszet a COVID vírus és az általa okozott, kialakult pandémiás helyzet volt.

A digitalizáció továbbra is számos kihívást tartogat, különösen a nem pénzügyi szektorban. Itt, a dedikált audit IT eszközök hiányának okaként a válaszadók legnagyobb számban azt jelölték meg, hogy a belső ellenőrzési osztály mérete nem indokolja azt, továbbá, hogy az automatizált felhasználáshoz nem megfelelő az adatminőség vagy a használt adatstruktúrák, ezért nem lehetne hatékonyan alkalmazni az adatelemzési eszközöket. Ez a gyakori válasz a nem pénzügyi szektorban kiegészült azzal, hogy a vállalat vezetése nem ismeri és/vagy nem támogatja az IT támogatott audit eszközök használatát.

„A legfőbb nehézség az elindulás, hiszen rendkívül sok lehetőség van már a piacon, ami pozitív, ugyanakkor zavart is kelthet a prioritások tisztán látásában. Érdemes néhány belátható, konkrét, megvalósítható célt meghatározni. Fontos látni, hogy nem feltétlenül szükséges 100 milliós nagyságrendű szoftverberuházásokban gondolkodni jelentős hatékonyság növekedés eléréséhez sem” – mondta Szöllősi Zoltán.

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2024. 02. 14., 13:10
Ha esetleg megtorpanunk egy-egy projekt kapcsán, általában humorral próbálunk felülemelkedni a problémákon, a jó hangulat mindig átlendít a nehézségeken – mondta az Üzletemnek Rázga-Ilyés Noémi, a CheckINN innovációs programigazgatója.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

A globális kutatás eredményeinek év eleji kihirdetése után a PwC nemrég bemutatta a hazai Vezérigazgatói Felmérés adatait is. A számok alapján a magyar cégvezetők optimistábbak a gazdasági kilátásokat illetően, mint külföldi kollégáik, ám árnyalja a képet, hogy saját cégük árbevételére már nem feltétlenül jósolnak növekedést 2024-re. Az olyan kitettségek kapcsán, mint az infláció, a szakképzett munkaerő hiánya vagy akár a klímaváltozás, szintén derűlátóbbnak tűnnek a hazai cégvezetők, igaz, vannak aggodalmak, de izgalmas jóslatok is, például az új technológiai vívmányok bevezetése kapcsán, amelyek mellett nem lehet szó nélkül elmenni. Nem is tesszük: a BizniszPluszban a PwC Hungary szakértőjével, Mezei Szabolccsal elemezzük a legtanulságosabb számokat.
2024. 02. 03., 21:30
epizód: 2024 / 3   |   hossz: 19:22
A Magyar Munkaerő-kölcsönzők Országos Szövetségének elnökével azt elemezzük a BizniszPlusz aktuális epizódjában, hogy hogyan alakíthatja át a toborzási folyamatokat és általában a HR munka világát a mesterséges intelligencia. A szakemberrel megnéztük azt is, milyen szakmai készségek ívelnek fel az AI korszakban, és ennek milyen lenyomatai lesznek érzékelhetők a következő években, sőt, már 2024-ben is. A magyar gazdaságban megjelent külföldi munkavállalók által elindított munkaerőpiaci trendek, valamint a változó minimálbér és bérminimum hatásai szintén szóba kerültek a beszélgetésben. Utóbbiakról kiderült mekkora terhet rónak a magyar vállalkozásokra, és ennek milyen mögöttes okai vannak, a munkaerő termelékenységének alakulásától a tapasztalt kollégák megtartásáért indult küzdelemig.
Soha még ilyen magas összeggel – egy kártyára vetítve több, mint 130 ezer forinttal – nem tartoztak a hazai hitelkártya-tulajdonosok, mint 2023-ban. Úgyhogy erről beszélni kell – pláne az elmúlt 10 év tapasztalataival összehasonlítva. A BiztosDöntés.hu alapítója szerint a tartozások átlagos összege túl magas, ami leginkább annak tudható be, hogy nem egészséges irányba tolódtak el az adósságaink. Mire jó valójában egy hitelkártya, és milyen kisebb szemléletváltással kerülhető el, hogy túl magas tartozásokat halmozzunk fel? Tudd meg a válaszokat a tudatosabb gazdálkodáshoz Gergely Péter pénzügyi szakértőtől!

  NÉPSZERŰ HÍREK

  Rovathírek: GUSTO

  Rovathírek: ATOMBUSINESS