Családi vállalkozások: rövidtávú kihívások vs. hosszútávú vízió

2019. 08. 01., 14:45

Áthidalni a rövidtávú kihívások és a hosszú távú prioritások közötti szakadékot komoly kihívást jelent számos magántulajdonú vállalkozás számára. Azok a tulajdonosok viszont, akik épp a következő generációnak tervezik átadni a kontrollt, közvetlen, személyes nyomás alatt állnak a vállalat és a család hosszú távú jövője és a napi ügyekben rejlő lehetőségek szorításában. A Deloitte ötödik globális, családi vállalkozásokat vizsgáló kutatása azokra a kérdésekre keresi a választ, hogy hogyan lehetséges a családi dinamika, a folyamatosan változó piaci kihívások és a kulturális beidegződések között megtalálni ezt az egyensúlyt.

A magántulajdonú vállalkozások esetében már-már közismertnek mondható, hogy a családi értékekben rejlő gyökerek, a közös jövőkép és a vállalati kultúra kap hangsúlyos szerepet a hosszútávú vízió kialakításakor. Ugyanakkor pusztán a tulajdonosok szándéka a vállalkozásaik feletti családi tulajdon, illetve kontroll megtartásáért önmagában még nem jelent garanciát arra, hogy a vállalkozás túléli a következő évtizedeket. A kutatás során megkérdezett 791 családi tulajdonú vállalkozás vezetőinek válaszaiból úgy tűnik ugyanis, hogy az általános vélekedéssel ellentétben az egyre gyökeresebb piaci változások és az azonnali reakciót igénylő kihívások hatására jellemzővé válik egyfajta szakadás a stratégiai vízió, a családi hagyaték és vagyon, illetve a rövidtávú üzleti preferenciák között, az utóbbiak javára.

A tanulmányból kiderül, hogy a családi vállalkozásoknak a fele gondolja úgy, hogy készen áll a jövő kihívásaira, azonban az elemzésből jól látszik, hogy a tulajdonosi pozíciók, az irányítás-vezetés, az utódlás és a stratégia jelentette négy fő vizsgálati területből legalább egy esetében teljesen hiányzik a tudatosság. Az 58 országban folytatott interjúk azt mutatják továbbá, hogy alig 41 százaléka a megkérdezetteknek érez hasonló magabiztosságot az utódlási tervével kapcsolatban.

Különösen érdekes ennek fényében, hogy a családi vállalkozások hosszútávú orientációja nem feltétlenül jelenti azt, hogy a stratégiára vonatkozó tervek 5 évnél hosszabb időre szólnak. Az elemzés rámutat például, hogy a válaszadók 47 százaléka rendelkezik formális hosszútávú stratégiával, 46 százaléka csak a következő 2-5 évre fókuszál, míg 18 százalékuk csupán a következő 1 évre tervez előre.

A magántulajdonú vállalkozások tulajdonosai szerint a következő 10-20 éves periódusban a három legjelentősebb kihívás, amely a piacot mozgatja majd, a felforgató technológiák (mesterséges intelligencia, robotika, stb.) implementációja, a digitalizáció további gyorsulása illetve a változó vásárlói magatartás.

„Kiemelt prioritás a tulajdonosok számára a generációváltás kezelésének kérdésköre is. Az utódok felkészítése emberi, szakmai és üzleti szempontból kritikus a vállalkozás hosszútávú orientációját tekintve, ezért szükséges, hogy kellő figyelmet fordítsunk az eljövendő vezetők felkészítésére. A generációváltást érintő kérdések megfelelő kezelése érdekében időben létrehozott, specifikált, részletes öröklési terv kellő motivációt adhat a következő generáció számára” – mondta dr. Kóka Gábor, a Deloitte Private közép-európai vezető partnere.

A generációváltást övező kihívások megfigyelhetők operatív vezetői és tulajdonosi szinten is. Az elemzésből kiderül, hogy a vezetői utódlás kérdésében a válaszadók több, mint 40 százaléka csak informális tervvel rendelkezik a jövőre nézve, és csupán 24 százalékuk alakított ki családi alkotmányt vagy ahhoz hasonló jogi instrumentumot az utódlással kapcsolatos kérdések rendezésére. Ezekkel az eredményekkel némileg korrelál, hogy a tulajdonosok alig 30 százaléka véli úgy, hogy a következő generáció készen áll arra, hogy átvegye a családi vállalkozás vezetését. Ennek fényében elgondolkodtató összefüggést mutat, hogy a tulajdonosi pozíciók utódlása a vizsgált vállalkozások 5 százalékánál a következő 1 évben, 46 százalékánál a következő 1-5 évben, 20 százalékuknál a következő 6-10 évben, 17 százalékuknál pedig 10 éven belül esedékessé válik.

„A magántulajdonú, családi vállalkozások gyorsabb változásra képesek és a személyes kapcsolati háló miatt komplexebb kihívásokkal rendelkeznek a nem magántulajdonú versenytársaikhoz képest. Egy esetleges haláleset, házasság vagy válás eredménye kritikus zavart okozhat a vállalkozás működésében. Az elemzés rámutat, hogy habár általánosságban a tulajdonosok továbbra is családi körben szeretnék tudni a hosszú évek munkájával felépített vállalkozásukat és szeretnék megőrizni az ebben rejlő hagyományokat, értékeket, a mindennapi működés során felmerülő kihívások és ezek kezelése gyakran eltéríti a fókuszt a hosszútávú tervezéstől” – tette hozzá dr. Erdei Márton, a Deloitte Magyarország szenior tanácsadója.

A Deloitte magántulajdonú vállalkozásokról szóló globális tanulmánya itt érhető el.

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2025-04-01 15:20:00
Mintegy 16 ezer kilométer távvezeték, 200 nagyfeszültségű kapcsolóberendezés és 50 generátoregység is alkotja a német vasúttársaság villamosenergiarendszerét. Ezt a kiterjedt rendszert korszerűsíti most a vonatok, vasúti létesítmények és ingatlanok energiaellátásáért felelős vállalat, a Deutsche Bahn Energie. Az új irányítási rendszer várhatóan 2028-ban lép üzembe.
2025-04-01 12:05:00
A globális értékláncok megroppanásához és teljes átszervezéséhez vezethet a vámok újabb korszakának beköszönte a világgazdaságban, azonban a beruházásösztönzésnek ebben az új helyzetben is bőven maradt mozgástere – írja friss bejegyzésében Joó István kormánybiztos, a HIPA Nemzeti Befektetési Ügynökség vezérigazgatója.
2025-03-31 19:05:00
Egy friss, országos kutatás alapján napjainkban leginkább az infláció, a romló egészségügy és a hazai gazdasági, politikai helyzet miatt aggódnak a honfitársaink, míg a megfelelő biztonságérzethez főleg egészségre, biztos munkahelyre, valamint erős családi, párkapcsolati kötelékekre van szükségük.

  Rovathírek: HIPA

A globális értékláncok megroppanásához és teljes átszervezéséhez vezethet a vámok újabb korszakának beköszönte a világgazdaságban, azonban a beruházásösztönzésnek ebben az új helyzetben is bőven maradt mozgástere – írja friss bejegyzésében Joó István kormánybiztos, a HIPA Nemzeti Befektetési Ügynökség vezérigazgatója.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Bár a nők és férfiak közötti bérszakadék irgalmatlan lassan változó folyamatoktól függ, érkeznek új szabályok, amelyek gyorsabb változásokat idéznek majd elő. Ezek bevezetése előtt a PwC Women in Work 2025 jelentése feltárta, mekkora egyenlőtlenségek állnak fenn – még mindig –, és ezek milyen hátrányt jelentenek a nők számára a munkaerőpiacon. Reguly Márta, a PwC Magyarország HR tanácsadási csapatának vezetője felvázolta, milyen lehetőségeket – és nem mellesleg céges kötelezettségeket – von maga után a hamarosan élesedő uniós direktíva, a Pay Transparency, amely az EU-ban hivatott rendezni ezt a régóta fennálló problémát.
Megérkeztek a hazai lízingszerződések tavalyi számai, amelyek összességében ugyan növekedést mutatnak, de tanulságos megnézni a részleteket, hiszen komoly eltérések jelentek meg az egyes szegmensek között, és ennek nyomós okai vannak. Kőszegi László, a Magyar Lízingszövetség főtitkára a BizniszPlusznak kifejtette, hogy szervezetük éves jelentéséből milyen következtetéseket érdemes levonni a magyar vállalkozások helyzetéről és lehetőségeiről, illetve magának a lízingpiacnak az alakulásáról.
A vállalatok és szervezetek mesterséges intelligencia használatát 2025. február 2-a óta új uniós rendelkezés szabályozza. Hogy mely AI-alkalmazások tartoznak az elfogadhatatlan vagy „csak” a kockázatos kategóriába, a technológia jelen állapotára vonatkoztatva eldőlt, viszont változhat is annak függvényében, hogy az EU nyílt tudományos csoportja szerint mennyi idő alatt és mekkorát fejlődik. Milyen esetekben és mekkora bírságokat kockáztatnak az AI-t alkalmazó cégek, ha megszegik a rendeletet? Hogyan és meddig tudnak felkészülni a szabályos használatra? Mit tehet a „magánember” AI-val kapcsolatos jogsérelem gyanúja esetén? A kérdésekre dr. Baracsi Katalin internetjogász válaszol.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS