Családi vállalkozások: rövidtávú kihívások vs. hosszútávú vízió

2019. 08. 01., 14:45

Áthidalni a rövidtávú kihívások és a hosszú távú prioritások közötti szakadékot komoly kihívást jelent számos magántulajdonú vállalkozás számára. Azok a tulajdonosok viszont, akik épp a következő generációnak tervezik átadni a kontrollt, közvetlen, személyes nyomás alatt állnak a vállalat és a család hosszú távú jövője és a napi ügyekben rejlő lehetőségek szorításában. A Deloitte ötödik globális, családi vállalkozásokat vizsgáló kutatása azokra a kérdésekre keresi a választ, hogy hogyan lehetséges a családi dinamika, a folyamatosan változó piaci kihívások és a kulturális beidegződések között megtalálni ezt az egyensúlyt.

A magántulajdonú vállalkozások esetében már-már közismertnek mondható, hogy a családi értékekben rejlő gyökerek, a közös jövőkép és a vállalati kultúra kap hangsúlyos szerepet a hosszútávú vízió kialakításakor. Ugyanakkor pusztán a tulajdonosok szándéka a vállalkozásaik feletti családi tulajdon, illetve kontroll megtartásáért önmagában még nem jelent garanciát arra, hogy a vállalkozás túléli a következő évtizedeket. A kutatás során megkérdezett 791 családi tulajdonú vállalkozás vezetőinek válaszaiból úgy tűnik ugyanis, hogy az általános vélekedéssel ellentétben az egyre gyökeresebb piaci változások és az azonnali reakciót igénylő kihívások hatására jellemzővé válik egyfajta szakadás a stratégiai vízió, a családi hagyaték és vagyon, illetve a rövidtávú üzleti preferenciák között, az utóbbiak javára.

A tanulmányból kiderül, hogy a családi vállalkozásoknak a fele gondolja úgy, hogy készen áll a jövő kihívásaira, azonban az elemzésből jól látszik, hogy a tulajdonosi pozíciók, az irányítás-vezetés, az utódlás és a stratégia jelentette négy fő vizsgálati területből legalább egy esetében teljesen hiányzik a tudatosság. Az 58 országban folytatott interjúk azt mutatják továbbá, hogy alig 41 százaléka a megkérdezetteknek érez hasonló magabiztosságot az utódlási tervével kapcsolatban.

Különösen érdekes ennek fényében, hogy a családi vállalkozások hosszútávú orientációja nem feltétlenül jelenti azt, hogy a stratégiára vonatkozó tervek 5 évnél hosszabb időre szólnak. Az elemzés rámutat például, hogy a válaszadók 47 százaléka rendelkezik formális hosszútávú stratégiával, 46 százaléka csak a következő 2-5 évre fókuszál, míg 18 százalékuk csupán a következő 1 évre tervez előre.

A magántulajdonú vállalkozások tulajdonosai szerint a következő 10-20 éves periódusban a három legjelentősebb kihívás, amely a piacot mozgatja majd, a felforgató technológiák (mesterséges intelligencia, robotika, stb.) implementációja, a digitalizáció további gyorsulása illetve a változó vásárlói magatartás.

„Kiemelt prioritás a tulajdonosok számára a generációváltás kezelésének kérdésköre is. Az utódok felkészítése emberi, szakmai és üzleti szempontból kritikus a vállalkozás hosszútávú orientációját tekintve, ezért szükséges, hogy kellő figyelmet fordítsunk az eljövendő vezetők felkészítésére. A generációváltást érintő kérdések megfelelő kezelése érdekében időben létrehozott, specifikált, részletes öröklési terv kellő motivációt adhat a következő generáció számára” – mondta dr. Kóka Gábor, a Deloitte Private közép-európai vezető partnere.

A generációváltást övező kihívások megfigyelhetők operatív vezetői és tulajdonosi szinten is. Az elemzésből kiderül, hogy a vezetői utódlás kérdésében a válaszadók több, mint 40 százaléka csak informális tervvel rendelkezik a jövőre nézve, és csupán 24 százalékuk alakított ki családi alkotmányt vagy ahhoz hasonló jogi instrumentumot az utódlással kapcsolatos kérdések rendezésére. Ezekkel az eredményekkel némileg korrelál, hogy a tulajdonosok alig 30 százaléka véli úgy, hogy a következő generáció készen áll arra, hogy átvegye a családi vállalkozás vezetését. Ennek fényében elgondolkodtató összefüggést mutat, hogy a tulajdonosi pozíciók utódlása a vizsgált vállalkozások 5 százalékánál a következő 1 évben, 46 százalékánál a következő 1-5 évben, 20 százalékuknál a következő 6-10 évben, 17 százalékuknál pedig 10 éven belül esedékessé válik.

„A magántulajdonú, családi vállalkozások gyorsabb változásra képesek és a személyes kapcsolati háló miatt komplexebb kihívásokkal rendelkeznek a nem magántulajdonú versenytársaikhoz képest. Egy esetleges haláleset, házasság vagy válás eredménye kritikus zavart okozhat a vállalkozás működésében. Az elemzés rámutat, hogy habár általánosságban a tulajdonosok továbbra is családi körben szeretnék tudni a hosszú évek munkájával felépített vállalkozásukat és szeretnék megőrizni az ebben rejlő hagyományokat, értékeket, a mindennapi működés során felmerülő kihívások és ezek kezelése gyakran eltéríti a fókuszt a hosszútávú tervezéstől” – tette hozzá dr. Erdei Márton, a Deloitte Magyarország szenior tanácsadója.

A Deloitte magántulajdonú vállalkozásokról szóló globális tanulmánya itt érhető el.

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2024. 04. 16., 09:10
Kötelezővé teheti a munkáltató a túlórát? Van beleszólása a munkavállalónak a kötelező túlóra elrendelésébe? Megtagadhatja a munkavállaló a túlórázást vagy minden esetben köteles eleget tenni a munkáltató ilyen irányú utasításának? A kérdésekre dr. Kocsis Gergely ügyvéd válaszol.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Újabb különleges hazai vállalkozás, az Ország Söre szavazást alapító Beerselection mutatkozik be a csatornán. A budapesti sörszaküzletbe hetente több tucatnyi újdonság érkezik, köztük akár olyan különlegességekkel, amelyekből egyszerre csak pár darab érhető el az egész országban. A sörkultúra hazai terjesztése fontos küldetés a tulajdonosoknak, hiszen akár 800-féle sörstílus létezik, miközben a legtöbb ember egyedül a lágert ismeri fel. A magyar sörrajongók által idén összeállított recept sorsáról, a kissé elhasznált „kézműves” kifejezés mögötti igazságról, illetve arról, hogy miért érdemes szaküzletben venni a sört a nagy áruházak helyett, Bárkai Péter mesél a BeerSelectiontől. Az ügyvezető persze igazságot tesz az örök, csapolt, palackozott, vagy dobozos kérdésben is...
Az egészségpénztári befizetések ugyan nem a legelsők a fontossági sorrendben, amire félre akarunk tenni, de előkelő helyre kúsztak fel az utóbbi években Magyarországon. Annak ellenére, hogy milyen kedvező – és a közhiedelemmel ellentétben elérhető – megoldásokat nyújtanak a magáncélú megtakarítások, a magyar társadalom iszonyatos összeget fizet ki zsebből a magánegészségügyben. Dr. Kravalik Gábor, az Önkéntes Pénztárak Országos Szövetségének elnöke az ÖPOSZ legutóbbi közvélemény-kutatási eredményei nyomán vázolja honfitársaink hozzáállását a kérdéshez és egyértelmű választ ad rá, hogy hogyan járhatnánk jobban, ha tudatosabban tennénk félre. Fontos: akár havi párezer forintnak is van értelme, sőt!
A digitális technológiák kapcsán jelenleg két uniós rendelet is fontos: az egyik a digitális szolgáltatásokról, a másik a mesterséges intelligencia felhasználásának korlátozásáról szól. Sokáig azt hittük, az óriási tech vállalatok túl nagyra nőttek ahhoz, hogy meg lehessen regulázni a működésüket, Európában azonban – úgy tűnik – mégis sikerül rendeleti keretek közé szorítani, hogy mit tehet vagy épp' nem tehet meg a Facebook, a Snapchat, a TikTok és például a Google kereső. Dr. Baracsi Katalin internetjogász ebben az epizódban átfogó képed ad mind a digitális piacokat, mind pedig a mesterséges intelligencia felhasználását szabályozó uniós rendeletről.

  NÉPSZERŰ HÍREK

  Rovathírek: GUSTO

  Rovathírek: ATOMBUSINESS