Ami nem változik: a minőségbiztosítás és kockázatkezelés fontossága

2023. 01. 27., 18:19

A mai változékony és volatilis gazdasági környezetben a vállalatok legnagyobb kihívása annak megértése, hogyan tarthatják meg versenyelőnyüket, és hogyan juttathatják szolgáltatásaikat ugyanolyan gyorsan a piacra, mint korábban. Példátlan időket élünk, egy dolog azonban nem változott ebben a környezetben: a minőségbiztosítás és kockázatkezelés fontossága – áll a Deloitte legfrissebb jelentésében.

A Deloitte 224 informatikai vezetői pozíciót betöltő felsővezetőt kérdezett meg különböző iparágakban a minőségbiztosítás megközelítéséről. A válaszadók mindegyike felsővezetői pozíciót töltött be: 43 százalék IT felsővezetői, 26 százalék C-suite, 24 százalék szenior igazgató vagy igazgató, 8 százalék pedig alelnöki pozícióban van.

A válaszadók legalább 500 millió dolláros éves bevétellel rendelkező szervezeteket képviseltek: 42 százalékuk 500 millió dollártól 4,9 milliárd dollárig terjedő éves bevétellel rendelkező szervezetekből, 58 százalék-uk pedig 5 milliárd dollárnál nagyobb éves bevétellel rendelkező szervezetekből.

A teljes alkalmazás tesztelési kiadásokat befolyásoló tényezők közül a válaszadók az új technológiákat (60 százalék), a tesztelési környezet kihívásainak fokozódását (58 százalék), valamint a hardver- és eszközigényeket (41 százalék) jelölték meg első háromként. Komoly befolyásoló tényezőként jelentkezik még a tesztelés hatékonyságának hiánya és a kézi tesztelés túlzott előtérbe helyezése is – mindkettőt a vezetők 38 százaléka jelölte meg.

A tesztelési környezet kihívásait részletesebben vizsgálva a válaszadók elmondták, hogy a korlátozott automatizálás (56 százalék), az egymással versengő prioritások és folyamatok (51 százalék) és a tesztelési folyamatok érettsége (50 százalék) okoz leggyakrabban fejtörést. Komoly kihívást jelentenek még a vezetők szerint az erőforrás-készlet (41 százalék), a költségek (37 százalék) és az időbeli korlátok (36 százalék) is. Nem ekkora súlyban, de a folyamatokban betöltött szerepe miatt így is igen magas, 19 százalékos arányban szerepelt még a kihívásoknál a felelősségvállalás hiánya is.

„Egyértelműen az a kép bontakozik ki, hogy a gazdasági és piaci környezet által indukált, gyors válaszokat kikövetelő környezetben a vezetők szeretnének egy lépést hátralépni, újragondolni és ésszerűsíteni a tesztelési gyakorlatukat annak érdekében, hogy a legtöbbet hozhassák ki a gyorsan megjelenő szoftverfejlesztési lehetőségekből és legújabb beruházásaikból. Ezt úgy lehet elérni, hogy az egyes főbb területeken belül megvizsgáljuk, mely tényezők hatnak leginkább a minőségbiztosításra és a kockázatkezelésre” – mondta Szász Beáta, a Deloitte technológiai tanácsadás üzletágának szenior tanácsadója.

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2025-04-01 15:20:00
Mintegy 16 ezer kilométer távvezeték, 200 nagyfeszültségű kapcsolóberendezés és 50 generátoregység is alkotja a német vasúttársaság villamosenergiarendszerét. Ezt a kiterjedt rendszert korszerűsíti most a vonatok, vasúti létesítmények és ingatlanok energiaellátásáért felelős vállalat, a Deutsche Bahn Energie. Az új irányítási rendszer várhatóan 2028-ban lép üzembe.
2025-04-01 12:05:00
A globális értékláncok megroppanásához és teljes átszervezéséhez vezethet a vámok újabb korszakának beköszönte a világgazdaságban, azonban a beruházásösztönzésnek ebben az új helyzetben is bőven maradt mozgástere – írja friss bejegyzésében Joó István kormánybiztos, a HIPA Nemzeti Befektetési Ügynökség vezérigazgatója.
2025-03-31 19:05:00
Egy friss, országos kutatás alapján napjainkban leginkább az infláció, a romló egészségügy és a hazai gazdasági, politikai helyzet miatt aggódnak a honfitársaink, míg a megfelelő biztonságérzethez főleg egészségre, biztos munkahelyre, valamint erős családi, párkapcsolati kötelékekre van szükségük.

  Rovathírek: HIPA

A globális értékláncok megroppanásához és teljes átszervezéséhez vezethet a vámok újabb korszakának beköszönte a világgazdaságban, azonban a beruházásösztönzésnek ebben az új helyzetben is bőven maradt mozgástere – írja friss bejegyzésében Joó István kormánybiztos, a HIPA Nemzeti Befektetési Ügynökség vezérigazgatója.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Bár a nők és férfiak közötti bérszakadék irgalmatlan lassan változó folyamatoktól függ, érkeznek új szabályok, amelyek gyorsabb változásokat idéznek majd elő. Ezek bevezetése előtt a PwC Women in Work 2025 jelentése feltárta, mekkora egyenlőtlenségek állnak fenn – még mindig –, és ezek milyen hátrányt jelentenek a nők számára a munkaerőpiacon. Reguly Márta, a PwC Magyarország HR tanácsadási csapatának vezetője felvázolta, milyen lehetőségeket – és nem mellesleg céges kötelezettségeket – von maga után a hamarosan élesedő uniós direktíva, a Pay Transparency, amely az EU-ban hivatott rendezni ezt a régóta fennálló problémát.
Megérkeztek a hazai lízingszerződések tavalyi számai, amelyek összességében ugyan növekedést mutatnak, de tanulságos megnézni a részleteket, hiszen komoly eltérések jelentek meg az egyes szegmensek között, és ennek nyomós okai vannak. Kőszegi László, a Magyar Lízingszövetség főtitkára a BizniszPlusznak kifejtette, hogy szervezetük éves jelentéséből milyen következtetéseket érdemes levonni a magyar vállalkozások helyzetéről és lehetőségeiről, illetve magának a lízingpiacnak az alakulásáról.
A vállalatok és szervezetek mesterséges intelligencia használatát 2025. február 2-a óta új uniós rendelkezés szabályozza. Hogy mely AI-alkalmazások tartoznak az elfogadhatatlan vagy „csak” a kockázatos kategóriába, a technológia jelen állapotára vonatkoztatva eldőlt, viszont változhat is annak függvényében, hogy az EU nyílt tudományos csoportja szerint mennyi idő alatt és mekkorát fejlődik. Milyen esetekben és mekkora bírságokat kockáztatnak az AI-t alkalmazó cégek, ha megszegik a rendeletet? Hogyan és meddig tudnak felkészülni a szabályos használatra? Mit tehet a „magánember” AI-val kapcsolatos jogsérelem gyanúja esetén? A kérdésekre dr. Baracsi Katalin internetjogász válaszol.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS