Ami nem változik: a minőségbiztosítás és kockázatkezelés fontossága

2023. 01. 27., 18:19

A mai változékony és volatilis gazdasági környezetben a vállalatok legnagyobb kihívása annak megértése, hogyan tarthatják meg versenyelőnyüket, és hogyan juttathatják szolgáltatásaikat ugyanolyan gyorsan a piacra, mint korábban. Példátlan időket élünk, egy dolog azonban nem változott ebben a környezetben: a minőségbiztosítás és kockázatkezelés fontossága – áll a Deloitte legfrissebb jelentésében.

A Deloitte 224 informatikai vezetői pozíciót betöltő felsővezetőt kérdezett meg különböző iparágakban a minőségbiztosítás megközelítéséről. A válaszadók mindegyike felsővezetői pozíciót töltött be: 43 százalék IT felsővezetői, 26 százalék C-suite, 24 százalék szenior igazgató vagy igazgató, 8 százalék pedig alelnöki pozícióban van.

A válaszadók legalább 500 millió dolláros éves bevétellel rendelkező szervezeteket képviseltek: 42 százalékuk 500 millió dollártól 4,9 milliárd dollárig terjedő éves bevétellel rendelkező szervezetekből, 58 százalék-uk pedig 5 milliárd dollárnál nagyobb éves bevétellel rendelkező szervezetekből.

A teljes alkalmazás tesztelési kiadásokat befolyásoló tényezők közül a válaszadók az új technológiákat (60 százalék), a tesztelési környezet kihívásainak fokozódását (58 százalék), valamint a hardver- és eszközigényeket (41 százalék) jelölték meg első háromként. Komoly befolyásoló tényezőként jelentkezik még a tesztelés hatékonyságának hiánya és a kézi tesztelés túlzott előtérbe helyezése is – mindkettőt a vezetők 38 százaléka jelölte meg.

A tesztelési környezet kihívásait részletesebben vizsgálva a válaszadók elmondták, hogy a korlátozott automatizálás (56 százalék), az egymással versengő prioritások és folyamatok (51 százalék) és a tesztelési folyamatok érettsége (50 százalék) okoz leggyakrabban fejtörést. Komoly kihívást jelentenek még a vezetők szerint az erőforrás-készlet (41 százalék), a költségek (37 százalék) és az időbeli korlátok (36 százalék) is. Nem ekkora súlyban, de a folyamatokban betöltött szerepe miatt így is igen magas, 19 százalékos arányban szerepelt még a kihívásoknál a felelősségvállalás hiánya is.

„Egyértelműen az a kép bontakozik ki, hogy a gazdasági és piaci környezet által indukált, gyors válaszokat kikövetelő környezetben a vezetők szeretnének egy lépést hátralépni, újragondolni és ésszerűsíteni a tesztelési gyakorlatukat annak érdekében, hogy a legtöbbet hozhassák ki a gyorsan megjelenő szoftverfejlesztési lehetőségekből és legújabb beruházásaikból. Ezt úgy lehet elérni, hogy az egyes főbb területeken belül megvizsgáljuk, mely tényezők hatnak leginkább a minőségbiztosításra és a kockázatkezelésre” – mondta Szász Beáta, a Deloitte technológiai tanácsadás üzletágának szenior tanácsadója.

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

  Rovathírek: HIPA

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

A PwC friss Global Investor Survey kutatása szerint a befektetők a következő három évben egyértelműen a technológiát, különösen a mesterséges intelligenciát tartják a növekedés kulcsának. A többség a legvonzóbb beruházási területnek látja és százból több mint kilencven cég érzi úgy, hogy növelnie kell a technológiai átalakulásra fordított forrásokat. Az AI-tól növekvő termelékenységet és bevételt várnak, de az átláthatóság hiánya továbbra is kihívás. Polacsek Csaba PwC-partner ebben az epizódban kifejti, miért lenne indokolt a befektetői óvatosság a globális gazdasági kilátásokkal kapcsolatban, miközben jobb, ha mindenki kiemelt kockázatként kezeli a kiberfenyegetéseket, az inflációt és a geopolitikai feszültségeket. A szakértő szerint a tőkepiaci döntésekben egyre jobban felértékelődik a reziliencia mellett a fenntarthatóság is.
Miközben az oktatási intézmények azon fáradoznak, hogy olyan készségeket adjanak a gyerekeknek, amelyekkel az átalakuló munkaerőpiacon évek múlva is el kellene boldogulniuk, a pályaorientáció kérdését általában letudják évi egy-egy tematikus nappal. Ebben a helyzetben mind nagyobb szükség van a fiatalok személyes útbaigazítására. Ahhoz pedig, hogy egyénileg rátaláljanak a nekik megfelelő karrierútra, sokszor irányba kell állítani őket – de csakis rávezetéssel, és nem úgy, hogy alávetjük őket egy külső akaratnak, például a szülő kívánságának – vallja Marton Katalin iránytű mentor, a Karrierkaland.hu alapítója. A HVG Állásbörze színpadán is megfordult tanácsadó jó okkal korlátozta tevékenységét a 14–24 év közötti korosztályra – ebben az epizódban pedig be is mutatja a fiatalokhoz vezető kommunikációs út kihívásait.
Elképesztően lendületes éven van túl a magyar ingatlanpiac. 2025-ben több felvonásban is jelentős hatások érték – főleg az állami beavatkozások következtében –, és ezeknek a folyamatoknak ugyanúgy megvannak a nyertesei, mint a vesztesei. Szegő Péter, a DH vezető elemzője elmondta, milyen előnyökre, kockázatokra és dinamikára számít 2026-ban, amikor a várakozások szerint a drágulás sem lesz olyan mértékű, mint a tavalyi, jelentős túlárazásokat eredményező csúcsidőszakokban. A szakértő kitér arra is, hogy hosszabb távon milyen változásokat jelenthetnek az új lakásépítések és szerinte mely társadalmi csoportok lesznek a piac motorjai.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS