Adattörlési kisokos: ne kerüljenek rossz kezekbe a személyes adataink

2023. 08. 14., 15:07

A legfontosabb tudnivalókat a Yettel szakértői foglalták össze.

A Yettel friss országos kutatása alapján a magyarok 40 százaléka elajándékozza másnak vagy eladományozza régi mobilját, 23 százalékuk pedig eladja. És hogy mi történik a régi telefonon maradt adatokkal? A válaszadók 65 százaléka tart attól, hogy visszaélhetnek a készülékén lévő adatokkal, 16 százalékkukkal pedig elő is fordult már, hogy nem törölte le a személyes adatait, mielőtt továbbadta volna a mobilt. Emellett a válaszok alapján ilyen esetben 14 százalék önmagától nem tenne semmit a mobilján lévő tartalmakkal, hanem többnyire másoktól kérne segítséget.

Pedig a készülékeken rengeteg személyes és szenzitív adatot tárolunk: kezdve a magunkról és másokról készült fotóktól, a bankkártyaadatokon és jelszavakon át a social media fiókunkig, így ha rossz kezekbe kerül a mobiltelefon, ezekkel vissza is lehet élni. A csalástípusok közé tartozik például a profillopás, amikor pénzt vagy információt szereznek a nevünk és adataink felhasználásával. Annak érdekében, hogy ezt elkerüljük, érdemes a készülék átadása előtt néhány egyszerű lépést betartani – de ha csak utólag jut eszünkbe az adattörlés, akkor sincs feltétlenül minden veszve!

Hogyan távolítsuk el az adatokat?

Elsőként készítsünk biztonsági mentést a telefon teljes tartalmáról, hogy ahhoz később is hozzáférjünk. Sok telefon eleve a felhőbe ment bizonyos adatokat – iPhone esetében az iCloudba, Androidnál pedig a Google-fiókba vagy a készülék gyártói profiljába –, és érdemes beállítani a rendszeres automatikus mentést, de a telefonból való „kiköltözés” előtt készítsünk manuálisan még egy biztonsági mentést. Léteznek olyan appok is, amik kifejezetten a mobil operációs rendszerek közötti váltás esetén segítik az adatok átmentését. Ha a készülékben van SD kártya, vegyük ki belőle, ugyanis ezen is tárolhatunk személyes adatokat.

Ezt követően indítsuk el a gyári alaphelyzet visszaállítását, ami azt jelenti, hogy a telefonról törlődik minden adatunk és egyéni beállításunk, és visszakerül a gyári állapotába. Érdemesebb ezt az opciót választani, mint manuálisan letörölgetni az adatokat, mert így biztosan nem marad a készüléken érzékeny információ – a tárolt képek, videók mellett ilyenek például a böngészési előzmények, a jelszavak, a banki adatok, az üzenetek és a céges levelezés is.

A gyári alaphelyzet visszaállításának menete telefontípustól is függ. iOS esetén a Beállítások > Általános menüben „az Iphone átvitele vagy alaphelyzete” opciónál találjuk. Androidos készülékeknél a gyártótól is függ, de leggyakrabban a Beállítások > Általános kezelés > Visszaállítás útvonalon érhető el a „Gyári adatok visszaállítása”.

Ha mégis a készüléken maradnak az adatok

Ha családtagtól vagy ismerőstől kapunk használt telefont, előfordulhat, hogy megtaláljuk rajta az előző tulajdonos adatait. Ilyenkor egyeztessünk vele, hogy szüksége van-e az adatok lementésére, majd állítsuk be a gyári adatok visszaállítását. Előfordulhat, hogy ezt nem tudjuk megtenni, mert a korábbi felhasználó jelszóval védte a készüléket, ezért is fontos, hogy a készülék törlése még az átadás előtt megtörténjen.

Akkor sincs minden veszve, ha a mi adataink maradnak rajta egy már átadott készüléken: ha a készüléken még be vagyunk jelentkezve az online fiókunkba – iOS esetén az iCloudba, Androidnál pedig a Google-fiókba – akkor ezeknek a szolgáltatásoknak a webes felületén távolról zárolhatjuk vagy törölhetjük a fiókot a telefonról. Ez az opció akkor is segíthet, ha elhagyjuk vagy ellopják a mobilunkat.

Segítség a végleges törléshez

A fentieken túl elérhető a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság adattörlési szolgáltatása is, amellyel az eszközön tárolt adatok visszaállíthatatlanul törlődnek az okostelefonról. Új készülék vásárlásakor ehhez jár egy ún. adattörlő kód, amivel a törlési folyamat a veglegestorles.hu oldalon indítható el.

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

  Rovathírek: HIPA

A globális értékláncok megroppanásához és teljes átszervezéséhez vezethet a vámok újabb korszakának beköszönte a világgazdaságban, azonban a beruházásösztönzésnek ebben az új helyzetben is bőven maradt mozgástere – írja friss bejegyzésében Joó István kormánybiztos, a HIPA Nemzeti Befektetési Ügynökség vezérigazgatója.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Bár a nők és férfiak közötti bérszakadék irgalmatlan lassan változó folyamatoktól függ, érkeznek új szabályok, amelyek gyorsabb változásokat idéznek majd elő. Ezek bevezetése előtt a PwC Women in Work 2025 jelentése feltárta, mekkora egyenlőtlenségek állnak fenn – még mindig –, és ezek milyen hátrányt jelentenek a nők számára a munkaerőpiacon. Reguly Márta, a PwC Magyarország HR tanácsadási csapatának vezetője felvázolta, milyen lehetőségeket – és nem mellesleg céges kötelezettségeket – von maga után a hamarosan élesedő uniós direktíva, a Pay Transparency, amely az EU-ban hivatott rendezni ezt a régóta fennálló problémát.
Megérkeztek a hazai lízingszerződések tavalyi számai, amelyek összességében ugyan növekedést mutatnak, de tanulságos megnézni a részleteket, hiszen komoly eltérések jelentek meg az egyes szegmensek között, és ennek nyomós okai vannak. Kőszegi László, a Magyar Lízingszövetség főtitkára a BizniszPlusznak kifejtette, hogy szervezetük éves jelentéséből milyen következtetéseket érdemes levonni a magyar vállalkozások helyzetéről és lehetőségeiről, illetve magának a lízingpiacnak az alakulásáról.
A vállalatok és szervezetek mesterséges intelligencia használatát 2025. február 2-a óta új uniós rendelkezés szabályozza. Hogy mely AI-alkalmazások tartoznak az elfogadhatatlan vagy „csak” a kockázatos kategóriába, a technológia jelen állapotára vonatkoztatva eldőlt, viszont változhat is annak függvényében, hogy az EU nyílt tudományos csoportja szerint mennyi idő alatt és mekkorát fejlődik. Milyen esetekben és mekkora bírságokat kockáztatnak az AI-t alkalmazó cégek, ha megszegik a rendeletet? Hogyan és meddig tudnak felkészülni a szabályos használatra? Mit tehet a „magánember” AI-val kapcsolatos jogsérelem gyanúja esetén? A kérdésekre dr. Baracsi Katalin internetjogász válaszol.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS