A kkv-k számára is elérhetővé váltak a legfejlettebb vállalatirányítási megoldások

2019. 09. 10., 15:30

Egy kkv működtetésével, fejlesztésével kapcsolatos és a digitalizáció jelentette kihívásokra egyaránt jó megoldást jelenthet egy felhő alapú vállalatirányítási rendszer bevezetése.

A vállalatirányítási rendszerek alkalmazásához korábban nagyteljesítményű számítástechnikai eszközökre és rendszergazdákra volt szükség, így egy ERP üzemeltetése meglehetősen drága volt, helyhez kötötten és csak zárt körben működött, előnyeit a cégvezető csak akkor tudta kihasználni, ha éppen az irodában volt.

Ma már lehetőség van felhő alapon működő vállalatirányítási rendszerek alkalmazására, így adatainkat, köztük a vállalatirányítási szoftvert nem a saját eszközeinken, hanem egy külső szolgáltató szerverein tartjuk: a szükséges információkhoz bármikor, bárhonnan hozzáférhetünk anélkül, hogy félnünk kellene azok elvesztésétől. Mindezt úgy, hogy megspórolhatjuk a számítástechnika kiépítéséhez és működtetéséhez szükséges költségek jó részét.

A felhőalapon működő vállalatirányítási rendszer egy olyan, a vállalati működés minden területét lefedő megoldás, amely integráltan képes kezelni a számlázástól, a pénztári és banki műveleteken át az ügyfélkapcsolatokig mindent. Így a cégvezetés naprakész és pontos információkat szerezhet vállalkozása állapotáról és működéséről, a kinyert adatok elemzésével pedig könnyebb lesz számukra a döntéshozatal.

Nyilvánvaló előnyeinek köszönhetően a felhő alapú vállalatirányítási rendszerek gyorsan terjednek: 2015-ben az ERP rendszerek 56 százaléka helyben telepített volt, addig 2018-ban ez már mindössze 15 százalék. Ezzel párhuzamosan a külső szolgáltatónál telepített ERP rendszerek aránya 33-ról 64 százalékra nőtt. A felhős ERP rendszerek részesedése pedig csaknem megduplázódott, azaz a 2015-ben mért 11 százalékról három év alatt 21 százalékra ugrott. Fontos mutató, hogy az ügyfelek az ERP rendszer bevezetése után mennyire voltak elégedettek. Amíg 2015-ben az elégedett ügyfelek aránya 45 százalékos volt, addig tavaly már 68 százalékra nőtt ez a mutató.

A felhő alapú vállalatirányítási rendszer bevezetése azonban komoly munkát és szakértelmet igényel, amelyeknek egy kkv nem feltétlenül van a birtokában. Hogy csak néhány tényezőt említsünk: meg kell határozni, hogy milyen céljaink vannak az új rendszerrel. Biztosítani kell a bevezetéshez és a működtetéshez szükséges anyagi és humán erőforrásokat. Át kell tekinteni és szükség esetén át is kell alakítani a cég szervezetét és működését. Ki kell választani a megfelelő ERP szoftvert, azt a vállalkozás saját igényeire kell szabni, meg kell tanítani a munkatársaknak a használatát, és persze működtetni, ellenőrizni, ha szükséges módosítani kell az új felhő alapú vállalatirányítási rendszert.

A technológiai fejlődés nem áll le, hiszen a mesterséges intelligencia, a robotika rohamos terjedése miatt néhány éven belül megint mélyreható változásokra lehet számítani az üzletmenetükben, amelyekre ráadásul rövid idő alatt kell felkészülniük, hiszen a nagyvállalatok már gőzerővel dolgoznak a legújabb technológiák alkalmazásán.

Egy hosszútávon fenttartható ERP rendszer bevezetése komoly technikai, pénzügyi és szervezeti kihívásokkal járhat, amire egy kisméretű vállalkozás nincs felkészülve. Mindezek ellenére sem kell azonban lemondaniuk ezeknek a vállalkozásoknak a legkorszerűbb vállalatirányítási módszerek nyújtotta előnyökről, hiszen a komplex problémáikra a szoftverfejlesztő és felhőszolgáltató NetSuite, valamint a vállalati tanácsadó Deloitte stratégiai szövetsége megoldást jelenthet.

A NetSuite, valamint a Deloitte stratégiai szövetsége a magyar vállalatok számára is elérhetővé teszi a piacvezető felhő alapú ERP megoldás bevezetését mind a hazai nagyvállalatok, mind a kkv szektor számára.

Az együttműködésben a NetSuite biztosítja a vállalatirányítási szoftvert és a felhőszolgáltatást, a Deloitte pedig az ilyen rendszerek bevezetéshez és a működéshez szükséges tapasztalatot és szakértelmet.

Egy felhőalapú ERP rendszer bevezetése azonban nem elég a sikerhez, azt megfelelően is kell bevezetni, a hosszú távon fenntartható megoldás érdekében a vállalatok üzleti folyamatait sztenderdizálni kell a legjobb gyakorlatok mentén.

A Gartner elemzése alapján, 2022-re a nagyvállalatok 30 százaléka fogja átalakítani ERP rendszerét platform szemléletű megoldásra, standardizált ERP képességek alkalmazásával, melyek jellemzően felhő alapon kerülnek megvalósításra.

A Deloitte tapasztalatai alapján a vállalatok többsége indokolatlan mértékben szabta testre a vállalati folyamatokat kiszolgáló informatikai megoldásait (elsősorban ERP rendszereiket). Az így kialakult komplex megoldások mára már gátat szabnak annak, hogy alkalmazkodni tudjanak a gyorsan változó vevői és technológia igényekhez.

A Deloitte tapasztalatai és tudásbázisa, valamint a NetSuite folyamatosan frissülő előre paraméterezett iparági legjobb gyakorlatai (SuiteSuccess) nem csak a bevezetés időigényét csökkentik le kevesebb, mint a felére, de segítik a vállalatokat a lehető leghatékonyabb működés kialakításában is.

„Tapasztalataink alapján tudjuk, hogy a vállalkozások milyen folyamatok mentén működnek, de ismerjük azokat a módszertani, eljárási és technikai problémákat is, amelyek egy felhő alapú vállalatirányítási rendszerek bevezetésekor felmerülhetnek. Ezek megoldásához stratégiai látásmódra, a fejlesztés közben jelentkező problémák rugalmas kezelésére van szükség” – mondta Komjáthy Csaba, a Deloitte Magyarország technológiai tanácsadási üzletágának partnere.

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2025-04-01 15:20:00
Mintegy 16 ezer kilométer távvezeték, 200 nagyfeszültségű kapcsolóberendezés és 50 generátoregység is alkotja a német vasúttársaság villamosenergiarendszerét. Ezt a kiterjedt rendszert korszerűsíti most a vonatok, vasúti létesítmények és ingatlanok energiaellátásáért felelős vállalat, a Deutsche Bahn Energie. Az új irányítási rendszer várhatóan 2028-ban lép üzembe.
2025-04-01 12:05:00
A globális értékláncok megroppanásához és teljes átszervezéséhez vezethet a vámok újabb korszakának beköszönte a világgazdaságban, azonban a beruházásösztönzésnek ebben az új helyzetben is bőven maradt mozgástere – írja friss bejegyzésében Joó István kormánybiztos, a HIPA Nemzeti Befektetési Ügynökség vezérigazgatója.
2025-03-31 19:05:00
Egy friss, országos kutatás alapján napjainkban leginkább az infláció, a romló egészségügy és a hazai gazdasági, politikai helyzet miatt aggódnak a honfitársaink, míg a megfelelő biztonságérzethez főleg egészségre, biztos munkahelyre, valamint erős családi, párkapcsolati kötelékekre van szükségük.

  Rovathírek: HIPA

A globális értékláncok megroppanásához és teljes átszervezéséhez vezethet a vámok újabb korszakának beköszönte a világgazdaságban, azonban a beruházásösztönzésnek ebben az új helyzetben is bőven maradt mozgástere – írja friss bejegyzésében Joó István kormánybiztos, a HIPA Nemzeti Befektetési Ügynökség vezérigazgatója.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Bár a nők és férfiak közötti bérszakadék irgalmatlan lassan változó folyamatoktól függ, érkeznek új szabályok, amelyek gyorsabb változásokat idéznek majd elő. Ezek bevezetése előtt a PwC Women in Work 2025 jelentése feltárta, mekkora egyenlőtlenségek állnak fenn – még mindig –, és ezek milyen hátrányt jelentenek a nők számára a munkaerőpiacon. Reguly Márta, a PwC Magyarország HR tanácsadási csapatának vezetője felvázolta, milyen lehetőségeket – és nem mellesleg céges kötelezettségeket – von maga után a hamarosan élesedő uniós direktíva, a Pay Transparency, amely az EU-ban hivatott rendezni ezt a régóta fennálló problémát.
Megérkeztek a hazai lízingszerződések tavalyi számai, amelyek összességében ugyan növekedést mutatnak, de tanulságos megnézni a részleteket, hiszen komoly eltérések jelentek meg az egyes szegmensek között, és ennek nyomós okai vannak. Kőszegi László, a Magyar Lízingszövetség főtitkára a BizniszPlusznak kifejtette, hogy szervezetük éves jelentéséből milyen következtetéseket érdemes levonni a magyar vállalkozások helyzetéről és lehetőségeiről, illetve magának a lízingpiacnak az alakulásáról.
A vállalatok és szervezetek mesterséges intelligencia használatát 2025. február 2-a óta új uniós rendelkezés szabályozza. Hogy mely AI-alkalmazások tartoznak az elfogadhatatlan vagy „csak” a kockázatos kategóriába, a technológia jelen állapotára vonatkoztatva eldőlt, viszont változhat is annak függvényében, hogy az EU nyílt tudományos csoportja szerint mennyi idő alatt és mekkorát fejlődik. Milyen esetekben és mekkora bírságokat kockáztatnak az AI-t alkalmazó cégek, ha megszegik a rendeletet? Hogyan és meddig tudnak felkészülni a szabályos használatra? Mit tehet a „magánember” AI-val kapcsolatos jogsérelem gyanúja esetén? A kérdésekre dr. Baracsi Katalin internetjogász válaszol.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS