A hazai vállalatok még nem készültek fel a Brexitre

2019. 02. 24., 11:05

A magyar cégek többsége elkerülhetőnek tartja, hogy az Egyesült Királyság megállapodás nélkül hagyja el az Európai Uniót, ezért egyelőre nem készült fel a kilépés következményeire – mutat rá az EY közel 50 vállalati vezető körében végzett felmérése.

A közelgő határidő miatt egyre nő az esélye az úgynevezett hard (megállapodás nélküli) Brexitnek, így a hazai szereplőknek minél előbb meg kell tenniük a szükséges lépéseket. Az EY budapesti konferenciáján megkérdezett döntéshozók 58 százaléka arra számít, hogy végül sikerül megegyeznie az Európai Uniónak és az Egyesül Királyságnak a rendezett kilépésről 2019. március 29-ig. A válaszadók 56 százaléka nem áll készen a Brexitre, miközben pár hét múlva akár egyezmény nélkül is megtörténhet a kilépés, ami komoly kihívások elé állítja az európai, így a magyar vállalatokat is.

„A hard Brexit nem csak az alapanyagok és termékek beszerzésének módját és a gyártáshoz kapcsolódó folyamatok újragondolását követelheti meg az érintett cégektől, de azok számos üzleti, adózási, jogi és munkavállalói kérdésben is változásokra számíthatnak. Az üzletfolytonosság biztosítása érdekében a döntéshozók nem késlekedhetnek a különféle esetekre való felkészüléssel” – mondta el Nagy Áron, az EY vámszakértője.

Jelentős változások az adózás területén

Az Egyesült Királysággal üzleti kapcsolatban álló magyar vállalatoknak külön figyelmet kell szentelniük az általános forgalmi adó területén felmerülő változásokra. A hard Brexit ugyanis felül fogja írni az eddig megszokott termékértékesítési láncokat és adómentességeket. Az egyetlen terület, ahol a cégek nyerhetnek, az az Elektronikus Közúti Áruforgalom Ellenőrző Rendszer (EKAER), mivel EU-n kívüli országba exportált termék esetében nem kell EKAER számot kérni.

Szigorodó bevándorlási szabályok, megszűnhet a munkaerő szabad áramlása

Amennyiben az Egyesült Királyság és az EU nem állapodik meg a kilépés feltételeiről, a Magyarországon dolgozó brit állampolgároknak munkavállalási célú tartózkodási engedélyt kell kiváltaniuk. A maximum 3 évig érvényes dokumentum beszerzését a munkakezdés előtt legalább 3 hónappal szükséges kérvényeznie a jelentkezőknek. A szigetországban állást vállaló magyaroknak valószínűleg ugyancsak be kell szerezni a munkavállalási célú tartózkodási engedélyt, már az új bevándorlási szabályok figyelembevételével.

Sokasodó bizonytalansági tényezők

Megállapodás nélküli kilépés esetén a vállalatvezetőknek számos további változással is szembe kell nézniük. Ilyen többek között a szállítási határidők és a felelősségi körök megváltoztatásának szükségessége, valamint az új jogszabályi háttérnek való megfelelés. Emellett meg kell vizsgálni például azt is, hogy milyen engedélykötelezettségek merülhetnek fel export során – javasolják az EZ szakértői.

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2025. 04. 03., 15:35
„Ahhoz, hogy zökkenőmentesen beépülhessen a cég működési gyakorlatába az elektronikus számlabefogadás és -kibocsátás, rendszerszinten kell átgondolni a folyamatokat: az elektronikus számla beérkezésétől kezdve a jóváhagyási, könyvelési teendőkön át a szabályos archiválásig” – hangsúlyozza Nyári Zsolt a K-X Consulting ügyvezetője.
2025. 04. 02., 09:05
2025. januárban a nettó átlagkereset Romániában 5328 lej volt, ami a hónap végi lej/forint árfolyammal számolva 436 900 forintot ért; Magyarországon ugyanebben a hónapban a (kedvezmények nélkül számolt) nettó átlagbér 444 300 forint volt.

  Rovathírek: HIPA

A globális értékláncok megroppanásához és teljes átszervezéséhez vezethet a vámok újabb korszakának beköszönte a világgazdaságban, azonban a beruházásösztönzésnek ebben az új helyzetben is bőven maradt mozgástere – írja friss bejegyzésében Joó István kormánybiztos, a HIPA Nemzeti Befektetési Ügynökség vezérigazgatója.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Bár a nők és férfiak közötti bérszakadék irgalmatlan lassan változó folyamatoktól függ, érkeznek új szabályok, amelyek gyorsabb változásokat idéznek majd elő. Ezek bevezetése előtt a PwC Women in Work 2025 jelentése feltárta, mekkora egyenlőtlenségek állnak fenn – még mindig –, és ezek milyen hátrányt jelentenek a nők számára a munkaerőpiacon. Reguly Márta, a PwC Magyarország HR tanácsadási csapatának vezetője felvázolta, milyen lehetőségeket – és nem mellesleg céges kötelezettségeket – von maga után a hamarosan élesedő uniós direktíva, a Pay Transparency, amely az EU-ban hivatott rendezni ezt a régóta fennálló problémát.
Megérkeztek a hazai lízingszerződések tavalyi számai, amelyek összességében ugyan növekedést mutatnak, de tanulságos megnézni a részleteket, hiszen komoly eltérések jelentek meg az egyes szegmensek között, és ennek nyomós okai vannak. Kőszegi László, a Magyar Lízingszövetség főtitkára a BizniszPlusznak kifejtette, hogy szervezetük éves jelentéséből milyen következtetéseket érdemes levonni a magyar vállalkozások helyzetéről és lehetőségeiről, illetve magának a lízingpiacnak az alakulásáról.
A vállalatok és szervezetek mesterséges intelligencia használatát 2025. február 2-a óta új uniós rendelkezés szabályozza. Hogy mely AI-alkalmazások tartoznak az elfogadhatatlan vagy „csak” a kockázatos kategóriába, a technológia jelen állapotára vonatkoztatva eldőlt, viszont változhat is annak függvényében, hogy az EU nyílt tudományos csoportja szerint mennyi idő alatt és mekkorát fejlődik. Milyen esetekben és mekkora bírságokat kockáztatnak az AI-t alkalmazó cégek, ha megszegik a rendeletet? Hogyan és meddig tudnak felkészülni a szabályos használatra? Mit tehet a „magánember” AI-val kapcsolatos jogsérelem gyanúja esetén? A kérdésekre dr. Baracsi Katalin internetjogász válaszol.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS