Elszántak és jobb jövőt akarnak építeni a millenniumi és Z-generációs korosztályok a COVID-19 világjárvány okozta, korábban nem tapasztalt egészségügyi és gazdasági problémákkal szembesülve – derül ki a Deloitte legfrissebb kutatásából. A 2020-as globális felmérés eredményei azt sugallják, hogy ezen ellenálló generációknak kulcsszerepük lehet a „jobb normalitás" megteremtésében.
A Deloitte a millenniumi generációról készült 2020-as globális felmérésében több, mint 27 500 fő véleményét kérte ki a 20-30 éves korosztályból a COVID-19 világjárvány kitörése előtt és után, többek között gazdaságról, kormányzatról, fenntarthatóságról és a járványról. A kutatásból kiderül: a millenniumi, illetve Z-generációsok számára továbbra is fontosak a nagyobb társadalmi kérdések, annak ellenére, hogy közülük sokan néznek szembe egyéni kihívásokkal és személyes jellegű szorongással. Sőt, a világjárvány csak megerősítette a pozitív változás iránti vágyukat mind a saját közösségeikben, mind globálisan. Továbbra is küzdenek egy olyan világért, ahol a vállalkozások és a kormányok hozzáállása is tükrözi az ő társadalom iránti elkötelezettségüket, az embert a profit elé sorolják, és előtérbe helyezik a környezeti fenntarthatóságot.
A vizsgált generációk szerint a COVID-19 járvány utáni világ más lesz, és jobban beleillik majd abba az eszményképbe, amelyről a mostani, illetve korábbi felmérésekben megnyilatkoztak. Ezt aktuális tapasztalataikra alapozzák: látták, milyen gyors ütemben indult el a Föld regenerálódása, milyen jól alkalmazkodnak a vállalkozások a soha nem tapasztalat kihívásokhoz, és milyen leleményesek és együttműködőek is tudnak lenni az emberek. Hisznek abban, a járvány utáni társadalom jobb lehet, mint az azt megelőző, és elég kitartóak ahhoz, hogy valóra váltsák ez a hitet.
A kutatásról
A Deloitte 2020-as felmérése két részből áll: 18 426 millenniumi és Z-generációs részvételével, 43 országban, 2019. november és 2020. január között készült elsődleges felmérésből, valamint egy utókövető vizsgálatból, amelyben 13 országból 9102 fő vett részt 2020. április–május során, már a világjárvány idején. A második felmérésben a Deloitte szakértői az első kutatás több kérdését újra feltették annak felmérésére, hogy milyen hatással volt a járvány a résztvevők véleményére. A felmérésben részt vevő millenniálok 1983–1994, míg a Z-generációs válaszadók 1995–2002 között születtek. Az összesen 27 500 fős minta a Deloitte által az elmúlt kilenc évben megjelentetett ilyen típusú felmérések között a legnagyobb.
COVID-hatások: kevesebb stressz, új remény, nagyobb felelősségvállalás
Az elsődleges kérdőívben a Z-generációsok közel fele (48 százalék), míg a millenniumi generáció 44 százaléka vallotta magát mindig vagy általában stresszesnek. Az utánkövető kérdőívben azonban a szorongás szintje mindkét generációnál nyolc százalékponttal esett vissza, ami arra utal, hogy a járvány által okozott felfordulásnak is lehetnek előnyei.
Az elsődleges felmérésben a válaszadók fele mondta azt, hogy már elkéstünk a klímaváltozás által okozott károk helyrehozásával. Az utánkövető felmérésben ez a szám is esett, vagyis a járvány környezeti hatása reményt ébresztett arra, hogy még van időnk cselekedni és megvédeni a bolygót: a lecsökkent gazdasági tevékenység alacsonyabb energiafogyasztáshoz, és ezáltal csökkent mértékű szennyezéshez vezetett.
A járvány megerősítette az egyéni felelősség érzését is. A válaszadók csaknem háromnegyede szerint a járvány hatására együttérzőbbekké váltak mások szükségletei iránt, és tervezik, hogy fellépnek a közösségük érdekében. Mindkét generáció úgy nyilatkozott, hogy a járványt követően fokozottan odafigyelnek majd a vállalkozások aktív pártfogolására és támogatására, különösen, ami a kisebb, helyi kereskedőket illeti. Ugyanakkor nem félnek büntetni azokat a cégeket, amelyeknek értékei ellentétesek az övékkel. A válaszadók többsége magas értékelést adott a cégek, illetve kormányok járványkezelésére, abban azonban egyetértettek, hogy a válság alatti intézkedések összességében nem jelentettek jobb lehetőségeket a vállalkozások számára.
Pénzügyekben óvatosak, a munkahelyükhöz lojálisak
A válaszadók közül sokan óvatosak és tájékozottak pénzügyi téren. Bár az általuk megélt stressz legnagyobb arányban a hosszú távú pénzügyi tervezés kihívásaiból ered, a millenniálok több mint fele tesz félre, és úgy nyilatkozott, hogy ki tudna fizetni egy váratlan, nagyobb kiadást.
„Megfigyelhető, hogy a munkahely iránti lojalitás egyre magasabb a megkérdezettek körében. Ennek okát abban látom, hogy hogy a munkaadók a sokszínűségtől és befogadástól kezdve a fenntarthatóságig és átképzésig egyre inkább figyelembe veszik a munkavállalók igényeit” – mondta Csépai Martin, a Deloitte HR tanácsadási üzletágának igazgatója.
Az elsődleges felmérésben több millenniál mondta azt, hogy legalább öt évig a mostani munkahelyén szeretne maradni, mint amennyien két éven belül váltanának. Ez a kép most először rajzolódott ki, amióta a Deloitte a 2016-os kérdőívben először tette fel ezt a kérdést. Az még nem derült ki, hogy a járvány miatti munkahely-elvesztések hogyan befolyásolják a munkahelyek iránti lojalitást.
A kutatás részletes eredményei ezen a weboldalon érhetők el.
A HIPA támogatásával megvalósuló 1,9 millió eurós beruházás révén az amerikai NI egyebek mellett új generációs tesztelési megoldásokat fejleszt.
Elkezdődött a 6. blokki munkagödör tervezési szintig történő kiemelése, a munkakezdésre harminc egységből álló géppark vonult fel.