A fiatalok közel fele mindig vagy általában stresszes

2020. 08. 03., 19:15

Elszántak és jobb jövőt akarnak építeni a millenniumi és Z-generációs korosztályok a COVID-19 világjárvány okozta, korábban nem tapasztalt egészségügyi és gazdasági problémákkal szembesülve – derül ki a Deloitte legfrissebb kutatásából. A 2020-as globális felmérés eredményei azt sugallják, hogy ezen ellenálló generációknak kulcsszerepük lehet a „jobb normalitás" megteremtésében.

A Deloitte a millenniumi generációról készült 2020-as globális felmérésében több, mint 27 500 fő véleményét kérte ki a 20-30 éves korosztályból a COVID-19 világjárvány kitörése előtt és után, többek között gazdaságról, kormányzatról, fenntarthatóságról és a járványról. A kutatásból kiderül: a millenniumi, illetve Z-generációsok számára továbbra is fontosak a nagyobb társadalmi kérdések, annak ellenére, hogy közülük sokan néznek szembe egyéni kihívásokkal és személyes jellegű szorongással. Sőt, a világjárvány csak megerősítette a pozitív változás iránti vágyukat mind a saját közösségeikben, mind globálisan. Továbbra is küzdenek egy olyan világért, ahol a vállalkozások és a kormányok hozzáállása is tükrözi az ő társadalom iránti elkötelezettségüket, az embert a profit elé sorolják, és előtérbe helyezik a környezeti fenntarthatóságot.

A vizsgált generációk szerint a COVID-19 járvány utáni világ más lesz, és jobban beleillik majd abba az eszményképbe, amelyről a mostani, illetve korábbi felmérésekben megnyilatkoztak. Ezt aktuális tapasztalataikra alapozzák: látták, milyen gyors ütemben indult el a Föld regenerálódása, milyen jól alkalmazkodnak a vállalkozások a soha nem tapasztalat kihívásokhoz, és milyen leleményesek és együttműködőek is tudnak lenni az emberek. Hisznek abban, a járvány utáni társadalom jobb lehet, mint az azt megelőző, és elég kitartóak ahhoz, hogy valóra váltsák ez a hitet.

A kutatásról

A Deloitte 2020-as felmérése két részből áll: 18 426 millenniumi és Z-generációs részvételével, 43 országban, 2019. november és 2020. január között készült elsődleges felmérésből, valamint egy utókövető vizsgálatból, amelyben 13 országból 9102 fő vett részt 2020. április–május során, már a világjárvány idején. A második felmérésben a Deloitte szakértői az első kutatás több kérdését újra feltették annak felmérésére, hogy milyen hatással volt a járvány a résztvevők véleményére. A felmérésben részt vevő millenniálok 1983–1994, míg a Z-generációs válaszadók 1995–2002 között születtek. Az összesen 27 500 fős minta a Deloitte által az elmúlt kilenc évben megjelentetett ilyen típusú felmérések között a legnagyobb.

COVID-hatások: kevesebb stressz, új remény, nagyobb felelősségvállalás

Az elsődleges kérdőívben a Z-generációsok közel fele (48 százalék), míg a millenniumi generáció 44 százaléka vallotta magát mindig vagy általában stresszesnek. Az utánkövető kérdőívben azonban a szorongás szintje mindkét generációnál nyolc százalékponttal esett vissza, ami arra utal, hogy a járvány által okozott felfordulásnak is lehetnek előnyei.

Az elsődleges felmérésben a válaszadók fele mondta azt, hogy már elkéstünk a klímaváltozás által okozott károk helyrehozásával. Az utánkövető felmérésben ez a szám is esett, vagyis a járvány környezeti hatása reményt ébresztett arra, hogy még van időnk cselekedni és megvédeni a bolygót: a lecsökkent gazdasági tevékenység alacsonyabb energiafogyasztáshoz, és ezáltal csökkent mértékű szennyezéshez vezetett.

A járvány megerősítette az egyéni felelősség érzését is. A válaszadók csaknem háromnegyede szerint a járvány hatására együttérzőbbekké váltak mások szükségletei iránt, és tervezik, hogy fellépnek a közösségük érdekében. Mindkét generáció úgy nyilatkozott, hogy a járványt követően fokozottan odafigyelnek majd a vállalkozások aktív pártfogolására és támogatására, különösen, ami a kisebb, helyi kereskedőket illeti. Ugyanakkor nem félnek büntetni azokat a cégeket, amelyeknek értékei ellentétesek az övékkel. A válaszadók többsége magas értékelést adott a cégek, illetve kormányok járványkezelésére, abban azonban egyetértettek, hogy a válság alatti intézkedések összességében nem jelentettek jobb lehetőségeket a vállalkozások számára.

Pénzügyekben óvatosak, a munkahelyükhöz lojálisak

A válaszadók közül sokan óvatosak és tájékozottak pénzügyi téren. Bár az általuk megélt stressz legnagyobb arányban a hosszú távú pénzügyi tervezés kihívásaiból ered, a millenniálok több mint fele tesz félre, és úgy nyilatkozott, hogy ki tudna fizetni egy váratlan, nagyobb kiadást.

„Megfigyelhető, hogy a munkahely iránti lojalitás egyre magasabb a megkérdezettek körében. Ennek okát abban látom, hogy hogy a munkaadók a sokszínűségtől és befogadástól kezdve a fenntarthatóságig és átképzésig egyre inkább figyelembe veszik a munkavállalók igényeit” – mondta Csépai Martin, a Deloitte HR tanácsadási üzletágának igazgatója.

Az elsődleges felmérésben több millenniál mondta azt, hogy legalább öt évig a mostani munkahelyén szeretne maradni, mint amennyien két éven belül váltanának. Ez a kép most először rajzolódott ki, amióta a Deloitte a 2016-os kérdőívben először tette fel ezt a kérdést. Az még nem derült ki, hogy a járvány miatti munkahely-elvesztések hogyan befolyásolják a munkahelyek iránti lojalitást.

A kutatás részletes eredményei ezen a weboldalon érhetők el.

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

2024. 06. 17., 22:50
epizód: 2024 / 12   |   hossz: 24:28
Minden nyári szünetben diákok tízezrei jelennek meg a munkaerőpiacon, hogy pénzt gyűjtsenek és szakmai tapasztalatokat szerezzenek. A 25 év alattiak számára elérhető szja-kedvezmény révén sokan mentesülnek az adófizetés alól, ám a foglalkoztatás jogviszonya eltérő adózási kötelezettségeket róhat rájuk, amiből baj lehet, ha nem figyelnek rá. Horváthné Szabó Beáta, a Moore Hungary adótanácsadó szakértője nemcsak ezeket a szabályokat veszi sorra, de bemutatja az iskolaszövetkezeten keresztüli foglalkoztatás, valamint a külföldön tanuló vagy külföldi diákok hazai munkavégzésének kritériumait is.
A hazai utasbiztosítási piac egyik legalapvetőbb problémáinak egyike az, hogy az ügyfelek még mindig túl sokat akarnak spórolni rajta, holott a nyaralás költségének csak elhanyagolható töredékét teszi ki – hívta fel a figyelmet a PBA Insura Zrt. vezérigazgatója. Dr. Kozma Gábor jelezte: a legolcsóbb és az 1–2 ezer forinttal többért kötött prémium biztosítás szolgáltatásai között óriási különbség tátong, és erre az utolsó pillanatban – mert bizony akkor kötjük – már nem biztos, hogy felfigyelünk.
Női pék, cukrász, kaviárszakértő is helyet kapott a rendezvény nagyszínpadán, hogy a fő téma, a „női energiák” mentén bemutassák a művészi szintre emelt szakmájukat. Nemes Richárd főszervező elárulja, hogy hogyan lehet még fenntarthatóbban működtetni egy műfajából adódóan sok hulladékkal járó gasztronómiai rendezvényt vagy milyen egyszerű ételekkel tudnak nagyot alkotni a Gourmet Fesztiválon bemutatkozó konyhák mesterei. Ha mindez nem lenne elég, kifejti, hogy a fine dining milyen vonásokkal ruházta fel a magyar vendéglátást az utóbbi pár évben és például hogyan lehet „veganizálni” megszokott fogásokat, amelyek ettől csak még jobbak lesznek! Vigyázat, étvágygerjesztő epizód!

  NÉPSZERŰ HÍREK

  Rovathírek: GUSTO

  Rovathírek: ATOMBUSINESS