Zöldségtermesztésben csak törpe az unióban Szlovákia

2019. 10. 07., 15:30

Szlovákia a sereghajtók között van az Európai Unióban a zöldség- és gyümölcstermesztés szempontjából.

Az Eurostat 2017-es adatszerzésen alapuló felmérése szerint az Európai Unió összes gyümölcstermesztő területének 0,1, zöldségtermesztő területének pedig a 0,3 százaléka van Szlovákiában. Az unió 3,4 millió hektáron elterülő gyümölcsöseiből 4,3 ezer hektár, a 2,2 millió hektár zöldségesből pedig 6,4 ezer hektár található az országban – írja az Új Szó.

A legnagyobb területen, 1,4 millió hektáron, Spanyolországban találhatók gyümölcsösök (40,1 százalék), míg a legnagyobb zöldségtermesztő terület Olaszországban van, 0,4 millió hektár (17,8 százalék).

Legnagyobb területen, az unió gyümölcsöseinek 22,5 százalékán mandulát termesztettek, ez 743 ezer hektárt tett ki, míg második helyen az almaültetvények végeztek 522 ezer hektárral, az unió 15,5 százalékán termesztették.

Az EU-ban zöldségek közül a legnagyobb területen paradicsomot termesztettek, ennek nagy részét Olaszországban és Spanyolországban. 2017-ben az EU-ban 241 ezer hektáron termesztették ezt a zöldséget, ami az összes zöldségterület 10,8 százalékának felelt meg. Második helyen a hagyma állt, 181 ezer hektáron termesztették, az összes zöldségterület 8,1 százalékán.

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

  Rovathírek: HIPA

A globális értékláncok megroppanásához és teljes átszervezéséhez vezethet a vámok újabb korszakának beköszönte a világgazdaságban, azonban a beruházásösztönzésnek ebben az új helyzetben is bőven maradt mozgástere – írja friss bejegyzésében Joó István kormánybiztos, a HIPA Nemzeti Befektetési Ügynökség vezérigazgatója.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Bár a nők és férfiak közötti bérszakadék irgalmatlan lassan változó folyamatoktól függ, érkeznek új szabályok, amelyek gyorsabb változásokat idéznek majd elő. Ezek bevezetése előtt a PwC Women in Work 2025 jelentése feltárta, mekkora egyenlőtlenségek állnak fenn – még mindig –, és ezek milyen hátrányt jelentenek a nők számára a munkaerőpiacon. Reguly Márta, a PwC Magyarország HR tanácsadási csapatának vezetője felvázolta, milyen lehetőségeket – és nem mellesleg céges kötelezettségeket – von maga után a hamarosan élesedő uniós direktíva, a Pay Transparency, amely az EU-ban hivatott rendezni ezt a régóta fennálló problémát.
Megérkeztek a hazai lízingszerződések tavalyi számai, amelyek összességében ugyan növekedést mutatnak, de tanulságos megnézni a részleteket, hiszen komoly eltérések jelentek meg az egyes szegmensek között, és ennek nyomós okai vannak. Kőszegi László, a Magyar Lízingszövetség főtitkára a BizniszPlusznak kifejtette, hogy szervezetük éves jelentéséből milyen következtetéseket érdemes levonni a magyar vállalkozások helyzetéről és lehetőségeiről, illetve magának a lízingpiacnak az alakulásáról.
A vállalatok és szervezetek mesterséges intelligencia használatát 2025. február 2-a óta új uniós rendelkezés szabályozza. Hogy mely AI-alkalmazások tartoznak az elfogadhatatlan vagy „csak” a kockázatos kategóriába, a technológia jelen állapotára vonatkoztatva eldőlt, viszont változhat is annak függvényében, hogy az EU nyílt tudományos csoportja szerint mennyi idő alatt és mekkorát fejlődik. Milyen esetekben és mekkora bírságokat kockáztatnak az AI-t alkalmazó cégek, ha megszegik a rendeletet? Hogyan és meddig tudnak felkészülni a szabályos használatra? Mit tehet a „magánember” AI-val kapcsolatos jogsérelem gyanúja esetén? A kérdésekre dr. Baracsi Katalin internetjogász válaszol.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS