Újabb vásárlói rohamra számítanak a boltokban Szlovákiában

2020. 04. 03., 18:00

Ha a szlovák kormányfőnek, Igor Matovičnak sikerülne megvalósítania az ország teljes lekapcsolásával (blackout) és a rendkívüli állapot bevezetésével kapcsolatos tervét, az üzletek a vásárlók rohamával nézhetnének szembe.

A szlovákiai élelmiszerüzletek forgalma már az elmúlt hetekben is látványosan nőtt. A kormányzati megszorító intézkedések bevezetése óta eltelt időszakban, március 5. és 31. között a Szlovák Takarékpénztár felmérése szerint a szlovákiai vásárlók 56 százalékkal több pénzt költöttek élelmiszerre az üzletekben, mint a múlt év azonos időszakában – írja az Új Szó.

„Sokat nyom a latban, hogy bezártak az iskolák, és ezzel párhuzamosan rengeteg alkalmazott maradt otthon, így most ők nem az iskolai, üzemi étkezdékben vagy éttermekben ebédelnek, hanem otthon. Emiatt nem csupán az élelmiszerüzletek forgalma ugrott meg, hanem az online élelmiszer-rendelések is nőttek” – nyilatkozta Lenka Buchláková, a Szlovák Takarékpénztár elemzője.

Buchláková szerint eddig soha nem látott rohamra akkor számíthatnának, ha valóra válnának a kormányfőnek, Igor Matovičnak a rendkívüli állapot bevezetésével kapcsolatos elképzelése.

„Ha ezt nem előzetes figyelmeztetés nélkül vezetnék be, ha nem hagynának időt a lakosságnak a felkészülésre, akkor a vásárlók tömegesen rohannák meg az üzleteket, hogy feltöltsék a tartalékaikat” – állítja az elemző.

Szerinte ekkor az üzletek forgalma csaknem a duplájára nőne az előző év azonos időszakához képest, az online rendelések pedig 150 százalékkal is megugorhatnának.

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

  Rovathírek: HIPA

A globális értékláncok megroppanásához és teljes átszervezéséhez vezethet a vámok újabb korszakának beköszönte a világgazdaságban, azonban a beruházásösztönzésnek ebben az új helyzetben is bőven maradt mozgástere – írja friss bejegyzésében Joó István kormánybiztos, a HIPA Nemzeti Befektetési Ügynökség vezérigazgatója.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Bár a nők és férfiak közötti bérszakadék irgalmatlan lassan változó folyamatoktól függ, érkeznek új szabályok, amelyek gyorsabb változásokat idéznek majd elő. Ezek bevezetése előtt a PwC Women in Work 2025 jelentése feltárta, mekkora egyenlőtlenségek állnak fenn – még mindig –, és ezek milyen hátrányt jelentenek a nők számára a munkaerőpiacon. Reguly Márta, a PwC Magyarország HR tanácsadási csapatának vezetője felvázolta, milyen lehetőségeket – és nem mellesleg céges kötelezettségeket – von maga után a hamarosan élesedő uniós direktíva, a Pay Transparency, amely az EU-ban hivatott rendezni ezt a régóta fennálló problémát.
Megérkeztek a hazai lízingszerződések tavalyi számai, amelyek összességében ugyan növekedést mutatnak, de tanulságos megnézni a részleteket, hiszen komoly eltérések jelentek meg az egyes szegmensek között, és ennek nyomós okai vannak. Kőszegi László, a Magyar Lízingszövetség főtitkára a BizniszPlusznak kifejtette, hogy szervezetük éves jelentéséből milyen következtetéseket érdemes levonni a magyar vállalkozások helyzetéről és lehetőségeiről, illetve magának a lízingpiacnak az alakulásáról.
A vállalatok és szervezetek mesterséges intelligencia használatát 2025. február 2-a óta új uniós rendelkezés szabályozza. Hogy mely AI-alkalmazások tartoznak az elfogadhatatlan vagy „csak” a kockázatos kategóriába, a technológia jelen állapotára vonatkoztatva eldőlt, viszont változhat is annak függvényében, hogy az EU nyílt tudományos csoportja szerint mennyi idő alatt és mekkorát fejlődik. Milyen esetekben és mekkora bírságokat kockáztatnak az AI-t alkalmazó cégek, ha megszegik a rendeletet? Hogyan és meddig tudnak felkészülni a szabályos használatra? Mit tehet a „magánember” AI-val kapcsolatos jogsérelem gyanúja esetén? A kérdésekre dr. Baracsi Katalin internetjogász válaszol.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS