Tízszázalékos nettó minimálbér-növelést javasol a kormány Romániában

2021. 10. 03., 13:00

Az országos bruttó minimálbér közel 11 százalékos megemelését és olyan képlet alkalmazását javasolja 2022. január 1-től a román kormány, amely alapján a következő évekre is kiszámítható a minimálbér összege – közölte Florin Cîţu miniszterelnök.

Raluca Turcan román munkaügyi miniszter tájékoztatása szerint a bruttó minimálbér közel 10,9 százalékos növelésével (2300 lejről 2550 lejre) 10 százalékkal nő a nettó összeg a január elsejétől – írja a Krónika. Ez az emelési arány közel áll a szakszervezetek és a munkáltatók javaslataihoz.

Az arány kiszámításakor az országos átlagbér emelkedésének nem az 50 százalékát vették figyelembe, mint korábban, hanem a 90 százalékát. Emellett bevezettek egy korrekciós együtthatót is, amit a 2021 végére becsült gazdasági növekedés és az év elején jegyzett gazdasági növekedés különbségéből számoltak ki.

A minimálbér emelése a munkaügyi miniszter adatai szerint az alkalmazottak 34,7 százalékát, mintegy 1 970 000 személyt érint.

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

  Rovathírek: HIPA

A globális értékláncok megroppanásához és teljes átszervezéséhez vezethet a vámok újabb korszakának beköszönte a világgazdaságban, azonban a beruházásösztönzésnek ebben az új helyzetben is bőven maradt mozgástere – írja friss bejegyzésében Joó István kormánybiztos, a HIPA Nemzeti Befektetési Ügynökség vezérigazgatója.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Bár a nők és férfiak közötti bérszakadék irgalmatlan lassan változó folyamatoktól függ, érkeznek új szabályok, amelyek gyorsabb változásokat idéznek majd elő. Ezek bevezetése előtt a PwC Women in Work 2025 jelentése feltárta, mekkora egyenlőtlenségek állnak fenn – még mindig –, és ezek milyen hátrányt jelentenek a nők számára a munkaerőpiacon. Reguly Márta, a PwC Magyarország HR tanácsadási csapatának vezetője felvázolta, milyen lehetőségeket – és nem mellesleg céges kötelezettségeket – von maga után a hamarosan élesedő uniós direktíva, a Pay Transparency, amely az EU-ban hivatott rendezni ezt a régóta fennálló problémát.
Megérkeztek a hazai lízingszerződések tavalyi számai, amelyek összességében ugyan növekedést mutatnak, de tanulságos megnézni a részleteket, hiszen komoly eltérések jelentek meg az egyes szegmensek között, és ennek nyomós okai vannak. Kőszegi László, a Magyar Lízingszövetség főtitkára a BizniszPlusznak kifejtette, hogy szervezetük éves jelentéséből milyen következtetéseket érdemes levonni a magyar vállalkozások helyzetéről és lehetőségeiről, illetve magának a lízingpiacnak az alakulásáról.
A vállalatok és szervezetek mesterséges intelligencia használatát 2025. február 2-a óta új uniós rendelkezés szabályozza. Hogy mely AI-alkalmazások tartoznak az elfogadhatatlan vagy „csak” a kockázatos kategóriába, a technológia jelen állapotára vonatkoztatva eldőlt, viszont változhat is annak függvényében, hogy az EU nyílt tudományos csoportja szerint mennyi idő alatt és mekkorát fejlődik. Milyen esetekben és mekkora bírságokat kockáztatnak az AI-t alkalmazó cégek, ha megszegik a rendeletet? Hogyan és meddig tudnak felkészülni a szabályos használatra? Mit tehet a „magánember” AI-val kapcsolatos jogsérelem gyanúja esetén? A kérdésekre dr. Baracsi Katalin internetjogász válaszol.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS