Százezrek megélhetéséről dönthetnek ezen a héten Romániában

2020. 08. 25., 11:30

A román kormányzati szereplők hozzá nem értésével és a felelősségvállalás teljes hiányával magyarázza Édler András, a Kovászna Megyei Kereskedelmi és Iparkamara elnöke az amúgy is nehéz helyzetben lévő vendéglátóipart sújtó beltéri tiltás folyamatos fenntartását.

Több százezer ember munkahelye forog veszélyben, aminek beláthatatlan szociális következményei lehetnek – jelentette ki Édler András, a Kovászna Megyei Kereskedelmi és Iparkamara elnöke, amikor a vendéglátóipart sújtó beltéri tiltás fenntartásáról kérdezte a Krónika.

„Az idei év, épp a koronavírus-helyzet miatt, a romániai turizmus fellendülését hozhatta volna el, mivel sokan inkább az otthoni turisztikai felhozatalt részesítették előnyben. De ezt a vonatot már lekéstük a kormány nem megfelelő és minden logikát mellőző intézkedései miatt” – fogalmazott Édler.

A turizmushoz egyértelműen hozzátartozik a gasztronómia is, és ilyen szempontból a nyári időszakra részben megoldást jelentett, hogy legalább a teraszok nyitva tarthattak.

„Gazdasági szempontból a kiszolgáló felületek leszűkítése komoly érvágást jelent már most is a vendéglátó iparnak. Gondoljunk csak arra, hogy ugyanazon konyhai kapacitással, majdnem ugyanolyan havi költségek mellett a vendéglővel rendelkező turisztikai szereplők jelen pillanatban a forgalmuknak csak a teraszokra leszűkített részét tudják generálni” – vázolta a helyzetet a kamara elnöke.

Szerinte ha az ősz beálltával is megmarad a beltéri tiltás a vendéglátóipari egységek esetében, akkor az az iparág tömeges csődjét fogja maga után vonni.

Ludovic Orban miniszterelnök erre a hétre ígér döntést az ügyben.

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

  Rovathírek: HIPA

A globális értékláncok megroppanásához és teljes átszervezéséhez vezethet a vámok újabb korszakának beköszönte a világgazdaságban, azonban a beruházásösztönzésnek ebben az új helyzetben is bőven maradt mozgástere – írja friss bejegyzésében Joó István kormánybiztos, a HIPA Nemzeti Befektetési Ügynökség vezérigazgatója.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Bár a nők és férfiak közötti bérszakadék irgalmatlan lassan változó folyamatoktól függ, érkeznek új szabályok, amelyek gyorsabb változásokat idéznek majd elő. Ezek bevezetése előtt a PwC Women in Work 2025 jelentése feltárta, mekkora egyenlőtlenségek állnak fenn – még mindig –, és ezek milyen hátrányt jelentenek a nők számára a munkaerőpiacon. Reguly Márta, a PwC Magyarország HR tanácsadási csapatának vezetője felvázolta, milyen lehetőségeket – és nem mellesleg céges kötelezettségeket – von maga után a hamarosan élesedő uniós direktíva, a Pay Transparency, amely az EU-ban hivatott rendezni ezt a régóta fennálló problémát.
Megérkeztek a hazai lízingszerződések tavalyi számai, amelyek összességében ugyan növekedést mutatnak, de tanulságos megnézni a részleteket, hiszen komoly eltérések jelentek meg az egyes szegmensek között, és ennek nyomós okai vannak. Kőszegi László, a Magyar Lízingszövetség főtitkára a BizniszPlusznak kifejtette, hogy szervezetük éves jelentéséből milyen következtetéseket érdemes levonni a magyar vállalkozások helyzetéről és lehetőségeiről, illetve magának a lízingpiacnak az alakulásáról.
A vállalatok és szervezetek mesterséges intelligencia használatát 2025. február 2-a óta új uniós rendelkezés szabályozza. Hogy mely AI-alkalmazások tartoznak az elfogadhatatlan vagy „csak” a kockázatos kategóriába, a technológia jelen állapotára vonatkoztatva eldőlt, viszont változhat is annak függvényében, hogy az EU nyílt tudományos csoportja szerint mennyi idő alatt és mekkorát fejlődik. Milyen esetekben és mekkora bírságokat kockáztatnak az AI-t alkalmazó cégek, ha megszegik a rendeletet? Hogyan és meddig tudnak felkészülni a szabályos használatra? Mit tehet a „magánember” AI-val kapcsolatos jogsérelem gyanúja esetén? A kérdésekre dr. Baracsi Katalin internetjogász válaszol.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS