A romániai lakossági kiadások 28 százaléka megy el élelmiszerekre és nem alkohol tartalmú italokra. Ez az európai uniós átlag 2,5-szörösét jelenti – nincs még egy ország az EU-ban, ahol ilyen magas lenne.
A Szociális Monitor című, a Friedrich-Ebert-Stiftung Románia által készített elemzés szerint az ellenkező póluson Nagy-Britannia áll, ahol a kiadások alig 8 százaléka megy a mindennapi létfenntartáshoz szükséges javakra – írja a Krónika.
Litvániában ez az arány 21,6 százalék, Észtországban 20,3 százalék, majd Bulgária (19,2 százalék) és Magyarország (18,2 százalék) következik.
Romániában 22,5 százalék megy a lakás fenntartására, közműszámlákra és üzemanyagokra (az uniós átlag 24,2 százalék). Lakberendezésre és a lakás karbantartására 15,3 százalék jut (az EU-átlag 15,5 százalék), szeszes italra és cigarettára 5,7 százalékot (EU-átalg 3,8 százalék) költünk.
Kultúrára és szórakozásra a kiadásai 5,8 százalékát fordítja a romániai lakosság a 8,5 százalékos uniós átlaggal szemben, vendéglőbe, kávézóba járásra pedig 3,7 százalék jut az EU-s 11,4 százalékkal szemben. Oktatásra eközben 2,1 százalék megy az uniós 1,1 százalékhoz viszonyítva.
A háztartások kiadásaiban az élelmiszerek és nem szeszes italok aránya az életminőség mutatója. Minél alacsonyabb ez az arány, az emberek annál jobban élnek – mutat rá az EU statisztikai hivatala, az Eurostat 2017-es adatait alapul vevő elemzés.
2019 első negyedévében az átlagos havi bevételek háztartásonként 4542 lejre rúgtak, ami egy főre 1752 lejt jelent. A kiadások havi 3834 lejt jelentettek (1479 lej/fő), tehát a bevételek 84,4 százaléka el is ment.
Történetének egyik legnagyobb szabású fejlesztésével megduplázta kapacitását a magyar műanyagipar hagyományos szereplője, a Start Plast.
A kormány felmentést kért a Paks II. beruházás számára az előző amerikai adminisztráció által „politikai bosszúból” meghozott szankciók alól, amelyek nehezítik a beruházás előrehaladását – tájékoztatott Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter.