Sokat vagy keveset esznek-isznak Romániában?

2019. 07. 30., 11:45

A romániai lakossági kiadások 28 százaléka megy el élelmiszerekre és nem alkohol tartalmú italokra. Ez az európai uniós átlag 2,5-szörösét jelenti – nincs még egy ország az EU-ban, ahol ilyen magas lenne.

A Szociális Monitor című, a Friedrich-Ebert-Stiftung Románia által készített elemzés szerint az ellenkező póluson Nagy-Britannia áll, ahol a kiadások alig 8 százaléka megy a mindennapi létfenntartáshoz szükséges javakra – írja a Krónika.

Litvániában ez az arány 21,6 százalék, Észtországban 20,3 százalék, majd Bulgária (19,2 százalék) és Magyarország (18,2 százalék) következik.

Romániában 22,5 százalék megy a lakás fenntartására, közműszámlákra és üzemanyagokra (az uniós átlag 24,2 százalék). Lakberendezésre és a lakás karbantartására 15,3 százalék jut (az EU-átlag 15,5 százalék), szeszes italra és cigarettára 5,7 százalékot (EU-átalg 3,8 százalék) költünk.

Kultúrára és szórakozásra a kiadásai 5,8 százalékát fordítja a romániai lakosság a 8,5 százalékos uniós átlaggal szemben, vendéglőbe, kávézóba járásra pedig 3,7 százalék jut az EU-s 11,4 százalékkal szemben. Oktatásra eközben 2,1 százalék megy az uniós 1,1 százalékhoz viszonyítva.

A háztartások kiadásaiban az élelmiszerek és nem szeszes italok aránya az életminőség mutatója. Minél alacsonyabb ez az arány, az emberek annál jobban élnek – mutat rá az EU statisztikai hivatala, az Eurostat 2017-es adatait alapul vevő elemzés.

2019 első negyedévében az átlagos havi bevételek háztartásonként 4542 lejre rúgtak, ami egy főre 1752 lejt jelent. A kiadások havi 3834 lejt jelentettek (1479 lej/fő), tehát a bevételek 84,4 százaléka el is ment.

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

  Rovathírek: HIPA

A globális értékláncok megroppanásához és teljes átszervezéséhez vezethet a vámok újabb korszakának beköszönte a világgazdaságban, azonban a beruházásösztönzésnek ebben az új helyzetben is bőven maradt mozgástere – írja friss bejegyzésében Joó István kormánybiztos, a HIPA Nemzeti Befektetési Ügynökség vezérigazgatója.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Bár a nők és férfiak közötti bérszakadék irgalmatlan lassan változó folyamatoktól függ, érkeznek új szabályok, amelyek gyorsabb változásokat idéznek majd elő. Ezek bevezetése előtt a PwC Women in Work 2025 jelentése feltárta, mekkora egyenlőtlenségek állnak fenn – még mindig –, és ezek milyen hátrányt jelentenek a nők számára a munkaerőpiacon. Reguly Márta, a PwC Magyarország HR tanácsadási csapatának vezetője felvázolta, milyen lehetőségeket – és nem mellesleg céges kötelezettségeket – von maga után a hamarosan élesedő uniós direktíva, a Pay Transparency, amely az EU-ban hivatott rendezni ezt a régóta fennálló problémát.
Megérkeztek a hazai lízingszerződések tavalyi számai, amelyek összességében ugyan növekedést mutatnak, de tanulságos megnézni a részleteket, hiszen komoly eltérések jelentek meg az egyes szegmensek között, és ennek nyomós okai vannak. Kőszegi László, a Magyar Lízingszövetség főtitkára a BizniszPlusznak kifejtette, hogy szervezetük éves jelentéséből milyen következtetéseket érdemes levonni a magyar vállalkozások helyzetéről és lehetőségeiről, illetve magának a lízingpiacnak az alakulásáról.
A vállalatok és szervezetek mesterséges intelligencia használatát 2025. február 2-a óta új uniós rendelkezés szabályozza. Hogy mely AI-alkalmazások tartoznak az elfogadhatatlan vagy „csak” a kockázatos kategóriába, a technológia jelen állapotára vonatkoztatva eldőlt, viszont változhat is annak függvényében, hogy az EU nyílt tudományos csoportja szerint mennyi idő alatt és mekkorát fejlődik. Milyen esetekben és mekkora bírságokat kockáztatnak az AI-t alkalmazó cégek, ha megszegik a rendeletet? Hogyan és meddig tudnak felkészülni a szabályos használatra? Mit tehet a „magánember” AI-val kapcsolatos jogsérelem gyanúja esetén? A kérdésekre dr. Baracsi Katalin internetjogász válaszol.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS