Bő egy év alatt duplájára nőtt a rönkként értékesített romániai kitermelésű fa ára, amely a világpiaci árakat is messze túlszárnyalta. A hazai fafeldolgozó nagyvállalatok a nyersanyag zömét más európai országokból szerzik be olcsóbban, a romániai piacon azonban így is elkel a helyi áru.
A koronavírus-járvány tavaly tavaszi kitörése óta eltelt időszakban duplájára nőtt a romániai erdőkben kitermelt fa ára – írja a Krónika.
Ez egyedi jelenség Európában: a hazai fa ára jóval meghaladja a világpiaci értéket, így magától értetődően elindult a masszív faimport. Információink szerint a legnagyobb romániai fafeldolgozó vállalat, az osztrák tulajdonú Holzindustrie Schweighofer az elmúlt egy évben mintegy ötmillió köbméter fát importált Lengyelországból, Szlovákiából, Csehországból, Ausztriából és Németországból romániai üzemeibe.
A vagonokban, vasúton érkező farönk ára a hazai gyártelepekre szállítva is jóval olcsóbb, mintha a multinacionális nagyvállalat a környékbeli székelyföldi vagy moldvai erdőkben vásárolná meg a helyben kitermelt fát.
„A természetvédelmi területekkel az a legnagyobb gond, hogy az erdőgazdálkodást elveszik a hozzáértő szakemberektől. Az erdők sorsáról olyanok döntenek Bukarestben, akik soha nem jártak az adott területen. Eddig harminc szakképzett erdészünk gondozott egy 14 ezer hektáros, Natura 2000 besorolású védett erdőt. Nemrég értesítettek a minisztériumból, hogy többé nem tartozik hozzánk, mert egy külön ügyosztály alakult a Natura 2000 védett területek gondozására. Valójában ehhez a feladathoz nincsenek embereik: a hatalmas erdőrészt rábízták két alkalmazottra” – fogalmazott a Krónikának egy Hargita megyei erdőmérnök.
András Róbert szerint a szakszerű erdőgazdálkodást nemcsak környezetvédelmi okokból nehezítették meg. Az összes állami és magánerdészet munkája átalakult a rengeteg papírtologatás miatt. A gondok fő okát a hatalmas bürokráciában látja.
A globális értékláncok megroppanásához és teljes átszervezéséhez vezethet a vámok újabb korszakának beköszönte a világgazdaságban, azonban a beruházásösztönzésnek ebben az új helyzetben is bőven maradt mozgástere – írja friss bejegyzésében Joó István kormánybiztos, a HIPA Nemzeti Befektetési Ügynökség vezérigazgatója.
A kormány felmentést kért a Paks II. beruházás számára az előző amerikai adminisztráció által „politikai bosszúból” meghozott szankciók alól, amelyek nehezítik a beruházás előrehaladását – tájékoztatott Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter.