Roham indult az 500 eurós munkásokért Romániában

2019. 04. 18., 11:00

Hatalmas az érdeklődés a foglalkoztatási támogatás iránt Romániában. Félő, hogy elfogy a pénz, miután a munkáltatók egy ideje csak olyan munkavállalókat keresnek, akik után jár a pénz.

Vészesen fogy a foglalkoztatási támogatásra elkülönített keret, hamarosan már nem tudják finanszírozni a kéréseket – hívta fel a figyelmet Kelemen Tibor, a Kovászna megyei munkaerő-elhelyező ügynökség igazgatója.

A munkaadók már csak olyan személyeket akarnak alkalmazni, akik után egy évig igényelhetik a havi 500 eurós (2250) lejes állami támogatást – írja a Krónika.

Azokat keresik, akik után jár a támogatás, vagyis munka nélküli pályakezdőket, tartósan munkanélkülieket, 45 év feletti munkanélkülieket és nyugdíj előtt állókat.

A támogatás a fogyatékkal élők alkalmazása esetén is jár, ám ezt már kevesen veszik igénybe. Kelemen Tibor elmondta: idén 600 szerződést kötöttek a foglalkoztatási támogatások kifizetésére olyan körülmények között, hogy a tavalyi megállapodások alapján még folyamatban vannak a kifizetések.

Egy alkalmazott után havi 2250 lejt fizetnek, tehát egy év alatt 27 ezer lejt, 600 kedvezményezett esetében ez az összeg csak Kovászna megyében milliókra rúg. A törvényben az áll, hogy a támogatásokat a rendelkezésre álló keret függvényében folyósítják.

Az állami szubvenciót egy évig folyósítják, utána még egy fél évig kell fenntartani a munkaviszonyt. Ha fegyelmi okból küldik el az alkalmazottat, a munkaadónak nincs kötelezettsége.

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

  Rovathírek: HIPA

A globális értékláncok megroppanásához és teljes átszervezéséhez vezethet a vámok újabb korszakának beköszönte a világgazdaságban, azonban a beruházásösztönzésnek ebben az új helyzetben is bőven maradt mozgástere – írja friss bejegyzésében Joó István kormánybiztos, a HIPA Nemzeti Befektetési Ügynökség vezérigazgatója.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Bár a nők és férfiak közötti bérszakadék irgalmatlan lassan változó folyamatoktól függ, érkeznek új szabályok, amelyek gyorsabb változásokat idéznek majd elő. Ezek bevezetése előtt a PwC Women in Work 2025 jelentése feltárta, mekkora egyenlőtlenségek állnak fenn – még mindig –, és ezek milyen hátrányt jelentenek a nők számára a munkaerőpiacon. Reguly Márta, a PwC Magyarország HR tanácsadási csapatának vezetője felvázolta, milyen lehetőségeket – és nem mellesleg céges kötelezettségeket – von maga után a hamarosan élesedő uniós direktíva, a Pay Transparency, amely az EU-ban hivatott rendezni ezt a régóta fennálló problémát.
Megérkeztek a hazai lízingszerződések tavalyi számai, amelyek összességében ugyan növekedést mutatnak, de tanulságos megnézni a részleteket, hiszen komoly eltérések jelentek meg az egyes szegmensek között, és ennek nyomós okai vannak. Kőszegi László, a Magyar Lízingszövetség főtitkára a BizniszPlusznak kifejtette, hogy szervezetük éves jelentéséből milyen következtetéseket érdemes levonni a magyar vállalkozások helyzetéről és lehetőségeiről, illetve magának a lízingpiacnak az alakulásáról.
A vállalatok és szervezetek mesterséges intelligencia használatát 2025. február 2-a óta új uniós rendelkezés szabályozza. Hogy mely AI-alkalmazások tartoznak az elfogadhatatlan vagy „csak” a kockázatos kategóriába, a technológia jelen állapotára vonatkoztatva eldőlt, viszont változhat is annak függvényében, hogy az EU nyílt tudományos csoportja szerint mennyi idő alatt és mekkorát fejlődik. Milyen esetekben és mekkora bírságokat kockáztatnak az AI-t alkalmazó cégek, ha megszegik a rendeletet? Hogyan és meddig tudnak felkészülni a szabályos használatra? Mit tehet a „magánember” AI-val kapcsolatos jogsérelem gyanúja esetén? A kérdésekre dr. Baracsi Katalin internetjogász válaszol.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS