Pozitív eredményt hozott a 4 napos munkahét kísérlete Szerbiában

2022. 03. 02., 13:08

A csökkentett heti munkaórákkal dolgozók boldogabbak, egészségesebbek és hatékonyabbak – áll a Belgrádban és Újvidéken tevékenykedő ManpowerGroup közleményében, amelyben összegzik a néhány hónapos kísérleti projektjük eredményeit.

A cég ManpowerGroup tavaly kezdte meg annak a felmérését, hogy a csökkentett munkaórák hogyan hatnak a munkavállalókra és a vállalatra – írja a Magyar Szó. A projekt lezárása után a résztvevők 90,5 százaléka azt állította, hogy hatékonyabban tudták végezni a feladataikat.

A dolgozók csaknem 97 százaléka szerint a négynapos munkahét pozitívan hatott ki a magánéletük és a munkavégzésük egyensúlyára is. A cégvezetés is elégedett az eredményekkel, hisz gazdasági szemponból nem szenvedett kárt, ugyanakkor jelentősen megnőtt azok száma, akik a jövőben is szívesen dolgoznának a vállalatnál.

Az új időbeosztással csökkentek az energiafelhasználás költségei is, ami ökológiai szempontból is előnyösnek számít – áll a jelentésben.

Aleksandar Hangiman, a cég képviselője elmondta: „a ManpowerGroup kész arra, hogy a jövőben a munkaadóknak segítséget nyújtson a négynapos munkahét bevezetéséhez. Az a célunk, hogy Szerbiát közös erővel a legfejlettebb európai munkapiacokhoz közelítsük”.

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

  Rovathírek: HIPA

A globális értékláncok megroppanásához és teljes átszervezéséhez vezethet a vámok újabb korszakának beköszönte a világgazdaságban, azonban a beruházásösztönzésnek ebben az új helyzetben is bőven maradt mozgástere – írja friss bejegyzésében Joó István kormánybiztos, a HIPA Nemzeti Befektetési Ügynökség vezérigazgatója.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Bár a nők és férfiak közötti bérszakadék irgalmatlan lassan változó folyamatoktól függ, érkeznek új szabályok, amelyek gyorsabb változásokat idéznek majd elő. Ezek bevezetése előtt a PwC Women in Work 2025 jelentése feltárta, mekkora egyenlőtlenségek állnak fenn – még mindig –, és ezek milyen hátrányt jelentenek a nők számára a munkaerőpiacon. Reguly Márta, a PwC Magyarország HR tanácsadási csapatának vezetője felvázolta, milyen lehetőségeket – és nem mellesleg céges kötelezettségeket – von maga után a hamarosan élesedő uniós direktíva, a Pay Transparency, amely az EU-ban hivatott rendezni ezt a régóta fennálló problémát.
Megérkeztek a hazai lízingszerződések tavalyi számai, amelyek összességében ugyan növekedést mutatnak, de tanulságos megnézni a részleteket, hiszen komoly eltérések jelentek meg az egyes szegmensek között, és ennek nyomós okai vannak. Kőszegi László, a Magyar Lízingszövetség főtitkára a BizniszPlusznak kifejtette, hogy szervezetük éves jelentéséből milyen következtetéseket érdemes levonni a magyar vállalkozások helyzetéről és lehetőségeiről, illetve magának a lízingpiacnak az alakulásáról.
A vállalatok és szervezetek mesterséges intelligencia használatát 2025. február 2-a óta új uniós rendelkezés szabályozza. Hogy mely AI-alkalmazások tartoznak az elfogadhatatlan vagy „csak” a kockázatos kategóriába, a technológia jelen állapotára vonatkoztatva eldőlt, viszont változhat is annak függvényében, hogy az EU nyílt tudományos csoportja szerint mennyi idő alatt és mekkorát fejlődik. Milyen esetekben és mekkora bírságokat kockáztatnak az AI-t alkalmazó cégek, ha megszegik a rendeletet? Hogyan és meddig tudnak felkészülni a szabályos használatra? Mit tehet a „magánember” AI-val kapcsolatos jogsérelem gyanúja esetén? A kérdésekre dr. Baracsi Katalin internetjogász válaszol.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS