Pénzszórás helyett egyre többen takarékoskodnának Szlovákiában

2020. 02. 07., 15:00

Egyre több pénzt tesznek félre a nehezebb időkre Szlovákiában, emiatt pedig kevesebbet költünk az üzletekben.

Tavaly már a karácsony előtti bevásárlási láz sem sokat segített a szlovákiai üzleteken. A szlovák Statisztikai Hivatal felmérése szerint tavaly decemberben 1,4 százalékkal csökkentek a kiskereskedők bevételei az egy évvel korábbiakhoz képest – írja az Új Szó.

A kereskedők bevételcsökkenése az összes szegmenst érintette. „Az egyedüli kivételnek az internetes vásárlások számítanak, ami annak köszönhető, hogy a karácsonyi ajándékokat is egyre többen rendelik meg az interneten keresztül. Ezzel párhuzamosan azonban egyre rosszabbul teljesítenek a hagyományos karácsonyi vásárok, amelyeken a kereskedők forgalma évről évre csökken” – mondta Ľubomír Koršňák, az UniCredit Bank elemzője.

A munkanélküliség továbbra is történelmi mélyponton van, és egyelőre a fizetések is gyorsabb ütemben nőnek, mint az árak. A kereskedők forgalmának a visszaesése így egyedül a megtakarítási kedv növekedésével magyarázható

 „Egyre több lesz a várható gazdasági válsággal kapcsolatos hír, a lakosság vásárlási kedve így nem nő majd látványosan, épp ellenkezőleg, a pénzszórás helyett egyre többen választják majd a takarékoskodást” – jósolta Koršňák.

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

  Rovathírek: HIPA

A globális értékláncok megroppanásához és teljes átszervezéséhez vezethet a vámok újabb korszakának beköszönte a világgazdaságban, azonban a beruházásösztönzésnek ebben az új helyzetben is bőven maradt mozgástere – írja friss bejegyzésében Joó István kormánybiztos, a HIPA Nemzeti Befektetési Ügynökség vezérigazgatója.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Bár a nők és férfiak közötti bérszakadék irgalmatlan lassan változó folyamatoktól függ, érkeznek új szabályok, amelyek gyorsabb változásokat idéznek majd elő. Ezek bevezetése előtt a PwC Women in Work 2025 jelentése feltárta, mekkora egyenlőtlenségek állnak fenn – még mindig –, és ezek milyen hátrányt jelentenek a nők számára a munkaerőpiacon. Reguly Márta, a PwC Magyarország HR tanácsadási csapatának vezetője felvázolta, milyen lehetőségeket – és nem mellesleg céges kötelezettségeket – von maga után a hamarosan élesedő uniós direktíva, a Pay Transparency, amely az EU-ban hivatott rendezni ezt a régóta fennálló problémát.
Megérkeztek a hazai lízingszerződések tavalyi számai, amelyek összességében ugyan növekedést mutatnak, de tanulságos megnézni a részleteket, hiszen komoly eltérések jelentek meg az egyes szegmensek között, és ennek nyomós okai vannak. Kőszegi László, a Magyar Lízingszövetség főtitkára a BizniszPlusznak kifejtette, hogy szervezetük éves jelentéséből milyen következtetéseket érdemes levonni a magyar vállalkozások helyzetéről és lehetőségeiről, illetve magának a lízingpiacnak az alakulásáról.
A vállalatok és szervezetek mesterséges intelligencia használatát 2025. február 2-a óta új uniós rendelkezés szabályozza. Hogy mely AI-alkalmazások tartoznak az elfogadhatatlan vagy „csak” a kockázatos kategóriába, a technológia jelen állapotára vonatkoztatva eldőlt, viszont változhat is annak függvényében, hogy az EU nyílt tudományos csoportja szerint mennyi idő alatt és mekkorát fejlődik. Milyen esetekben és mekkora bírságokat kockáztatnak az AI-t alkalmazó cégek, ha megszegik a rendeletet? Hogyan és meddig tudnak felkészülni a szabályos használatra? Mit tehet a „magánember” AI-val kapcsolatos jogsérelem gyanúja esetén? A kérdésekre dr. Baracsi Katalin internetjogász válaszol.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS