Össztűz zúdul a szlovák kormány büdzsétervezetére

2019. 10. 17., 11:45

Míg a szlovák kormány folyamatosan növeli a munkáltatókra háruló terheket, képtelen spórolni, a jövő évi állami költségvetést pedig politikai érdekek alapján állította össze – állítja a munkáltatók szakmai szervezete.

A szlovák kormány csak tetézi a bajt azzal, hogy újabbnál újabb terheket (szociális csomag, bérpótlék és minimálbér növelése, üdülési utalványok stb.) rak a vállalkozásokra – állítja Rastislav Machunka, a Munkáltatók Szövetségének (AZZZ) alelnöke.

Szerinte csak idő kérdése, hogy a cégek elkezdik visszafogni a termelésüket, megválva az alkalmazottaiktól – írja az Új Szó.

Az AZZZ alelnöke szerint már csak hab a tortán a jövő évi állami költségvetés kormány által hétfőn elfogadott javaslata.

„A kormánynak jóval takarékosabb költségvetést kellett volna összeállítania, amire meg is lett volna a lehetősége, politikai okokból azonban ezt elvetette.”

Nincsenek megelégedve a hétfőn elfogadott költségvetési tervezettel a gazdák képviselői sem.

„A kormányprogram szerint a mezőgazdaságot stratégiai ágazatként kezelik, a jövő évi költségvetés tervezete ugyanakkor nem határozza meg pontosan, mekkora összeget is szánnak erre a célra” – nyilatkozta Emil Macho, a Szlovák Mezőgazdasági és Élelmiszeripari Kamara elnöke.

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

  Rovathírek: HIPA

A globális értékláncok megroppanásához és teljes átszervezéséhez vezethet a vámok újabb korszakának beköszönte a világgazdaságban, azonban a beruházásösztönzésnek ebben az új helyzetben is bőven maradt mozgástere – írja friss bejegyzésében Joó István kormánybiztos, a HIPA Nemzeti Befektetési Ügynökség vezérigazgatója.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Bár a nők és férfiak közötti bérszakadék irgalmatlan lassan változó folyamatoktól függ, érkeznek új szabályok, amelyek gyorsabb változásokat idéznek majd elő. Ezek bevezetése előtt a PwC Women in Work 2025 jelentése feltárta, mekkora egyenlőtlenségek állnak fenn – még mindig –, és ezek milyen hátrányt jelentenek a nők számára a munkaerőpiacon. Reguly Márta, a PwC Magyarország HR tanácsadási csapatának vezetője felvázolta, milyen lehetőségeket – és nem mellesleg céges kötelezettségeket – von maga után a hamarosan élesedő uniós direktíva, a Pay Transparency, amely az EU-ban hivatott rendezni ezt a régóta fennálló problémát.
Megérkeztek a hazai lízingszerződések tavalyi számai, amelyek összességében ugyan növekedést mutatnak, de tanulságos megnézni a részleteket, hiszen komoly eltérések jelentek meg az egyes szegmensek között, és ennek nyomós okai vannak. Kőszegi László, a Magyar Lízingszövetség főtitkára a BizniszPlusznak kifejtette, hogy szervezetük éves jelentéséből milyen következtetéseket érdemes levonni a magyar vállalkozások helyzetéről és lehetőségeiről, illetve magának a lízingpiacnak az alakulásáról.
A vállalatok és szervezetek mesterséges intelligencia használatát 2025. február 2-a óta új uniós rendelkezés szabályozza. Hogy mely AI-alkalmazások tartoznak az elfogadhatatlan vagy „csak” a kockázatos kategóriába, a technológia jelen állapotára vonatkoztatva eldőlt, viszont változhat is annak függvényében, hogy az EU nyílt tudományos csoportja szerint mennyi idő alatt és mekkorát fejlődik. Milyen esetekben és mekkora bírságokat kockáztatnak az AI-t alkalmazó cégek, ha megszegik a rendeletet? Hogyan és meddig tudnak felkészülni a szabályos használatra? Mit tehet a „magánember” AI-val kapcsolatos jogsérelem gyanúja esetén? A kérdésekre dr. Baracsi Katalin internetjogász válaszol.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS