Nyugdíjemelést fontolgat a kormány Szerbiában

2019. 04. 24., 11:00

Május elején Belgrádba látogat a Nemzetközi Valutaalap (IMF) küldöttsége, és két héten át folytat tárgyalásokat – jelentette be Siniša Mali pénzügyminiszter.

„2019 első negyedében 15,8 milliárd dinár volt a többletünk, holott 19 milliárdos hiányt terveztünk, tehát majdnem 35 milliárddal nagyobb a teljesítményünk a tervezettnél. Ez még nem jelenti automatikusan azt, hogy bér- és nyugdíjemelés lesz, de ha így folytatjuk, szeptemberben megvizsgálhatjuk az emelés lehetőségét” – nyilatkozta a szerb pénzügyminiszter.

Az IMF küldöttségével májusban elemzik a 2018. év eredményeit és mindazokat a tevékenységeket, melyeket együtt folytat a szerb kormány az IMF-fel – írja a Magyar Szó.

„Fontos, hogy az IMF és a Világbank közös jelentése olyan előrejelzést tartalmaz, mely szerint a szerbiai gazdaság növekedési rátája 2023 végéig 4 százalékos lesz, ami azt jelenti, hogy a társadalmi össztermékünk az időszak végére 21,1 százalékkal nagyobb lehet. Minden reformunk arra irányul, hogy minél rövidebb időn belül emelkedjen a szerbiai polgárok életszínvonala” – jelentette ki a miniszter.

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

  Rovathírek: HIPA

A globális értékláncok megroppanásához és teljes átszervezéséhez vezethet a vámok újabb korszakának beköszönte a világgazdaságban, azonban a beruházásösztönzésnek ebben az új helyzetben is bőven maradt mozgástere – írja friss bejegyzésében Joó István kormánybiztos, a HIPA Nemzeti Befektetési Ügynökség vezérigazgatója.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Bár a nők és férfiak közötti bérszakadék irgalmatlan lassan változó folyamatoktól függ, érkeznek új szabályok, amelyek gyorsabb változásokat idéznek majd elő. Ezek bevezetése előtt a PwC Women in Work 2025 jelentése feltárta, mekkora egyenlőtlenségek állnak fenn – még mindig –, és ezek milyen hátrányt jelentenek a nők számára a munkaerőpiacon. Reguly Márta, a PwC Magyarország HR tanácsadási csapatának vezetője felvázolta, milyen lehetőségeket – és nem mellesleg céges kötelezettségeket – von maga után a hamarosan élesedő uniós direktíva, a Pay Transparency, amely az EU-ban hivatott rendezni ezt a régóta fennálló problémát.
Megérkeztek a hazai lízingszerződések tavalyi számai, amelyek összességében ugyan növekedést mutatnak, de tanulságos megnézni a részleteket, hiszen komoly eltérések jelentek meg az egyes szegmensek között, és ennek nyomós okai vannak. Kőszegi László, a Magyar Lízingszövetség főtitkára a BizniszPlusznak kifejtette, hogy szervezetük éves jelentéséből milyen következtetéseket érdemes levonni a magyar vállalkozások helyzetéről és lehetőségeiről, illetve magának a lízingpiacnak az alakulásáról.
A vállalatok és szervezetek mesterséges intelligencia használatát 2025. február 2-a óta új uniós rendelkezés szabályozza. Hogy mely AI-alkalmazások tartoznak az elfogadhatatlan vagy „csak” a kockázatos kategóriába, a technológia jelen állapotára vonatkoztatva eldőlt, viszont változhat is annak függvényében, hogy az EU nyílt tudományos csoportja szerint mennyi idő alatt és mekkorát fejlődik. Milyen esetekben és mekkora bírságokat kockáztatnak az AI-t alkalmazó cégek, ha megszegik a rendeletet? Hogyan és meddig tudnak felkészülni a szabályos használatra? Mit tehet a „magánember” AI-val kapcsolatos jogsérelem gyanúja esetén? A kérdésekre dr. Baracsi Katalin internetjogász válaszol.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS