Nem ugrott meg az alkoholvásárlás Szlovákiában

2020. 05. 05., 10:45

Egy átlagos szlovákiai évente több mint 400 eurót költ alkohol vásárlására. A koronavírus-járvány alatt eddig alig nőtt az italfogyasztás.

Egy háztartás Szlovákiában a kiadásainak 2,4 százalékát fordítja alkoholra. A visegrádi országok közül Szlovákia költi a legkevesebbet szeszre: a magyar háztartások kiadásaiknak 3,1 százalékát, a csehek 3,3 százalékát, a lengyelek 3,5 százalékát költik alkoholra – írja az Új Szó

A szakemberek arra figyelmeztetnek, hogy a járvány következtében életbe lépő szigorítások, a bezártság, az ebből fakadó konfliktusok, az esetleges munkahelyelvesztés tovább növelheti az alkoholfogyasztást.

Egyelőre úgy fest, hogy a március közepétől tartó óvintézkedések nem vezettek nagyobb mértékű alkoholvásárláshoz. 

A lapnak válaszoló boltok közül egyedül a COOP Jednota számolt be megnövekedett alkoholvásárlásról. Branislav Lellák, a COOP Jednota kereskedelmi részlegének a főigazgatója arról tájékoztatott, márciusban 13 százalékkal nőtt a tömény szeszes italok iránti érdeklődés. Sörből 15 százalékkal, borból 9 százalékkal több fogy.

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

  Rovathírek: HIPA

A globális értékláncok megroppanásához és teljes átszervezéséhez vezethet a vámok újabb korszakának beköszönte a világgazdaságban, azonban a beruházásösztönzésnek ebben az új helyzetben is bőven maradt mozgástere – írja friss bejegyzésében Joó István kormánybiztos, a HIPA Nemzeti Befektetési Ügynökség vezérigazgatója.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Bár a nők és férfiak közötti bérszakadék irgalmatlan lassan változó folyamatoktól függ, érkeznek új szabályok, amelyek gyorsabb változásokat idéznek majd elő. Ezek bevezetése előtt a PwC Women in Work 2025 jelentése feltárta, mekkora egyenlőtlenségek állnak fenn – még mindig –, és ezek milyen hátrányt jelentenek a nők számára a munkaerőpiacon. Reguly Márta, a PwC Magyarország HR tanácsadási csapatának vezetője felvázolta, milyen lehetőségeket – és nem mellesleg céges kötelezettségeket – von maga után a hamarosan élesedő uniós direktíva, a Pay Transparency, amely az EU-ban hivatott rendezni ezt a régóta fennálló problémát.
Megérkeztek a hazai lízingszerződések tavalyi számai, amelyek összességében ugyan növekedést mutatnak, de tanulságos megnézni a részleteket, hiszen komoly eltérések jelentek meg az egyes szegmensek között, és ennek nyomós okai vannak. Kőszegi László, a Magyar Lízingszövetség főtitkára a BizniszPlusznak kifejtette, hogy szervezetük éves jelentéséből milyen következtetéseket érdemes levonni a magyar vállalkozások helyzetéről és lehetőségeiről, illetve magának a lízingpiacnak az alakulásáról.
A vállalatok és szervezetek mesterséges intelligencia használatát 2025. február 2-a óta új uniós rendelkezés szabályozza. Hogy mely AI-alkalmazások tartoznak az elfogadhatatlan vagy „csak” a kockázatos kategóriába, a technológia jelen állapotára vonatkoztatva eldőlt, viszont változhat is annak függvényében, hogy az EU nyílt tudományos csoportja szerint mennyi idő alatt és mekkorát fejlődik. Milyen esetekben és mekkora bírságokat kockáztatnak az AI-t alkalmazó cégek, ha megszegik a rendeletet? Hogyan és meddig tudnak felkészülni a szabályos használatra? Mit tehet a „magánember” AI-val kapcsolatos jogsérelem gyanúja esetén? A kérdésekre dr. Baracsi Katalin internetjogász válaszol.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS