Nem mindig az egyetemi diplomától függ a jó fizetés

2021. 04. 07., 18:15

A Magyar Ifjúsági Központ és a K plusz tehetséggondozó program újra elindította a Kwork Q&A című eseménysorozatát Erdélyben, amelynek idei központi témája a diákok pénzgazdálkodása.

Az eseménysorozat célja, hogy középiskolától kezdődően az egyetemi diploma megszerzéséig a diákok és a fiatal felnőttek magabiztosan mozogjanak a pénzügyi világban – írja a Krónika.

Az első beszélgetés meghívottja, Tánczos Levente, a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem oktatója volt, aki a pénzügyi alapfogalmakba és megtakarítási stratégiákba nyújtott betekintést.

Megfigyelhető jelenség, hogy nem feltétlenül szükséges az egyetemi diploma a magas fizetéshez, mert a munkáltatók egyre inkább a tudást, nem pedig a diplomát értékelik. Az egyetemek mellett szólva Tánczos Levente úgy gondolja, hogy az egyetem a szakmai tudáson túl olyan kapcsolatrendszer kialakulását teszi lehetővé, amelyet a későbbiekben kamatoztatni lehet.

A szakember szerint ez annál is inkább fontos, mivel a felnövekvő generációk várhatóan sokkal többször szakmát váltanak majd, hozzávetőleg 10-12 évente. Ott majd szintén segíthet a kapcsolatrendszer, illetve a tanulni tudás és a felelősségvállalás.  Nem csak az egyetemi diploma, hanem az egyetemi évek alatt szerzett készségek és tapasztalatok jelenthetnek előnyt.

A fizetést illetően ugyanakkor látnunk kell, hogy nem szükséges mindenáron egyetemet végezni, rengeteg olyan szaktudást igénylő hiányszakma van, amelyet nem csak az egyetemi intézmény keretében lehet elsajátítani.

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

  Rovathírek: HIPA

A globális értékláncok megroppanásához és teljes átszervezéséhez vezethet a vámok újabb korszakának beköszönte a világgazdaságban, azonban a beruházásösztönzésnek ebben az új helyzetben is bőven maradt mozgástere – írja friss bejegyzésében Joó István kormánybiztos, a HIPA Nemzeti Befektetési Ügynökség vezérigazgatója.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Bár a nők és férfiak közötti bérszakadék irgalmatlan lassan változó folyamatoktól függ, érkeznek új szabályok, amelyek gyorsabb változásokat idéznek majd elő. Ezek bevezetése előtt a PwC Women in Work 2025 jelentése feltárta, mekkora egyenlőtlenségek állnak fenn – még mindig –, és ezek milyen hátrányt jelentenek a nők számára a munkaerőpiacon. Reguly Márta, a PwC Magyarország HR tanácsadási csapatának vezetője felvázolta, milyen lehetőségeket – és nem mellesleg céges kötelezettségeket – von maga után a hamarosan élesedő uniós direktíva, a Pay Transparency, amely az EU-ban hivatott rendezni ezt a régóta fennálló problémát.
Megérkeztek a hazai lízingszerződések tavalyi számai, amelyek összességében ugyan növekedést mutatnak, de tanulságos megnézni a részleteket, hiszen komoly eltérések jelentek meg az egyes szegmensek között, és ennek nyomós okai vannak. Kőszegi László, a Magyar Lízingszövetség főtitkára a BizniszPlusznak kifejtette, hogy szervezetük éves jelentéséből milyen következtetéseket érdemes levonni a magyar vállalkozások helyzetéről és lehetőségeiről, illetve magának a lízingpiacnak az alakulásáról.
A vállalatok és szervezetek mesterséges intelligencia használatát 2025. február 2-a óta új uniós rendelkezés szabályozza. Hogy mely AI-alkalmazások tartoznak az elfogadhatatlan vagy „csak” a kockázatos kategóriába, a technológia jelen állapotára vonatkoztatva eldőlt, viszont változhat is annak függvényében, hogy az EU nyílt tudományos csoportja szerint mennyi idő alatt és mekkorát fejlődik. Milyen esetekben és mekkora bírságokat kockáztatnak az AI-t alkalmazó cégek, ha megszegik a rendeletet? Hogyan és meddig tudnak felkészülni a szabályos használatra? Mit tehet a „magánember” AI-val kapcsolatos jogsérelem gyanúja esetén? A kérdésekre dr. Baracsi Katalin internetjogász válaszol.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS