Nem mindig az egyetemi diplomától függ a jó fizetés

2021. 04. 07., 18:15

A Magyar Ifjúsági Központ és a K plusz tehetséggondozó program újra elindította a Kwork Q&A című eseménysorozatát Erdélyben, amelynek idei központi témája a diákok pénzgazdálkodása.

Az eseménysorozat célja, hogy középiskolától kezdődően az egyetemi diploma megszerzéséig a diákok és a fiatal felnőttek magabiztosan mozogjanak a pénzügyi világban – írja a Krónika.

Az első beszélgetés meghívottja, Tánczos Levente, a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem oktatója volt, aki a pénzügyi alapfogalmakba és megtakarítási stratégiákba nyújtott betekintést.

Megfigyelhető jelenség, hogy nem feltétlenül szükséges az egyetemi diploma a magas fizetéshez, mert a munkáltatók egyre inkább a tudást, nem pedig a diplomát értékelik. Az egyetemek mellett szólva Tánczos Levente úgy gondolja, hogy az egyetem a szakmai tudáson túl olyan kapcsolatrendszer kialakulását teszi lehetővé, amelyet a későbbiekben kamatoztatni lehet.

A szakember szerint ez annál is inkább fontos, mivel a felnövekvő generációk várhatóan sokkal többször szakmát váltanak majd, hozzávetőleg 10-12 évente. Ott majd szintén segíthet a kapcsolatrendszer, illetve a tanulni tudás és a felelősségvállalás.  Nem csak az egyetemi diploma, hanem az egyetemi évek alatt szerzett készségek és tapasztalatok jelenthetnek előnyt.

A fizetést illetően ugyanakkor látnunk kell, hogy nem szükséges mindenáron egyetemet végezni, rengeteg olyan szaktudást igénylő hiányszakma van, amelyet nem csak az egyetemi intézmény keretében lehet elsajátítani.

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2026. 01. 19., 10:00
A VOSZ idén tavasszal tisztújító választásokra készül: véget ér a 2021-től megkezdett időszak és kezdődik egy új, 2026-ban. Az elmúlt években – Eppel János elnöklevével – a VOSZ nagyot lépett előre, amelyet első sorban a VOSZ vállalkozói közösségének erősödése, a VOSZ hálózat fejlődése bizonyít.
2026. 01. 19., 09:05
1762 új traktort helyeztek forgalomba 2025-ben Magyarországon, 2 százalékkal többet, mint egy évvel korábban. A számok ugyanakkor azt jelzik, hogy a piac továbbra is óvatos, a gazdák beruházási döntései megfontoltabbá váltak – írják az Agroinform.hu szakértői.

  Rovathírek: HIPA

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Miközben az oktatási intézmények azon fáradoznak, hogy olyan készségeket adjanak a gyerekeknek, amelyekkel az átalakuló munkaerőpiacon évek múlva is el kellene boldogulniuk, a pályaorientáció kérdését általában letudják évi egy-egy tematikus nappal. Ebben a helyzetben mind nagyobb szükség van a fiatalok személyes útbaigazítására. Ahhoz pedig, hogy egyénileg rátaláljanak a nekik megfelelő karrierútra, sokszor irányba kell állítani őket – de csakis rávezetéssel, és nem úgy, hogy alávetjük őket egy külső akaratnak, például a szülő kívánságának – vallja Marton Katalin iránytű mentor, a Karrierkaland.hu alapítója. A HVG Állásbörze színpadán is megfordult tanácsadó jó okkal korlátozta tevékenységét a 14–24 év közötti korosztályra – ebben az epizódban pedig be is mutatja a fiatalokhoz vezető kommunikációs út kihívásait.
Elképesztően lendületes éven van túl a magyar ingatlanpiac. 2025-ben több felvonásban is jelentős hatások érték – főleg az állami beavatkozások következtében –, és ezeknek a folyamatoknak ugyanúgy megvannak a nyertesei, mint a vesztesei. Szegő Péter, a DH vezető elemzője elmondta, milyen előnyökre, kockázatokra és dinamikára számít 2026-ban, amikor a várakozások szerint a drágulás sem lesz olyan mértékű, mint a tavalyi, jelentős túlárazásokat eredményező csúcsidőszakokban. A szakértő kitér arra is, hogy hosszabb távon milyen változásokat jelenthetnek az új lakásépítések és szerinte mely társadalmi csoportok lesznek a piac motorjai.
A roma fiatalok továbbtanulási és munkavállalási esélyei továbbra is jelentősen elmaradnak az átlagtól – hívja fel a figyelmet a 15 éves HBLF-Romaster Alapítvány. A szegregátumokban élők gyakran alapvető tanulási feltételek nélkül nőnek fel, az iskolarendszer pedig sok esetben nem tudja kezelni a hátrányokat. Az EU és a KSH adatai szerint magas a szegregáció, a korai iskolaelhagyás és az alacsony végzettség aránya a roma fiatalok között, ami rontja a foglalkoztatottságot. Makádi Zsófia, az alapítvány ügyvezető igazgatója segít megérteni az okokat és elmondja, mekkora segítség lehet a jól célzott közösségi, ösztöndíj- és mentorprogram a helyzet hosszútávú rendezésében.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS