Nem egyszerű fényképészként elhelyezkedni Szlovákiában

2019. 08. 15., 11:45

Egyre kevesebb végzős diák talál olyan munkahelyet, amelyben teljes mértékben hasznát venné tanult szakmájának – derül ki a Trexima piackutató és tanácsadó társaság szlovákiai felméréséből.

„Míg 2012-ben a középiskolát végzettek 57,6 százaléka dolgozott olyan munkakörben, amelynek semmi köze nem volt a kitanult szakmájához, mára ezek aránya 63 százalékra nőtt” – nyilatkozta az Új Szónak a Trexima munkatársa, Pál Veronika.

Akik több mint öt éve fejezték be az iskolát, azoknál ez az arány 58-ról 63 százalékra nőtt.

A középiskolát végzettekkel szemben a főiskolákról, egyetemekről kikerülők, ha nem is sokkal, de valamivel jobb helyzetben vannak. A főiskolát legfeljebb öt éve elvégzetteknek 2012-ben még az 53 százaléka volt kénytelen a szakmáján kívüli tevékenységet végezni, mára az arány 51,6 százalékra csökkent. A régebben végzetteknél ezzel szemben 52-ről csaknem 55 százalékra emelkedett.

Az oktatásügy tervszerű irányításával és a munkaerőpiaccal való összehangolásával ezek a százalékok nagymértékben csökkenthetők.

Az elvégzett tanulmányi szakuknak leginkább az egészségügyben dolgozók, elsősorban a radiológiai asszisztensek, a nővérek, az orvosok, a szülészeti asszisztensek és a szakápolók veszik hasznát. Az ilyen végzettségűek alig 10 százaléka kénytelen más munkakörben dolgozni.

A legnehezebben a szociális irányzatú szakok, illetve az olyan művészeti szakok végzős növendékei helyezkednek el a kitanult szakmájukon belül, mint a ruhatervezők, a fényképészek vagy a képzőművészek.

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2025. 04. 03., 15:35
„Ahhoz, hogy zökkenőmentesen beépülhessen a cég működési gyakorlatába az elektronikus számlabefogadás és -kibocsátás, rendszerszinten kell átgondolni a folyamatokat: az elektronikus számla beérkezésétől kezdve a jóváhagyási, könyvelési teendőkön át a szabályos archiválásig” – hangsúlyozza Nyári Zsolt a K-X Consulting ügyvezetője.
2025. 04. 02., 09:05
2025. januárban a nettó átlagkereset Romániában 5328 lej volt, ami a hónap végi lej/forint árfolyammal számolva 436 900 forintot ért; Magyarországon ugyanebben a hónapban a (kedvezmények nélkül számolt) nettó átlagbér 444 300 forint volt.

  Rovathírek: HIPA

A globális értékláncok megroppanásához és teljes átszervezéséhez vezethet a vámok újabb korszakának beköszönte a világgazdaságban, azonban a beruházásösztönzésnek ebben az új helyzetben is bőven maradt mozgástere – írja friss bejegyzésében Joó István kormánybiztos, a HIPA Nemzeti Befektetési Ügynökség vezérigazgatója.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Bár a nők és férfiak közötti bérszakadék irgalmatlan lassan változó folyamatoktól függ, érkeznek új szabályok, amelyek gyorsabb változásokat idéznek majd elő. Ezek bevezetése előtt a PwC Women in Work 2025 jelentése feltárta, mekkora egyenlőtlenségek állnak fenn – még mindig –, és ezek milyen hátrányt jelentenek a nők számára a munkaerőpiacon. Reguly Márta, a PwC Magyarország HR tanácsadási csapatának vezetője felvázolta, milyen lehetőségeket – és nem mellesleg céges kötelezettségeket – von maga után a hamarosan élesedő uniós direktíva, a Pay Transparency, amely az EU-ban hivatott rendezni ezt a régóta fennálló problémát.
Megérkeztek a hazai lízingszerződések tavalyi számai, amelyek összességében ugyan növekedést mutatnak, de tanulságos megnézni a részleteket, hiszen komoly eltérések jelentek meg az egyes szegmensek között, és ennek nyomós okai vannak. Kőszegi László, a Magyar Lízingszövetség főtitkára a BizniszPlusznak kifejtette, hogy szervezetük éves jelentéséből milyen következtetéseket érdemes levonni a magyar vállalkozások helyzetéről és lehetőségeiről, illetve magának a lízingpiacnak az alakulásáról.
A vállalatok és szervezetek mesterséges intelligencia használatát 2025. február 2-a óta új uniós rendelkezés szabályozza. Hogy mely AI-alkalmazások tartoznak az elfogadhatatlan vagy „csak” a kockázatos kategóriába, a technológia jelen állapotára vonatkoztatva eldőlt, viszont változhat is annak függvényében, hogy az EU nyílt tudományos csoportja szerint mennyi idő alatt és mekkorát fejlődik. Milyen esetekben és mekkora bírságokat kockáztatnak az AI-t alkalmazó cégek, ha megszegik a rendeletet? Hogyan és meddig tudnak felkészülni a szabályos használatra? Mit tehet a „magánember” AI-val kapcsolatos jogsérelem gyanúja esetén? A kérdésekre dr. Baracsi Katalin internetjogász válaszol.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS