Most már tényleg lépni akar a rönkfa ügyben a román kormány

2019. 12. 08., 09:30

Románia a rönkfa Európai Unión kívüli exportjának betiltását fontolgatja az illegális erdőkitermelés megakadályozása érdekében.

Ezt azt intézkedést az EU-tagállamokon belül nem teszik lehetővé a szabad piacra vonatkozó uniós jogszabályok – mondta Costel Alexe környezetvédelmi miniszter.

A román államot tízmillió köbméter, illegálisan kivágott fa után 500 millió eurós kárt szenved. Véget kell vetni az illegális fakitermelésnek Klaus Johannis államfő szerint is, aki közölte: maga is hangsúlyos szerepet kíván vállalni a probléma megoldásában - írja a Krónika.

Johannis rámutatott, Romániában annyi fát termelnek ki illegálisan, mint amennyit törvényesen, és ennek véget kell vetni. Johannis hozzátette, a miniszter több javaslattal állt elő, amelyek egy részét törvénybe kell foglalni, a másik része pedig miniszteri rendelettel gyakorlatba ültethető, és rövidtávon javíthat a helyzeten.

Costel Alexe nemrég arról beszélt, hogy az illegális fakitermelés mértéke sokkal aggasztóbb, mint azt sejteni lehetett, az országban évente kidöntött mintegy 38,6 millió köbméter famennyiségből 20 milliót törvénytelenül vágnak ki.

A bukaresti hatóságok néhány évvel ezelőtt már felfüggesztették a rönkáru, a tűzifa és a fűrészáru exportját, ám az intézkedés mindössze három hónapig tartott.

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

  Rovathírek: HIPA

A globális értékláncok megroppanásához és teljes átszervezéséhez vezethet a vámok újabb korszakának beköszönte a világgazdaságban, azonban a beruházásösztönzésnek ebben az új helyzetben is bőven maradt mozgástere – írja friss bejegyzésében Joó István kormánybiztos, a HIPA Nemzeti Befektetési Ügynökség vezérigazgatója.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Bár a nők és férfiak közötti bérszakadék irgalmatlan lassan változó folyamatoktól függ, érkeznek új szabályok, amelyek gyorsabb változásokat idéznek majd elő. Ezek bevezetése előtt a PwC Women in Work 2025 jelentése feltárta, mekkora egyenlőtlenségek állnak fenn – még mindig –, és ezek milyen hátrányt jelentenek a nők számára a munkaerőpiacon. Reguly Márta, a PwC Magyarország HR tanácsadási csapatának vezetője felvázolta, milyen lehetőségeket – és nem mellesleg céges kötelezettségeket – von maga után a hamarosan élesedő uniós direktíva, a Pay Transparency, amely az EU-ban hivatott rendezni ezt a régóta fennálló problémát.
Megérkeztek a hazai lízingszerződések tavalyi számai, amelyek összességében ugyan növekedést mutatnak, de tanulságos megnézni a részleteket, hiszen komoly eltérések jelentek meg az egyes szegmensek között, és ennek nyomós okai vannak. Kőszegi László, a Magyar Lízingszövetség főtitkára a BizniszPlusznak kifejtette, hogy szervezetük éves jelentéséből milyen következtetéseket érdemes levonni a magyar vállalkozások helyzetéről és lehetőségeiről, illetve magának a lízingpiacnak az alakulásáról.
A vállalatok és szervezetek mesterséges intelligencia használatát 2025. február 2-a óta új uniós rendelkezés szabályozza. Hogy mely AI-alkalmazások tartoznak az elfogadhatatlan vagy „csak” a kockázatos kategóriába, a technológia jelen állapotára vonatkoztatva eldőlt, viszont változhat is annak függvényében, hogy az EU nyílt tudományos csoportja szerint mennyi idő alatt és mekkorát fejlődik. Milyen esetekben és mekkora bírságokat kockáztatnak az AI-t alkalmazó cégek, ha megszegik a rendeletet? Hogyan és meddig tudnak felkészülni a szabályos használatra? Mit tehet a „magánember” AI-val kapcsolatos jogsérelem gyanúja esetén? A kérdésekre dr. Baracsi Katalin internetjogász válaszol.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS