Minden nap 700 kamionnyi élelmiszer érkezik külföldről Szlovákiába

2020. 01. 23., 14:00

A szlovákiai üzletekben továbbra sem nő látványos mértékben a hazai élelmiszerek aránya, az egyes üzletláncok között azonban hatalmas különbségek vannak.

„Naponta 700 kamionnyi élelmiszert hoznak be Szlovákiába külföldről, és ami különösen felháborító, hogy többnyire olyan zöldséggel, gyümölccsel és húsipari termékekkel árasztják el az országot, amelyekkel a hazai termelők is képesek ellátni a piacot” – nyilatkozta Emil Macho, a Szlovák Mezőgazdasági és Élelmiszeripari Kamara elnöke, akit az Új Szó idéz.

Az üzletláncok pultjain található élelmiszereknek tavaly a 40,74 százaléka származott hazai termelőktől, ami az egy évvel korábbihoz képest 0,6 százalékos javulás.

A tej és tojás több mint kétharmada, a méz, a bor, a kenyér és a kiflik nagyjából fele származik szlovákiai termelőktől, ugyanakkor a csomagolt hús és a zöldségkonzervek háromnegyedét, az étolajoknak több mint a 80 százalékát külföldről hozzák be.

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

  Rovathírek: HIPA

A globális értékláncok megroppanásához és teljes átszervezéséhez vezethet a vámok újabb korszakának beköszönte a világgazdaságban, azonban a beruházásösztönzésnek ebben az új helyzetben is bőven maradt mozgástere – írja friss bejegyzésében Joó István kormánybiztos, a HIPA Nemzeti Befektetési Ügynökség vezérigazgatója.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Bár a nők és férfiak közötti bérszakadék irgalmatlan lassan változó folyamatoktól függ, érkeznek új szabályok, amelyek gyorsabb változásokat idéznek majd elő. Ezek bevezetése előtt a PwC Women in Work 2025 jelentése feltárta, mekkora egyenlőtlenségek állnak fenn – még mindig –, és ezek milyen hátrányt jelentenek a nők számára a munkaerőpiacon. Reguly Márta, a PwC Magyarország HR tanácsadási csapatának vezetője felvázolta, milyen lehetőségeket – és nem mellesleg céges kötelezettségeket – von maga után a hamarosan élesedő uniós direktíva, a Pay Transparency, amely az EU-ban hivatott rendezni ezt a régóta fennálló problémát.
Megérkeztek a hazai lízingszerződések tavalyi számai, amelyek összességében ugyan növekedést mutatnak, de tanulságos megnézni a részleteket, hiszen komoly eltérések jelentek meg az egyes szegmensek között, és ennek nyomós okai vannak. Kőszegi László, a Magyar Lízingszövetség főtitkára a BizniszPlusznak kifejtette, hogy szervezetük éves jelentéséből milyen következtetéseket érdemes levonni a magyar vállalkozások helyzetéről és lehetőségeiről, illetve magának a lízingpiacnak az alakulásáról.
A vállalatok és szervezetek mesterséges intelligencia használatát 2025. február 2-a óta új uniós rendelkezés szabályozza. Hogy mely AI-alkalmazások tartoznak az elfogadhatatlan vagy „csak” a kockázatos kategóriába, a technológia jelen állapotára vonatkoztatva eldőlt, viszont változhat is annak függvényében, hogy az EU nyílt tudományos csoportja szerint mennyi idő alatt és mekkorát fejlődik. Milyen esetekben és mekkora bírságokat kockáztatnak az AI-t alkalmazó cégek, ha megszegik a rendeletet? Hogyan és meddig tudnak felkészülni a szabályos használatra? Mit tehet a „magánember” AI-val kapcsolatos jogsérelem gyanúja esetén? A kérdésekre dr. Baracsi Katalin internetjogász válaszol.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS