Az ipari mennyiségben kínált termékeknél jóval drágább kézműves választék gyors terjedésének Erdélyben egyelőre határt szab a kereskedők érdektelensége.
Erdély-szerte fellendülőben a kézműves termékek kínálata. Máramarosszigettől Brassóig és Gyergyószentmiklóstól Temesvárig sok az olyan vásár, ahol házi készítésű sajtot, túrót, mézet, lekvárt, szörpöt, házi keverésű teafüvet, hidegen sajtolt tökmagolajat és megannyi más, a nagyüzemi termeléshez képest jobb minőségű terméket tud beszerezni a vásárló – írja a Krónika.
Gáll Erzsébet gyergyószentmiklósi íz- és szörpkészítő kisvállalkozó szerint az utóbbi húsz évben Székelyföld-szerte látványosan megnőtt például az erdei gyümölcsöket feldolgozó háziasszonyok száma.
„Amikor a kilencvenes években elkezdtem ezzel foglalkozni, még ritkaságnak számított, hogy valaki piacra főzzön lekvárokat. 2005-ben váltottam ki kisvállalkozói engedélyemet, de a székelyföldi megyékben még akkor is alig foglalkoztak forgalmazásra szánt, házi készítésű ízekkel és szörpökkel. Mára gyökeresen megváltozott a helyzet” – mondta a gyergyói házi üzem tulajdonosa.
Noha termékeit ma már nem piacokon és vásárokon forgalmazza, hanem bekerült bioboltokba, illetve a Merkúr áruházlánc üzleteibe és az Auchan hipermarketek polcaira is, Gáll Erzsébet szerint a biominőségű, kézzel kavart gyümölcsízek és szörpök iránt még mindig nem akkora a kereslet, hogy nyugodt körülmények között fenntarthatná hat alkalmazottal működő kisvállalkozását.
Van ugyan egy vásárlói réteg, amelyik a prémiumtermékeket választja, de számuk a Székelyföldön nem akkora, hogy abból egy egész vállalkozói réteg meg tudna élni.
Sikeresen megtartotta két Michelin-csillagos minősítését a tatai Platán és a budapesti Stand étterem, további nyolc vendéglátóhely pedig (köztük egy újonnan) egy Michelin-csillagot nyert el idén.
Az előadások több mint negyede a Paks II. atomerőmű-projekttel foglalkozott a Budapesten megrendezett Nukleáris Technikai Szimpóziumon.