Még több unión kívüli vendégmunkással számol Románia

2019. 07. 23., 11:45

Több mint egymillió eurós bevételt generálna a román államkasszának, ha a kormány 10 ezerrel növelné az Európai Unión kívülről alkalmazható munkaerő létszámát – olvasható egy határozattervezetben.

A román kormány 10 ezer fővel szeretné növelni az Európai Unión kívülről az idei év folyamán behozható külföldi munkaerő létszámát – szerepel egy kormányhatározat-tervezetben. Amennyiben a szociálliberális kabinet elfogadja a jogszabályjavaslatot, 30 ezerre nő az idén alkalmazható külföldiek száma, ami kétszerese a tavalyi létszámnak – írja a Krónika.

A munkaerőhiány egyik fő oka, hogy nagyjából 4 millió román állampolgár dolgozik külföldön, ám legtöbben úgy gondolják, a jelenlegi romániai fizetésekért nem térnének haza.

A cégvezetők nem hozhatnak be saját szakállra vietnami vagy éppen maláj dolgozókat, a kormány határozza meg minden év végén, hogy a következő esztendőben hány, Európai Unión kívülről érkező kaphat munkavállalási engedélyt.

A vállalkozók keveslik az idei keretet, csak a turizmusban érdekelt munkáltatók azt mondják, hogy 50 ezer alkalmazott hiányzik az ágazatban, és nem találnak a helyi piacon senkit, akit felvehetnének. A kormány az idei évre 20 ezer, unión kívülről érkező munkavállaló alkalmazását tette lehetővé, 5000-rel többet, mint 2018-ban. Ezt emelnék meg 10 ezerrel.

A kormányhatározat-tervezet kidolgozói úgy számolnak, hogy több mint egymillió eurós bevételt generálna a román államkasszának a létszámemelés.

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2025. 04. 03., 15:35
„Ahhoz, hogy zökkenőmentesen beépülhessen a cég működési gyakorlatába az elektronikus számlabefogadás és -kibocsátás, rendszerszinten kell átgondolni a folyamatokat: az elektronikus számla beérkezésétől kezdve a jóváhagyási, könyvelési teendőkön át a szabályos archiválásig” – hangsúlyozza Nyári Zsolt a K-X Consulting ügyvezetője.
2025. 04. 02., 09:05
2025. januárban a nettó átlagkereset Romániában 5328 lej volt, ami a hónap végi lej/forint árfolyammal számolva 436 900 forintot ért; Magyarországon ugyanebben a hónapban a (kedvezmények nélkül számolt) nettó átlagbér 444 300 forint volt.

  Rovathírek: HIPA

A globális értékláncok megroppanásához és teljes átszervezéséhez vezethet a vámok újabb korszakának beköszönte a világgazdaságban, azonban a beruházásösztönzésnek ebben az új helyzetben is bőven maradt mozgástere – írja friss bejegyzésében Joó István kormánybiztos, a HIPA Nemzeti Befektetési Ügynökség vezérigazgatója.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Bár a nők és férfiak közötti bérszakadék irgalmatlan lassan változó folyamatoktól függ, érkeznek új szabályok, amelyek gyorsabb változásokat idéznek majd elő. Ezek bevezetése előtt a PwC Women in Work 2025 jelentése feltárta, mekkora egyenlőtlenségek állnak fenn – még mindig –, és ezek milyen hátrányt jelentenek a nők számára a munkaerőpiacon. Reguly Márta, a PwC Magyarország HR tanácsadási csapatának vezetője felvázolta, milyen lehetőségeket – és nem mellesleg céges kötelezettségeket – von maga után a hamarosan élesedő uniós direktíva, a Pay Transparency, amely az EU-ban hivatott rendezni ezt a régóta fennálló problémát.
Megérkeztek a hazai lízingszerződések tavalyi számai, amelyek összességében ugyan növekedést mutatnak, de tanulságos megnézni a részleteket, hiszen komoly eltérések jelentek meg az egyes szegmensek között, és ennek nyomós okai vannak. Kőszegi László, a Magyar Lízingszövetség főtitkára a BizniszPlusznak kifejtette, hogy szervezetük éves jelentéséből milyen következtetéseket érdemes levonni a magyar vállalkozások helyzetéről és lehetőségeiről, illetve magának a lízingpiacnak az alakulásáról.
A vállalatok és szervezetek mesterséges intelligencia használatát 2025. február 2-a óta új uniós rendelkezés szabályozza. Hogy mely AI-alkalmazások tartoznak az elfogadhatatlan vagy „csak” a kockázatos kategóriába, a technológia jelen állapotára vonatkoztatva eldőlt, viszont változhat is annak függvényében, hogy az EU nyílt tudományos csoportja szerint mennyi idő alatt és mekkorát fejlődik. Milyen esetekben és mekkora bírságokat kockáztatnak az AI-t alkalmazó cégek, ha megszegik a rendeletet? Hogyan és meddig tudnak felkészülni a szabályos használatra? Mit tehet a „magánember” AI-val kapcsolatos jogsérelem gyanúja esetén? A kérdésekre dr. Baracsi Katalin internetjogász válaszol.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS