Még több pénz jut a Roncs Plusz programra Romániában

2019. 07. 15., 11:45

A román kormány 15 millió lejjel kiegészíti hétfőtől a Roncs Plusz programot, miután az elmúlt négy hónapban a magánszemélyeknek felajánlott összes voucher elfogyott.

A rendelkezésre álló összegből 334 elektromos autót jegyeztek előre. Graţiela Gavrilescu környezetvédelmi miniszter arra számít, hogy év vége előtt elfogy a 15 millió lejes kiegészítő összeg is - írja a Krónika.

A Roncs Plusz akcióban a polgárok 45 000 lejes öko-értékjegyet kaphatnak, ami nem haladhatja meg egy új, teljesen elektromos jármű kereskedelmi árának 50 százalékát. Új, külső tápellátással rendelkező plug-in jármű beszerzése esetén a vásárló 20.000 lejes értékjegyet kap, amely az autó eladási árának legfeljebb 50 százaléka lehet.

A programban való részvétel nem függ attól, hogy a vásárló leadott-e használt autót, de a klasszikus Roncsprogram keretében kínált kiselejtezési díj összevonható a Roncs Plusz kiterjesztés által biztosított öko-értékjeggyel.

Ha a kérelmező töröl a forgalomból egy nyolc évnél régebbi járművet, és úgy dönt, hogy új elektromos autót vásárol, jogosult mind a 6.500 lejes selejtezési díjra, mind a 45.000 lejes öko-értékjegyre.

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

  Rovathírek: HIPA

A globális értékláncok megroppanásához és teljes átszervezéséhez vezethet a vámok újabb korszakának beköszönte a világgazdaságban, azonban a beruházásösztönzésnek ebben az új helyzetben is bőven maradt mozgástere – írja friss bejegyzésében Joó István kormánybiztos, a HIPA Nemzeti Befektetési Ügynökség vezérigazgatója.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Bár a nők és férfiak közötti bérszakadék irgalmatlan lassan változó folyamatoktól függ, érkeznek új szabályok, amelyek gyorsabb változásokat idéznek majd elő. Ezek bevezetése előtt a PwC Women in Work 2025 jelentése feltárta, mekkora egyenlőtlenségek állnak fenn – még mindig –, és ezek milyen hátrányt jelentenek a nők számára a munkaerőpiacon. Reguly Márta, a PwC Magyarország HR tanácsadási csapatának vezetője felvázolta, milyen lehetőségeket – és nem mellesleg céges kötelezettségeket – von maga után a hamarosan élesedő uniós direktíva, a Pay Transparency, amely az EU-ban hivatott rendezni ezt a régóta fennálló problémát.
Megérkeztek a hazai lízingszerződések tavalyi számai, amelyek összességében ugyan növekedést mutatnak, de tanulságos megnézni a részleteket, hiszen komoly eltérések jelentek meg az egyes szegmensek között, és ennek nyomós okai vannak. Kőszegi László, a Magyar Lízingszövetség főtitkára a BizniszPlusznak kifejtette, hogy szervezetük éves jelentéséből milyen következtetéseket érdemes levonni a magyar vállalkozások helyzetéről és lehetőségeiről, illetve magának a lízingpiacnak az alakulásáról.
A vállalatok és szervezetek mesterséges intelligencia használatát 2025. február 2-a óta új uniós rendelkezés szabályozza. Hogy mely AI-alkalmazások tartoznak az elfogadhatatlan vagy „csak” a kockázatos kategóriába, a technológia jelen állapotára vonatkoztatva eldőlt, viszont változhat is annak függvényében, hogy az EU nyílt tudományos csoportja szerint mennyi idő alatt és mekkorát fejlődik. Milyen esetekben és mekkora bírságokat kockáztatnak az AI-t alkalmazó cégek, ha megszegik a rendeletet? Hogyan és meddig tudnak felkészülni a szabályos használatra? Mit tehet a „magánember” AI-val kapcsolatos jogsérelem gyanúja esetén? A kérdésekre dr. Baracsi Katalin internetjogász válaszol.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS