Még mindig dolgoznak a minisztériumok a helyreállítási csomagon Romániában

2021. 04. 29., 12:15

Május 31-én nyújtják be az Európai Bizottsághoz jóváhagyásra a romániai helyreállítási csomagot, amelyen még mindig dolgoznak a különböző minisztériumok. A román kormány reméli, hogy sikerül közös nevezőre jutni, és kezdődhetnek a rég várt fejlesztések.

Támadások kereszttüzébe került az elmúlt napokban a koronavírus-járvány okozta válság kiegyenlítésére létrejött országos helyreállítási terv – írja a Krónika.

Klaus Iohannis államfő „válságtanácskozást” hívott össze a Cotroceni-palotába a koalíciós pártok és a kormány képviselőivel, valamint Cristian Ghinea európai uniós forrásokért felelős miniszterrel. Ghinea a találkozót követően úgy nyilatkozott, abban állapodtak meg, hogy május 31-én nyújtják be a Románia által kidolgozott helyreállítási tervet.

„Az Európai Bizottság értékelte az országos helyreállítási tervben az oktatás, az egészségügyi és vasúti infrastruktúra, illetve az erdősítés ágazatában tervezett fejlesztéseket, azonban az öntözésre vonatkozó részt újra kell gondolni, mert korszerűtlen” – jelentette ki a találkozót követően Dan Barna miniszterelnök-helyettes.

Sajtóhírek szerint az Európai Bizottság kifogásolja a román kormány 4,5 milliárd eurós infrastruktúra-fejlesztési és autópálya-építési terveit. Ghinea szerint nem visszautasították a terveket, hanem inkább megjegyzéseket tettek, illetve túl magasnak ítélték az erre a célra előirányzott forrásokat.

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

  Rovathírek: HIPA

A globális értékláncok megroppanásához és teljes átszervezéséhez vezethet a vámok újabb korszakának beköszönte a világgazdaságban, azonban a beruházásösztönzésnek ebben az új helyzetben is bőven maradt mozgástere – írja friss bejegyzésében Joó István kormánybiztos, a HIPA Nemzeti Befektetési Ügynökség vezérigazgatója.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Bár a nők és férfiak közötti bérszakadék irgalmatlan lassan változó folyamatoktól függ, érkeznek új szabályok, amelyek gyorsabb változásokat idéznek majd elő. Ezek bevezetése előtt a PwC Women in Work 2025 jelentése feltárta, mekkora egyenlőtlenségek állnak fenn – még mindig –, és ezek milyen hátrányt jelentenek a nők számára a munkaerőpiacon. Reguly Márta, a PwC Magyarország HR tanácsadási csapatának vezetője felvázolta, milyen lehetőségeket – és nem mellesleg céges kötelezettségeket – von maga után a hamarosan élesedő uniós direktíva, a Pay Transparency, amely az EU-ban hivatott rendezni ezt a régóta fennálló problémát.
Megérkeztek a hazai lízingszerződések tavalyi számai, amelyek összességében ugyan növekedést mutatnak, de tanulságos megnézni a részleteket, hiszen komoly eltérések jelentek meg az egyes szegmensek között, és ennek nyomós okai vannak. Kőszegi László, a Magyar Lízingszövetség főtitkára a BizniszPlusznak kifejtette, hogy szervezetük éves jelentéséből milyen következtetéseket érdemes levonni a magyar vállalkozások helyzetéről és lehetőségeiről, illetve magának a lízingpiacnak az alakulásáról.
A vállalatok és szervezetek mesterséges intelligencia használatát 2025. február 2-a óta új uniós rendelkezés szabályozza. Hogy mely AI-alkalmazások tartoznak az elfogadhatatlan vagy „csak” a kockázatos kategóriába, a technológia jelen állapotára vonatkoztatva eldőlt, viszont változhat is annak függvényében, hogy az EU nyílt tudományos csoportja szerint mennyi idő alatt és mekkorát fejlődik. Milyen esetekben és mekkora bírságokat kockáztatnak az AI-t alkalmazó cégek, ha megszegik a rendeletet? Hogyan és meddig tudnak felkészülni a szabályos használatra? Mit tehet a „magánember” AI-val kapcsolatos jogsérelem gyanúja esetén? A kérdésekre dr. Baracsi Katalin internetjogász válaszol.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS