Még 40 ukrán sofőr kellene a marokkói mellé a pozsonyi buszokra

2018. 12. 01., 14:30

A Pozsonyi Közlekedési Vállalat 1441 sofőrt alkalmaz a fővárosi tömegközlekedésben, de legalább további 50-re lenne szükség.

Jelenleg 890 autóbuszsofőr, 288 villamosvezető és 263 trolibuszsofőr dolgozik a pozsonyi közlekedésben – írja a hirek.sk.

A Pozsonyi Közlekedési Vállalat tervei szerint a jelenleg a vállalatnál dolgozó 40 ukrajnai sofőr mellé további 40-et szeretnének alkalmazni.

Az év első 11 hónapjában szerb és orosz állampolgárságú személy is kérte felvételét a pozsonyi vállalathoz. Az ő esetükben egyszerűbb volt az alkalmazotti munkaviszony intézése, mivel vagy határon túli szlovákként jelentkeztek, vagy rendelkeztek állandó lakhellyel Szlovákia területén.

December 1-jével 77 külföldi dolgozott a tömegközlekedési vállalatnál: 40 ukrán, 19 szerb, 2 orosz, 1 marokkói, továbbá 11 cseh, 2 román, valamint egy-egy lengyel és magyar állampolgárságú sofőr.

A tömegközlekedési vállalat már régóta küzd sofőrhiánnyal, de a többszöri felhívás sem ért el eredményt, keveseket érdekel a pozsonyi munkalehetőség.

(A fotó illusztráció)

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

  Rovathírek: HIPA

A globális értékláncok megroppanásához és teljes átszervezéséhez vezethet a vámok újabb korszakának beköszönte a világgazdaságban, azonban a beruházásösztönzésnek ebben az új helyzetben is bőven maradt mozgástere – írja friss bejegyzésében Joó István kormánybiztos, a HIPA Nemzeti Befektetési Ügynökség vezérigazgatója.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Bár a nők és férfiak közötti bérszakadék irgalmatlan lassan változó folyamatoktól függ, érkeznek új szabályok, amelyek gyorsabb változásokat idéznek majd elő. Ezek bevezetése előtt a PwC Women in Work 2025 jelentése feltárta, mekkora egyenlőtlenségek állnak fenn – még mindig –, és ezek milyen hátrányt jelentenek a nők számára a munkaerőpiacon. Reguly Márta, a PwC Magyarország HR tanácsadási csapatának vezetője felvázolta, milyen lehetőségeket – és nem mellesleg céges kötelezettségeket – von maga után a hamarosan élesedő uniós direktíva, a Pay Transparency, amely az EU-ban hivatott rendezni ezt a régóta fennálló problémát.
Megérkeztek a hazai lízingszerződések tavalyi számai, amelyek összességében ugyan növekedést mutatnak, de tanulságos megnézni a részleteket, hiszen komoly eltérések jelentek meg az egyes szegmensek között, és ennek nyomós okai vannak. Kőszegi László, a Magyar Lízingszövetség főtitkára a BizniszPlusznak kifejtette, hogy szervezetük éves jelentéséből milyen következtetéseket érdemes levonni a magyar vállalkozások helyzetéről és lehetőségeiről, illetve magának a lízingpiacnak az alakulásáról.
A vállalatok és szervezetek mesterséges intelligencia használatát 2025. február 2-a óta új uniós rendelkezés szabályozza. Hogy mely AI-alkalmazások tartoznak az elfogadhatatlan vagy „csak” a kockázatos kategóriába, a technológia jelen állapotára vonatkoztatva eldőlt, viszont változhat is annak függvényében, hogy az EU nyílt tudományos csoportja szerint mennyi idő alatt és mekkorát fejlődik. Milyen esetekben és mekkora bírságokat kockáztatnak az AI-t alkalmazó cégek, ha megszegik a rendeletet? Hogyan és meddig tudnak felkészülni a szabályos használatra? Mit tehet a „magánember” AI-val kapcsolatos jogsérelem gyanúja esetén? A kérdésekre dr. Baracsi Katalin internetjogász válaszol.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS