Másként támogatják a kényszerszabadságon lévőket Romániában

2020. 05. 21., 10:45

Azokon a gazdasági területeken, ahol újrakezdik a munkát, a kényszerszabadságot új intézkedés váltja fel Romániában. Megtérítik valamennyi, munkahelyére visszatérő alkalmazott bruttó fizetésének a 41,5 százalékát – jelentette be Ludovic Orban miniszterelnök.

Azokon a területeken, amelyek tevékenységét továbbra is gátolják az óvintézkedések, június elseje után is biztosítani fogják a kényszerszabadságon lévő alkalmazottak állami támogatását – írja a Krónika.

A kormányfő elmondta, ott, ahol újrakezdik a munkát, a bruttó fizetés 41,5 százalékát téríti meg az állam minden alkalmazott esetében, aki visszatér korábbi munkahelyére. Azokat a munkáltatókat, akik munkát keresőket alkalmaznak, az illető bruttó fizetésének legtöbb 30 százalékával fogja támogatni a kormány.

Ludovic Orban a Victoria-palotában tartott sajtótájékoztatóján közölte, a bruttó fizetés 30 százalékáig terjedő támogatást fognak biztosítani legalább három hónapon keresztül azoknak a vállalatoknak, amelyek munkát kereső román állampolgárokat alkalmaznak.

Eddig 350 ezer munkaszerződést bontottak fel, és 300-350 ezerre tehető azoknak a román állampolgároknak a száma, akik külföldről tértek haza, és rövidesen munkát fognak keresni.

A kormányfő bejelentette: Románia 3 és 5 milliárd euró közötti összegben fog részesülni uniós alapokból.

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2025. 04. 03., 15:35
„Ahhoz, hogy zökkenőmentesen beépülhessen a cég működési gyakorlatába az elektronikus számlabefogadás és -kibocsátás, rendszerszinten kell átgondolni a folyamatokat: az elektronikus számla beérkezésétől kezdve a jóváhagyási, könyvelési teendőkön át a szabályos archiválásig” – hangsúlyozza Nyári Zsolt a K-X Consulting ügyvezetője.
2025. 04. 02., 09:05
2025. januárban a nettó átlagkereset Romániában 5328 lej volt, ami a hónap végi lej/forint árfolyammal számolva 436 900 forintot ért; Magyarországon ugyanebben a hónapban a (kedvezmények nélkül számolt) nettó átlagbér 444 300 forint volt.

  Rovathírek: HIPA

A globális értékláncok megroppanásához és teljes átszervezéséhez vezethet a vámok újabb korszakának beköszönte a világgazdaságban, azonban a beruházásösztönzésnek ebben az új helyzetben is bőven maradt mozgástere – írja friss bejegyzésében Joó István kormánybiztos, a HIPA Nemzeti Befektetési Ügynökség vezérigazgatója.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Bár a nők és férfiak közötti bérszakadék irgalmatlan lassan változó folyamatoktól függ, érkeznek új szabályok, amelyek gyorsabb változásokat idéznek majd elő. Ezek bevezetése előtt a PwC Women in Work 2025 jelentése feltárta, mekkora egyenlőtlenségek állnak fenn – még mindig –, és ezek milyen hátrányt jelentenek a nők számára a munkaerőpiacon. Reguly Márta, a PwC Magyarország HR tanácsadási csapatának vezetője felvázolta, milyen lehetőségeket – és nem mellesleg céges kötelezettségeket – von maga után a hamarosan élesedő uniós direktíva, a Pay Transparency, amely az EU-ban hivatott rendezni ezt a régóta fennálló problémát.
Megérkeztek a hazai lízingszerződések tavalyi számai, amelyek összességében ugyan növekedést mutatnak, de tanulságos megnézni a részleteket, hiszen komoly eltérések jelentek meg az egyes szegmensek között, és ennek nyomós okai vannak. Kőszegi László, a Magyar Lízingszövetség főtitkára a BizniszPlusznak kifejtette, hogy szervezetük éves jelentéséből milyen következtetéseket érdemes levonni a magyar vállalkozások helyzetéről és lehetőségeiről, illetve magának a lízingpiacnak az alakulásáról.
A vállalatok és szervezetek mesterséges intelligencia használatát 2025. február 2-a óta új uniós rendelkezés szabályozza. Hogy mely AI-alkalmazások tartoznak az elfogadhatatlan vagy „csak” a kockázatos kategóriába, a technológia jelen állapotára vonatkoztatva eldőlt, viszont változhat is annak függvényében, hogy az EU nyílt tudományos csoportja szerint mennyi idő alatt és mekkorát fejlődik. Milyen esetekben és mekkora bírságokat kockáztatnak az AI-t alkalmazó cégek, ha megszegik a rendeletet? Hogyan és meddig tudnak felkészülni a szabályos használatra? Mit tehet a „magánember” AI-val kapcsolatos jogsérelem gyanúja esetén? A kérdésekre dr. Baracsi Katalin internetjogász válaszol.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS