Már Erdélyben is próbálkoznak a négynapos munkahét bevezetésével

2021. 03. 22., 16:45

Egy gyergyószentmiklósi cég is belevágott a a négynapos munkahét tesztelésébe. A Krónikának nyilatkozó közgazdász szerint ha hatékonyabban tudnánk beosztani a munkát, ennek semmilyen negatív gazdasági következménye nem lenne.

Bár a négynapos munkahét ötlete nem új keletű, elterjedése mindenképp a koronavírus-világjárványhoz köthető. Ma már számos multinacionális cég alkalmazza a rövidített munkahét intézményét úgy, hogy a kevesebb munkanap nem jár fizetéscsökkentéssel – írja a Krónika.

A gyergyószentmiklósi székhelyű Tig-Rad System építőipari vállalat múlt hétfőtől bevezette a négynapos munkahetet. A cég alkalmazottai március 15-én úgy kezdhették el a munkát, hogy tudták, a szokott 8 helyett 10 órát kell dolgozniuk, de cserébe kapnak egy fizetett szabadnapot, azaz mostantól késő őszig minden hétvégéjük háromnapos lesz.

Az elmúlt időszakban tárgyalásokat folytattak a cég munkaközösségének képviselőivel, és a változtatási javaslatot a dolgozók nagy többsége örömmel fogadta, így meg is született erről a megállapodás.

„Azt tapasztaljuk, hogy a legtöbb embernek sok feladata, dolga van, amit munkaidőn kívül kell elvégeznie, megoldania. Vannak, akik gazdálkodnak, vagy szabadidejükben munkát vállalnak, kalákába mennek. Ezt eddig szombatonként és vasárnaponként végezték, most, hogy ez áttevődhet péntekre és szombatra, elérhető az, hogy a vasárnap tényleg pihenőnap legyen” – ismertette a változtatás alapgondolatát Bajkó Tibor, a Tig-Rad System vezetője.

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2024. 02. 14., 13:10
Ha esetleg megtorpanunk egy-egy projekt kapcsán, általában humorral próbálunk felülemelkedni a problémákon, a jó hangulat mindig átlendít a nehézségeken – mondta az Üzletemnek Rázga-Ilyés Noémi, a CheckINN innovációs programigazgatója.
2024-02-28 20:10:00
„Akkor tudjuk felsővezetőként újra energizálni a munkatársakat, ha emberként is jelen vagyunk, és tudunk közösséget építeni magunk körül, egy olyan közösséget, ami megtartja, segíti, nem csak szakmailag, hanem lelkileg, mentálisan is a munkavállalókat. Újra kell tölteni a biztonság- és bizalomtankjaikat, mert csak feltöltődve lesznek lelkesíthetőek és ambiciózusak a változásra, a transzformációra” – írja Reguly Márta, a PwC Magyarország HR tanácsadási csapatának vezetője.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

A globális kutatás eredményeinek év eleji kihirdetése után a PwC nemrég bemutatta a hazai Vezérigazgatói Felmérés adatait is. A számok alapján a magyar cégvezetők optimistábbak a gazdasági kilátásokat illetően, mint külföldi kollégáik, ám árnyalja a képet, hogy saját cégük árbevételére már nem feltétlenül jósolnak növekedést 2024-re. Az olyan kitettségek kapcsán, mint az infláció, a szakképzett munkaerő hiánya vagy akár a klímaváltozás, szintén derűlátóbbnak tűnnek a hazai cégvezetők, igaz, vannak aggodalmak, de izgalmas jóslatok is, például az új technológiai vívmányok bevezetése kapcsán, amelyek mellett nem lehet szó nélkül elmenni. Nem is tesszük: a BizniszPluszban a PwC Hungary szakértőjével, Mezei Szabolccsal elemezzük a legtanulságosabb számokat.
2024. 02. 03., 21:30
epizód: 2024 / 3   |   hossz: 19:22
A Magyar Munkaerő-kölcsönzők Országos Szövetségének elnökével azt elemezzük a BizniszPlusz aktuális epizódjában, hogy hogyan alakíthatja át a toborzási folyamatokat és általában a HR munka világát a mesterséges intelligencia. A szakemberrel megnéztük azt is, milyen szakmai készségek ívelnek fel az AI korszakban, és ennek milyen lenyomatai lesznek érzékelhetők a következő években, sőt, már 2024-ben is. A magyar gazdaságban megjelent külföldi munkavállalók által elindított munkaerőpiaci trendek, valamint a változó minimálbér és bérminimum hatásai szintén szóba kerültek a beszélgetésben. Utóbbiakról kiderült mekkora terhet rónak a magyar vállalkozásokra, és ennek milyen mögöttes okai vannak, a munkaerő termelékenységének alakulásától a tapasztalt kollégák megtartásáért indult küzdelemig.
Soha még ilyen magas összeggel – egy kártyára vetítve több, mint 130 ezer forinttal – nem tartoztak a hazai hitelkártya-tulajdonosok, mint 2023-ban. Úgyhogy erről beszélni kell – pláne az elmúlt 10 év tapasztalataival összehasonlítva. A BiztosDöntés.hu alapítója szerint a tartozások átlagos összege túl magas, ami leginkább annak tudható be, hogy nem egészséges irányba tolódtak el az adósságaink. Mire jó valójában egy hitelkártya, és milyen kisebb szemléletváltással kerülhető el, hogy túl magas tartozásokat halmozzunk fel? Tudd meg a válaszokat a tudatosabb gazdálkodáshoz Gergely Péter pénzügyi szakértőtől!

  NÉPSZERŰ HÍREK

  Rovathírek: GUSTO

  Rovathírek: ATOMBUSINESS