Már Erdélyben is próbálkoznak a négynapos munkahét bevezetésével

2021. 03. 22., 16:45

Egy gyergyószentmiklósi cég is belevágott a a négynapos munkahét tesztelésébe. A Krónikának nyilatkozó közgazdász szerint ha hatékonyabban tudnánk beosztani a munkát, ennek semmilyen negatív gazdasági következménye nem lenne.

Bár a négynapos munkahét ötlete nem új keletű, elterjedése mindenképp a koronavírus-világjárványhoz köthető. Ma már számos multinacionális cég alkalmazza a rövidített munkahét intézményét úgy, hogy a kevesebb munkanap nem jár fizetéscsökkentéssel – írja a Krónika.

A gyergyószentmiklósi székhelyű Tig-Rad System építőipari vállalat múlt hétfőtől bevezette a négynapos munkahetet. A cég alkalmazottai március 15-én úgy kezdhették el a munkát, hogy tudták, a szokott 8 helyett 10 órát kell dolgozniuk, de cserébe kapnak egy fizetett szabadnapot, azaz mostantól késő őszig minden hétvégéjük háromnapos lesz.

Az elmúlt időszakban tárgyalásokat folytattak a cég munkaközösségének képviselőivel, és a változtatási javaslatot a dolgozók nagy többsége örömmel fogadta, így meg is született erről a megállapodás.

„Azt tapasztaljuk, hogy a legtöbb embernek sok feladata, dolga van, amit munkaidőn kívül kell elvégeznie, megoldania. Vannak, akik gazdálkodnak, vagy szabadidejükben munkát vállalnak, kalákába mennek. Ezt eddig szombatonként és vasárnaponként végezték, most, hogy ez áttevődhet péntekre és szombatra, elérhető az, hogy a vasárnap tényleg pihenőnap legyen” – ismertette a változtatás alapgondolatát Bajkó Tibor, a Tig-Rad System vezetője.

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

  Rovathírek: HIPA

A globális értékláncok megroppanásához és teljes átszervezéséhez vezethet a vámok újabb korszakának beköszönte a világgazdaságban, azonban a beruházásösztönzésnek ebben az új helyzetben is bőven maradt mozgástere – írja friss bejegyzésében Joó István kormánybiztos, a HIPA Nemzeti Befektetési Ügynökség vezérigazgatója.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Bár a nők és férfiak közötti bérszakadék irgalmatlan lassan változó folyamatoktól függ, érkeznek új szabályok, amelyek gyorsabb változásokat idéznek majd elő. Ezek bevezetése előtt a PwC Women in Work 2025 jelentése feltárta, mekkora egyenlőtlenségek állnak fenn – még mindig –, és ezek milyen hátrányt jelentenek a nők számára a munkaerőpiacon. Reguly Márta, a PwC Magyarország HR tanácsadási csapatának vezetője felvázolta, milyen lehetőségeket – és nem mellesleg céges kötelezettségeket – von maga után a hamarosan élesedő uniós direktíva, a Pay Transparency, amely az EU-ban hivatott rendezni ezt a régóta fennálló problémát.
Megérkeztek a hazai lízingszerződések tavalyi számai, amelyek összességében ugyan növekedést mutatnak, de tanulságos megnézni a részleteket, hiszen komoly eltérések jelentek meg az egyes szegmensek között, és ennek nyomós okai vannak. Kőszegi László, a Magyar Lízingszövetség főtitkára a BizniszPlusznak kifejtette, hogy szervezetük éves jelentéséből milyen következtetéseket érdemes levonni a magyar vállalkozások helyzetéről és lehetőségeiről, illetve magának a lízingpiacnak az alakulásáról.
A vállalatok és szervezetek mesterséges intelligencia használatát 2025. február 2-a óta új uniós rendelkezés szabályozza. Hogy mely AI-alkalmazások tartoznak az elfogadhatatlan vagy „csak” a kockázatos kategóriába, a technológia jelen állapotára vonatkoztatva eldőlt, viszont változhat is annak függvényében, hogy az EU nyílt tudományos csoportja szerint mennyi idő alatt és mekkorát fejlődik. Milyen esetekben és mekkora bírságokat kockáztatnak az AI-t alkalmazó cégek, ha megszegik a rendeletet? Hogyan és meddig tudnak felkészülni a szabályos használatra? Mit tehet a „magánember” AI-val kapcsolatos jogsérelem gyanúja esetén? A kérdésekre dr. Baracsi Katalin internetjogász válaszol.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS