Már ennyien dolgoznak minimálbérért Romániában

2021. 05. 18., 13:45

Raluca Turcan román munkaügyi miniszter bejelentése szerint az elmúlt öt év alatt ötszörösére nőtt a minimálbérért dolgozó alkalmazottak száma.

Az elmúlt öt év leforgása alatt ötszörösére nőtt a minimálbérért dolgozó munkavállalók száma – irányította rá a figyelmet a minap egy televíziós interjúban Raluca Turcan munkaügyi miniszter. Mint mondta, ma már 1,6 millió olyan munkaszerződés van, amelyben a minimálbér szerepel fizetségként – írja a Krónika.

„Az Európai Bizottság már előállt egy irányelvjavaslattal, ami meghatározná a minimálbér szintjét, ami kétlem, hogy Romániában lehetséges lenne. Másrészt én úgy gondolom, hogy amikor a minimálbérről van szó, a társadalmi partnerek, a munkáltatók és munkavállalók közötti egyeztetéseknek intenzívebbeknek kell lenniük, olyan tényezőket kell számításba vennünk, amelyek a vásárlóerőt egyszerre említik a minimálbérrel, mivel Romániában sajnos meghaladja az uniós átlagot a szegények aránya azok körében, akik munkát vállalnak” – mondta Raluca Turcan.

A prioritások változnak, hiszen például az építőiparban erős volt a kivándorlás, mert alacsonyak voltak a bérek, ám amióta bevezették az adókedvezménnyel társított emelt, 3000 lejes minimálbért, még Sepsiszentgyörgyön is dolgoznak az építőiparban Srí Lanka-i, indiai munkások, akiket a magasabb fizetés vonzott az országba.

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

  Rovathírek: HIPA

A globális értékláncok megroppanásához és teljes átszervezéséhez vezethet a vámok újabb korszakának beköszönte a világgazdaságban, azonban a beruházásösztönzésnek ebben az új helyzetben is bőven maradt mozgástere – írja friss bejegyzésében Joó István kormánybiztos, a HIPA Nemzeti Befektetési Ügynökség vezérigazgatója.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Bár a nők és férfiak közötti bérszakadék irgalmatlan lassan változó folyamatoktól függ, érkeznek új szabályok, amelyek gyorsabb változásokat idéznek majd elő. Ezek bevezetése előtt a PwC Women in Work 2025 jelentése feltárta, mekkora egyenlőtlenségek állnak fenn – még mindig –, és ezek milyen hátrányt jelentenek a nők számára a munkaerőpiacon. Reguly Márta, a PwC Magyarország HR tanácsadási csapatának vezetője felvázolta, milyen lehetőségeket – és nem mellesleg céges kötelezettségeket – von maga után a hamarosan élesedő uniós direktíva, a Pay Transparency, amely az EU-ban hivatott rendezni ezt a régóta fennálló problémát.
Megérkeztek a hazai lízingszerződések tavalyi számai, amelyek összességében ugyan növekedést mutatnak, de tanulságos megnézni a részleteket, hiszen komoly eltérések jelentek meg az egyes szegmensek között, és ennek nyomós okai vannak. Kőszegi László, a Magyar Lízingszövetség főtitkára a BizniszPlusznak kifejtette, hogy szervezetük éves jelentéséből milyen következtetéseket érdemes levonni a magyar vállalkozások helyzetéről és lehetőségeiről, illetve magának a lízingpiacnak az alakulásáról.
A vállalatok és szervezetek mesterséges intelligencia használatát 2025. február 2-a óta új uniós rendelkezés szabályozza. Hogy mely AI-alkalmazások tartoznak az elfogadhatatlan vagy „csak” a kockázatos kategóriába, a technológia jelen állapotára vonatkoztatva eldőlt, viszont változhat is annak függvényében, hogy az EU nyílt tudományos csoportja szerint mennyi idő alatt és mekkorát fejlődik. Milyen esetekben és mekkora bírságokat kockáztatnak az AI-t alkalmazó cégek, ha megszegik a rendeletet? Hogyan és meddig tudnak felkészülni a szabályos használatra? Mit tehet a „magánember” AI-val kapcsolatos jogsérelem gyanúja esetén? A kérdésekre dr. Baracsi Katalin internetjogász válaszol.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS