Kiszorítanák a viszonteladókat a romániai piacokról

2019. 03. 26., 13:15

Miközben a vásárlók Romániában azt tapasztalják, hogy az áruházak polcain egyre több az importáru, a legnagyobb áruházláncok képviselői állítják: egyre nagyobb hangsúlyt fektetnek a hazai termékek beszerzésére.

A román kormány állami  finanszírozású zöldség- és gyümölcsforgalmazó hálózatot indítana. Szakemberek azonban úgy vélik, ez az állami projekt piacgazdasági körülmények között megvalósíthatatlan, helyette inkább a nyugati típusú szövetkezeti hálózat kiépítését ajánlják – írja a Krónika.

Komoróczy Zsolt, a Kaufland új üzleteinek megnyitásáért felelős országos igazgató elmondta: üzletpolitikájuk elsősorban a helyi termék beszerzésére és forgalmazására összpontosít. Az általuk forgalmazott termékek mintegy ötven százaléka Romániából, míg a másik fele importból származik. A német hipermarketlánc adatai szerint üzleteikben a hazai áru 50 százalékos részesedése az egyik legjobb arány a romániai nagyáruházak között.

„Nyáron a szükségleteink 80 százalékát romániai termelőktől vásároljuk fel. A pékáru 96, a tojás 90, a méz és méztermékek 60, a tejtermékek 50 és a disznóhús 60 százaléka származik a hazai piacról” – összegezte üzletpolitikájukat Komoróczy Zsolt. A Kaufland Romániában mintegy száz termelővel és mezőgazdasági szövetkezettel működik együtt.

A Lidl áruházlánc ugyancsak fontosnak tartja a hazai termelőktől származó élelmiszerek forgalmazását. Szerintük a vásárlók elsősorban a romániai származású gyümölcsöket és zöldségeket keresik.

Az ugyancsak Németországban alapított, európai hálózattal rendelkező kereskedelmi üzletlánc sajátos együttműködés kialakításán dolgozik a gazdákkal. Romániai agrártudományi egyetemekkel és mezőgazdasági kísérleti állomásokkal karöltve 2016-ban indította el a „Romániában termesztett román termék” nevű programját. A hazai fajtájú zöldségek és gyümölcsök termesztésére és forgalmazására kötött szerződést termelőkkel, 110 hazai mezőgazdasági beszállítójuk van.

Az áruházlánc megkülönböztetett figyelmet fordít az áruk minőségére. Csak azok a termelők válhatnak beszállítóikká, akik rendelkeznek a világszerte elfogadott GLOBALG.A.P. élelmiszer-minősítéssel.

Pálfi Andor aranyosszéki agrárvállalkozó szerint a kistermelőket kellene helyzetbe hozni, ha azt szeretnénk, hogy egészséges élelmiszert fogyasszanak. Szerinte ennek egyetlen módja a piacok visszaállítása, illetve azok „kitakarítása” a viszonteladóktól.

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2025. 04. 03., 15:35
„Ahhoz, hogy zökkenőmentesen beépülhessen a cég működési gyakorlatába az elektronikus számlabefogadás és -kibocsátás, rendszerszinten kell átgondolni a folyamatokat: az elektronikus számla beérkezésétől kezdve a jóváhagyási, könyvelési teendőkön át a szabályos archiválásig” – hangsúlyozza Nyári Zsolt a K-X Consulting ügyvezetője.
2025. 04. 02., 09:05
2025. januárban a nettó átlagkereset Romániában 5328 lej volt, ami a hónap végi lej/forint árfolyammal számolva 436 900 forintot ért; Magyarországon ugyanebben a hónapban a (kedvezmények nélkül számolt) nettó átlagbér 444 300 forint volt.

  Rovathírek: HIPA

A globális értékláncok megroppanásához és teljes átszervezéséhez vezethet a vámok újabb korszakának beköszönte a világgazdaságban, azonban a beruházásösztönzésnek ebben az új helyzetben is bőven maradt mozgástere – írja friss bejegyzésében Joó István kormánybiztos, a HIPA Nemzeti Befektetési Ügynökség vezérigazgatója.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Bár a nők és férfiak közötti bérszakadék irgalmatlan lassan változó folyamatoktól függ, érkeznek új szabályok, amelyek gyorsabb változásokat idéznek majd elő. Ezek bevezetése előtt a PwC Women in Work 2025 jelentése feltárta, mekkora egyenlőtlenségek állnak fenn – még mindig –, és ezek milyen hátrányt jelentenek a nők számára a munkaerőpiacon. Reguly Márta, a PwC Magyarország HR tanácsadási csapatának vezetője felvázolta, milyen lehetőségeket – és nem mellesleg céges kötelezettségeket – von maga után a hamarosan élesedő uniós direktíva, a Pay Transparency, amely az EU-ban hivatott rendezni ezt a régóta fennálló problémát.
Megérkeztek a hazai lízingszerződések tavalyi számai, amelyek összességében ugyan növekedést mutatnak, de tanulságos megnézni a részleteket, hiszen komoly eltérések jelentek meg az egyes szegmensek között, és ennek nyomós okai vannak. Kőszegi László, a Magyar Lízingszövetség főtitkára a BizniszPlusznak kifejtette, hogy szervezetük éves jelentéséből milyen következtetéseket érdemes levonni a magyar vállalkozások helyzetéről és lehetőségeiről, illetve magának a lízingpiacnak az alakulásáról.
A vállalatok és szervezetek mesterséges intelligencia használatát 2025. február 2-a óta új uniós rendelkezés szabályozza. Hogy mely AI-alkalmazások tartoznak az elfogadhatatlan vagy „csak” a kockázatos kategóriába, a technológia jelen állapotára vonatkoztatva eldőlt, viszont változhat is annak függvényében, hogy az EU nyílt tudományos csoportja szerint mennyi idő alatt és mekkorát fejlődik. Milyen esetekben és mekkora bírságokat kockáztatnak az AI-t alkalmazó cégek, ha megszegik a rendeletet? Hogyan és meddig tudnak felkészülni a szabályos használatra? Mit tehet a „magánember” AI-val kapcsolatos jogsérelem gyanúja esetén? A kérdésekre dr. Baracsi Katalin internetjogász válaszol.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS