Kinek kell a Tarom 23 gépes flottája?

2020. 08. 12., 11:30

A koronavírus-járvány miatti utazási korlátozások tovább súlyosbították az évek óta válságban lévő Tarom helyzetét. A társaságnak a román kormány dobhat mentőövet.

Folytatódik az évek óta veszteséges, az utóbbi időben pedig kormányzati támogatásban részesített Tarom állami légitársaság kényszerű átszervezése Romániában – írja a Krónika. A stratégia részeként a mintegy ezernyolcszáz alkalmazottból hétszázat elbocsátanak a cégtől.

„A helyzet nem tragikus, nagyon tragikus” – nyomatékosította Aurel Cudov, a Tarom technikai személyzetét képviselő szakszervezet elnöke.

A légitársaság tavasszal 37 millió euró állami hitelt kapott, amelyet augusztusban kellene törlesztenie. Amennyiben a cég megmentésére szánt pénzösszeget nem tudják visszafizetni, akkor azt átszervezési támogatásként kell hasznosítani. Ehhez az Európai Bizottság beleegyezését kérik.

Lucian Bode közlekedési miniszter néhány nappal ezelőtt még azt mondta, hogy a Tarom pénzügyi gondjai üzemanyag-megtakarítással, valamint a bel- és külföldi irodák költségeinek csökkentésével is megoldhatók.

A kormány további 65 millió euróval kívánja támogatni az állami légitársaságot. A vállalat vezetői szerint a cél az, hogy három éven belül a Tarom korszerű és versenyképes vállalat legyen. Az 1954-ben alapított állami légitársaság ötven célállomásra közlekedtet járatokat, flottája huszonhárom repülőgépből áll, amelyek egy része elavult.

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2025. 04. 03., 15:35
„Ahhoz, hogy zökkenőmentesen beépülhessen a cég működési gyakorlatába az elektronikus számlabefogadás és -kibocsátás, rendszerszinten kell átgondolni a folyamatokat: az elektronikus számla beérkezésétől kezdve a jóváhagyási, könyvelési teendőkön át a szabályos archiválásig” – hangsúlyozza Nyári Zsolt a K-X Consulting ügyvezetője.

  Rovathírek: HIPA

A globális értékláncok megroppanásához és teljes átszervezéséhez vezethet a vámok újabb korszakának beköszönte a világgazdaságban, azonban a beruházásösztönzésnek ebben az új helyzetben is bőven maradt mozgástere – írja friss bejegyzésében Joó István kormánybiztos, a HIPA Nemzeti Befektetési Ügynökség vezérigazgatója.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Nem sokkal a lakásbiztosítási kampány után máris látszanak a legfontosabb piaci változások. Az ügyfelek jobb szolgáltatásokat és akár jelentősen alacsonyabb díjakat érhetnek el, ha legalább annyira figyelnek a lakásbiztosításukra, mint a kgfb-re. Erre Besnyő Márton, a Netrisk ügyvezető igazgatója szerint óriási szükség is van, hiszen sokan akár 10 évig érintetlenül hagyják a meglévő biztosításukat, ami idővel alkalmatlanná válik arra, hogy fedezze a károk mai helyreállítási költségeit. További tanulság, hogy évi pár ezer forinttal többért milyen remek kiegészítő szolgáltatásokhoz lehet hozzáférni.
Bár a nők és férfiak közötti bérszakadék irgalmatlan lassan változó folyamatoktól függ, érkeznek új szabályok, amelyek gyorsabb változásokat idéznek majd elő. Ezek bevezetése előtt a PwC Women in Work 2025 jelentése feltárta, mekkora egyenlőtlenségek állnak fenn – még mindig –, és ezek milyen hátrányt jelentenek a nők számára a munkaerőpiacon. Reguly Márta, a PwC Magyarország HR tanácsadási csapatának vezetője felvázolta, milyen lehetőségeket – és nem mellesleg céges kötelezettségeket – von maga után a hamarosan élesedő uniós direktíva, a Pay Transparency, amely az EU-ban hivatott rendezni ezt a régóta fennálló problémát.
Megérkeztek a hazai lízingszerződések tavalyi számai, amelyek összességében ugyan növekedést mutatnak, de tanulságos megnézni a részleteket, hiszen komoly eltérések jelentek meg az egyes szegmensek között, és ennek nyomós okai vannak. Kőszegi László, a Magyar Lízingszövetség főtitkára a BizniszPlusznak kifejtette, hogy szervezetük éves jelentéséből milyen következtetéseket érdemes levonni a magyar vállalkozások helyzetéről és lehetőségeiről, illetve magának a lízingpiacnak az alakulásáról.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS