Kifehérítés, ösztönzés, fogyás -- ezt hozhatja az áfacsökkentés Romániában

2019. 05. 15., 12:30

Nem vezet az árak látványos csökkenéséhez a hagyományos és biotermékek áfájának csökkentése Romániában. Az intézkedés viszont ösztönzően hathat a termelőkre.

A jelenlegi 9 százalékról 5 százalékra csökkenti a bio- és hagyományos termékek általános forgalmi adóját a román kormány – írja a Krónika.

A rendelet hatálya alá eső, jó minőségű, adalékanyagok nélküli bio-, hegyvidéki és hagyományos termékeket a hatóságok által kibocsátott eredetigazolással lehet forgalmazni. Az általános áfakulcs Romániában 19 százalék.

Ugyanakkor két kisebb kulcsot alkalmaznak: egy 9 százalékosat élelmiszerekre, gyógyszerekre, protézisekre és ortopédiai ellátásra, ivóvízre és öntözővízre, és egy 5 százalékos kulcsot könyvekre, iskolai tankönyvekre, turisztikai szolgáltatásokra, cateringre.

Az egészséges élelmiszerek forgalmazásának támogatását az is indokolja, hogy az Európai Unió tagállamai közül Romániában következik be a második legtöbb haláleset az érrendszeri betegségek miatt (100 ezer lakosra számítva évente 1530, az 1036-os uniós átlaggal szemben). A romániai felnőtt lakosság 9,1 százaléka túlsúlyos, miközben az Európai Unióban ez az arány 6 százalékos.

A Krónika által megkérdezett szakemberek és vállalkozók nem tartják valószínűnek, hogy az árakban látványosan tükröződni fog a hagyományos termékek áfájának csökkentése, viszont abban bíznak, hogy kifehéríti az ágazatot.

„Az adócsökkentés minden esetben felpörgeti a gazdaságot, de a négy százalékos csökkentés nem valószínű, hogy tükröződni fog az árakban” – mondta Édler András, a Kovászna Megyei Kereskedelmi és Iparkamara elnöke.

Mint rámutatott, az intézkedés jótékony hatását inkább abban látja, hogy kifehéríti az ágazatot, és ösztönzően hat a termelőkre, hogy többen kezdjenek hagyományos termékek előállításával foglalkozni.

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Bár a neobankok és a nemzetközi trendek azt erősítik, hogy a mikro-, kis- és középvállalkozások vezetői ne pénzügyi operatív teendőkbe öljék a drága idejüket ahelyett, amihez igazán értenek, az ehhez szükség digitális megoldások hazánkban még nem vagy csak ritkán hozzáférhetőek. Lemák Gábor, a FinTechShow-t szervező FinTech Group társalapítója ezért tartja fontosnak, hogy a rendezvényükön megvizsgálhatják: ki, hogyan és mit tehet azért, hogy a mikrovállalkozások és kkv-k pénzügyei sokkal egyszerűbben intézhetőek legyenek. Rá is mutatott néhány olyan digitális gyakorlatra, ami kellően jövőbe mutató ahhoz, hogy a hazai vállalkozások is alkalmazzák végre.
A vendéglátóipari vezetők részéről a feladatok delegálásának hiánya az egyik legsúlyosabb probléma, ami miatt nehezen áll talpra az ágazat a COVID utáni években. Továbbra is érezteti hatását, hogy a pandémia szétverte a jól kialakult szakmai közösségeket, a vendéglátósok már nem vagy alig járnak össze eszmecserére és a tudás átadására, amiből pedig kölcsönösen, mindenki profitálhatna. Persze erre a helyzetre is van megoldás: hozzá kell látni a céges mikroközösségek, aztán a nagyobb együttműködések felépítéséhez – osztotta meg a BizniszPlusz csatornával Gréczi Szilárd, a Skill Trade operatív és projektmenedzsere.
A legtöbb munkavállaló nem díjazná, ha a home office határait szűkebbre szabná a munkahelyük, de a felük csak emiatt azért nem mondana fel – legalábbis rögtön. A cégek nem kapkodnak a keretek módosításával, amit valószínűleg jól tesznek, pedig az alkalmazottakat aligha érné váratlanul. Milyen arányban morzsolódnának le a dolgozók a távmunka elvételével? Milyen előnyeit és hátrányait érzik a pandémiából örökölt gyakorlatnak napjainkban? A Profession.hu felmérte, Dencső Blanka piackutatási és üzletfejlesztési szakértő pedig összefoglalta, mire érdemes számítani home office fronton a közeljövőben.

  Rovathírek: GUSTO

  Rovathírek: ATOMBUSINESS