Kifehérítés, ösztönzés, fogyás -- ezt hozhatja az áfacsökkentés Romániában

2019. 05. 15., 12:30

Nem vezet az árak látványos csökkenéséhez a hagyományos és biotermékek áfájának csökkentése Romániában. Az intézkedés viszont ösztönzően hathat a termelőkre.

A jelenlegi 9 százalékról 5 százalékra csökkenti a bio- és hagyományos termékek általános forgalmi adóját a román kormány – írja a Krónika.

A rendelet hatálya alá eső, jó minőségű, adalékanyagok nélküli bio-, hegyvidéki és hagyományos termékeket a hatóságok által kibocsátott eredetigazolással lehet forgalmazni. Az általános áfakulcs Romániában 19 százalék.

Ugyanakkor két kisebb kulcsot alkalmaznak: egy 9 százalékosat élelmiszerekre, gyógyszerekre, protézisekre és ortopédiai ellátásra, ivóvízre és öntözővízre, és egy 5 százalékos kulcsot könyvekre, iskolai tankönyvekre, turisztikai szolgáltatásokra, cateringre.

Az egészséges élelmiszerek forgalmazásának támogatását az is indokolja, hogy az Európai Unió tagállamai közül Romániában következik be a második legtöbb haláleset az érrendszeri betegségek miatt (100 ezer lakosra számítva évente 1530, az 1036-os uniós átlaggal szemben). A romániai felnőtt lakosság 9,1 százaléka túlsúlyos, miközben az Európai Unióban ez az arány 6 százalékos.

A Krónika által megkérdezett szakemberek és vállalkozók nem tartják valószínűnek, hogy az árakban látványosan tükröződni fog a hagyományos termékek áfájának csökkentése, viszont abban bíznak, hogy kifehéríti az ágazatot.

„Az adócsökkentés minden esetben felpörgeti a gazdaságot, de a négy százalékos csökkentés nem valószínű, hogy tükröződni fog az árakban” – mondta Édler András, a Kovászna Megyei Kereskedelmi és Iparkamara elnöke.

Mint rámutatott, az intézkedés jótékony hatását inkább abban látja, hogy kifehéríti az ágazatot, és ösztönzően hat a termelőkre, hogy többen kezdjenek hagyományos termékek előállításával foglalkozni.

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

  Rovathírek: HIPA

A globális értékláncok megroppanásához és teljes átszervezéséhez vezethet a vámok újabb korszakának beköszönte a világgazdaságban, azonban a beruházásösztönzésnek ebben az új helyzetben is bőven maradt mozgástere – írja friss bejegyzésében Joó István kormánybiztos, a HIPA Nemzeti Befektetési Ügynökség vezérigazgatója.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Bár a nők és férfiak közötti bérszakadék irgalmatlan lassan változó folyamatoktól függ, érkeznek új szabályok, amelyek gyorsabb változásokat idéznek majd elő. Ezek bevezetése előtt a PwC Women in Work 2025 jelentése feltárta, mekkora egyenlőtlenségek állnak fenn – még mindig –, és ezek milyen hátrányt jelentenek a nők számára a munkaerőpiacon. Reguly Márta, a PwC Magyarország HR tanácsadási csapatának vezetője felvázolta, milyen lehetőségeket – és nem mellesleg céges kötelezettségeket – von maga után a hamarosan élesedő uniós direktíva, a Pay Transparency, amely az EU-ban hivatott rendezni ezt a régóta fennálló problémát.
Megérkeztek a hazai lízingszerződések tavalyi számai, amelyek összességében ugyan növekedést mutatnak, de tanulságos megnézni a részleteket, hiszen komoly eltérések jelentek meg az egyes szegmensek között, és ennek nyomós okai vannak. Kőszegi László, a Magyar Lízingszövetség főtitkára a BizniszPlusznak kifejtette, hogy szervezetük éves jelentéséből milyen következtetéseket érdemes levonni a magyar vállalkozások helyzetéről és lehetőségeiről, illetve magának a lízingpiacnak az alakulásáról.
A vállalatok és szervezetek mesterséges intelligencia használatát 2025. február 2-a óta új uniós rendelkezés szabályozza. Hogy mely AI-alkalmazások tartoznak az elfogadhatatlan vagy „csak” a kockázatos kategóriába, a technológia jelen állapotára vonatkoztatva eldőlt, viszont változhat is annak függvényében, hogy az EU nyílt tudományos csoportja szerint mennyi idő alatt és mekkorát fejlődik. Milyen esetekben és mekkora bírságokat kockáztatnak az AI-t alkalmazó cégek, ha megszegik a rendeletet? Hogyan és meddig tudnak felkészülni a szabályos használatra? Mit tehet a „magánember” AI-val kapcsolatos jogsérelem gyanúja esetén? A kérdésekre dr. Baracsi Katalin internetjogász válaszol.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS