Kevesebb pénzből gazdálkodhat a munkaügyi minisztérium Romániában

2021. 08. 16., 15:00

Az egészségügyi, a fejlesztési, az oktatási és a pénzügyi tárca kapja a legnagyobb összeget a költségvetés kiigazításakor Romániában.

A román egészségügyi minisztérium költségvetését 3,721 milliárd, a pénzügyminisztériumét 3,002 milliárd, a fejlesztési minisztériumét 2,244 milliárd, az oktatási minisztériumét pedig 964,4 millió lejjel toldják meg – írja a Krónika.

Az egészségügyi tárca 500 millió lejt koronavírus elleni vakcina beszerzésére, 1,8 milliárd lejt az egészségbiztosítási alap kiegészítésére, 50 millió lejt az oltási kampány hatékonyságát növelő intézkedések finanszírozására fordíthat.

A fejlesztési minisztérium 2 milliárd lejből a Helyi Fejlesztések Országos Programját (PNDL) finanszírozza, 100 millió lejt pedig az Országos Befektetési Társaságnak (CNI) utal. A pénzügyminisztérium által kapott összegből 800 millió lej a kormány tartalékalapját gyarapítja, 600 millió lejt az EU költségvetésébe fizetnek be, 600 millió lejt különböző állami vállalatok támogatására szánnak, 1 milliárd lejjel pedig uniós alapokból történő beruházások lebonyolítását segítik.

A költségvetés-kiigazítás tervezete szerint az európai alapok minisztériumának 760,72 millió lejjel nő a büdzséje, az energiaügyi minisztérium 650,59 millió lejes kiegészítést kap. A szállításügyi tárca 625,7 millió lejjel, a környezetvédelmi 533,8 millió lejjel, a mezőgazdasági 150 millió lejjel, a kutatási tárca pedig 30 millió lejjel nagyobb összegből gazdálkodhat.

Ezzel szemben a munkaügyi minisztérium 2,781 milliárd lejjel kevesebbet költ az eredeti előirányzathoz képest.

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

  Rovathírek: HIPA

A globális értékláncok megroppanásához és teljes átszervezéséhez vezethet a vámok újabb korszakának beköszönte a világgazdaságban, azonban a beruházásösztönzésnek ebben az új helyzetben is bőven maradt mozgástere – írja friss bejegyzésében Joó István kormánybiztos, a HIPA Nemzeti Befektetési Ügynökség vezérigazgatója.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Bár a nők és férfiak közötti bérszakadék irgalmatlan lassan változó folyamatoktól függ, érkeznek új szabályok, amelyek gyorsabb változásokat idéznek majd elő. Ezek bevezetése előtt a PwC Women in Work 2025 jelentése feltárta, mekkora egyenlőtlenségek állnak fenn – még mindig –, és ezek milyen hátrányt jelentenek a nők számára a munkaerőpiacon. Reguly Márta, a PwC Magyarország HR tanácsadási csapatának vezetője felvázolta, milyen lehetőségeket – és nem mellesleg céges kötelezettségeket – von maga után a hamarosan élesedő uniós direktíva, a Pay Transparency, amely az EU-ban hivatott rendezni ezt a régóta fennálló problémát.
Megérkeztek a hazai lízingszerződések tavalyi számai, amelyek összességében ugyan növekedést mutatnak, de tanulságos megnézni a részleteket, hiszen komoly eltérések jelentek meg az egyes szegmensek között, és ennek nyomós okai vannak. Kőszegi László, a Magyar Lízingszövetség főtitkára a BizniszPlusznak kifejtette, hogy szervezetük éves jelentéséből milyen következtetéseket érdemes levonni a magyar vállalkozások helyzetéről és lehetőségeiről, illetve magának a lízingpiacnak az alakulásáról.
A vállalatok és szervezetek mesterséges intelligencia használatát 2025. február 2-a óta új uniós rendelkezés szabályozza. Hogy mely AI-alkalmazások tartoznak az elfogadhatatlan vagy „csak” a kockázatos kategóriába, a technológia jelen állapotára vonatkoztatva eldőlt, viszont változhat is annak függvényében, hogy az EU nyílt tudományos csoportja szerint mennyi idő alatt és mekkorát fejlődik. Milyen esetekben és mekkora bírságokat kockáztatnak az AI-t alkalmazó cégek, ha megszegik a rendeletet? Hogyan és meddig tudnak felkészülni a szabályos használatra? Mit tehet a „magánember” AI-val kapcsolatos jogsérelem gyanúja esetén? A kérdésekre dr. Baracsi Katalin internetjogász válaszol.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS