Kevesebb pénzből gazdálkodhat a munkaügyi minisztérium Romániában

2021. 08. 16., 15:00

Az egészségügyi, a fejlesztési, az oktatási és a pénzügyi tárca kapja a legnagyobb összeget a költségvetés kiigazításakor Romániában.

A román egészségügyi minisztérium költségvetését 3,721 milliárd, a pénzügyminisztériumét 3,002 milliárd, a fejlesztési minisztériumét 2,244 milliárd, az oktatási minisztériumét pedig 964,4 millió lejjel toldják meg – írja a Krónika.

Az egészségügyi tárca 500 millió lejt koronavírus elleni vakcina beszerzésére, 1,8 milliárd lejt az egészségbiztosítási alap kiegészítésére, 50 millió lejt az oltási kampány hatékonyságát növelő intézkedések finanszírozására fordíthat.

A fejlesztési minisztérium 2 milliárd lejből a Helyi Fejlesztések Országos Programját (PNDL) finanszírozza, 100 millió lejt pedig az Országos Befektetési Társaságnak (CNI) utal. A pénzügyminisztérium által kapott összegből 800 millió lej a kormány tartalékalapját gyarapítja, 600 millió lejt az EU költségvetésébe fizetnek be, 600 millió lejt különböző állami vállalatok támogatására szánnak, 1 milliárd lejjel pedig uniós alapokból történő beruházások lebonyolítását segítik.

A költségvetés-kiigazítás tervezete szerint az európai alapok minisztériumának 760,72 millió lejjel nő a büdzséje, az energiaügyi minisztérium 650,59 millió lejes kiegészítést kap. A szállításügyi tárca 625,7 millió lejjel, a környezetvédelmi 533,8 millió lejjel, a mezőgazdasági 150 millió lejjel, a kutatási tárca pedig 30 millió lejjel nagyobb összegből gazdálkodhat.

Ezzel szemben a munkaügyi minisztérium 2,781 milliárd lejjel kevesebbet költ az eredeti előirányzathoz képest.

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2025. 03. 25., 11:15
A hazai ingatlanpiaci drágulás a nyaralókra is hatott, egy év alatt 11,5 százalékkal emelkedtek az átlagos hirdetési négyzetméterárak. A Balaton népszerű települései a budapesti árakkal versenyeznek – derül ki a zenga.hu ingatlankeresési és hirdetési oldal adataiból. De ilyen árak mellett nem éri meg jobban tengerparti nyaralót venni?
2025-03-25 17:10:00
A Közös Agrárpolitika keretében, európai uniós társfinanszírozással megvalósuló, a feldolgozó üzemek fejlesztését segítő pályázati felhívás keretében 94 beruházási projekt összesen 5,1 milliárd forint vissza nem térítendő támogatásban részesült; ezekkel a döntésekkel a megítélt támogatások összege 12,2 milliárd forint – tájékoztatott az Agrárminisztérium.
2025-03-25 12:10:00
A kapcsolt vállalkozások transzferárainak vizsgálata évek óta kiemelt terület, azonban a NAV az idei évtől kezdve minden eddiginél több erőforrást mozgósít ennek ellenőrzésére. Márciustól új szakértői szervezeti egységek jöttek létre a terület ellenőrzésére, sőt ezek az osztályok fogják végezni a globális minimumadóval összefüggő vizsgálatokat is, amely új elemként jelenik meg a NAV idei ellenőrzési tervében – hívta fel a figyelmet Kiss Tamás, a SALDO Zrt. Tanácsadó üzletágának vezetője.

  Rovathírek: HIPA

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Bár a nők és férfiak közötti bérszakadék irgalmatlan lassan változó folyamatoktól függ, érkeznek új szabályok, amelyek gyorsabb változásokat idéznek majd elő. Ezek bevezetése előtt a PwC Women in Work 2025 jelentése feltárta, mekkora egyenlőtlenségek állnak fenn – még mindig –, és ezek milyen hátrányt jelentenek a nők számára a munkaerőpiacon. Reguly Márta, a PwC Magyarország HR tanácsadási csapatának vezetője felvázolta, milyen lehetőségeket – és nem mellesleg céges kötelezettségeket – von maga után a hamarosan élesedő uniós direktíva, a Pay Transparency, amely az EU-ban hivatott rendezni ezt a régóta fennálló problémát.
Megérkeztek a hazai lízingszerződések tavalyi számai, amelyek összességében ugyan növekedést mutatnak, de tanulságos megnézni a részleteket, hiszen komoly eltérések jelentek meg az egyes szegmensek között, és ennek nyomós okai vannak. Kőszegi László, a Magyar Lízingszövetség főtitkára a BizniszPlusznak kifejtette, hogy szervezetük éves jelentéséből milyen következtetéseket érdemes levonni a magyar vállalkozások helyzetéről és lehetőségeiről, illetve magának a lízingpiacnak az alakulásáról.
A vállalatok és szervezetek mesterséges intelligencia használatát 2025. február 2-a óta új uniós rendelkezés szabályozza. Hogy mely AI-alkalmazások tartoznak az elfogadhatatlan vagy „csak” a kockázatos kategóriába, a technológia jelen állapotára vonatkoztatva eldőlt, viszont változhat is annak függvényében, hogy az EU nyílt tudományos csoportja szerint mennyi idő alatt és mekkorát fejlődik. Milyen esetekben és mekkora bírságokat kockáztatnak az AI-t alkalmazó cégek, ha megszegik a rendeletet? Hogyan és meddig tudnak felkészülni a szabályos használatra? Mit tehet a „magánember” AI-val kapcsolatos jogsérelem gyanúja esetén? A kérdésekre dr. Baracsi Katalin internetjogász válaszol.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS