Kevesebb pénzből gazdálkodhat a munkaügyi minisztérium Romániában

2021. 08. 16., 15:00

Az egészségügyi, a fejlesztési, az oktatási és a pénzügyi tárca kapja a legnagyobb összeget a költségvetés kiigazításakor Romániában.

A román egészségügyi minisztérium költségvetését 3,721 milliárd, a pénzügyminisztériumét 3,002 milliárd, a fejlesztési minisztériumét 2,244 milliárd, az oktatási minisztériumét pedig 964,4 millió lejjel toldják meg – írja a Krónika.

Az egészségügyi tárca 500 millió lejt koronavírus elleni vakcina beszerzésére, 1,8 milliárd lejt az egészségbiztosítási alap kiegészítésére, 50 millió lejt az oltási kampány hatékonyságát növelő intézkedések finanszírozására fordíthat.

A fejlesztési minisztérium 2 milliárd lejből a Helyi Fejlesztések Országos Programját (PNDL) finanszírozza, 100 millió lejt pedig az Országos Befektetési Társaságnak (CNI) utal. A pénzügyminisztérium által kapott összegből 800 millió lej a kormány tartalékalapját gyarapítja, 600 millió lejt az EU költségvetésébe fizetnek be, 600 millió lejt különböző állami vállalatok támogatására szánnak, 1 milliárd lejjel pedig uniós alapokból történő beruházások lebonyolítását segítik.

A költségvetés-kiigazítás tervezete szerint az európai alapok minisztériumának 760,72 millió lejjel nő a büdzséje, az energiaügyi minisztérium 650,59 millió lejes kiegészítést kap. A szállításügyi tárca 625,7 millió lejjel, a környezetvédelmi 533,8 millió lejjel, a mezőgazdasági 150 millió lejjel, a kutatási tárca pedig 30 millió lejjel nagyobb összegből gazdálkodhat.

Ezzel szemben a munkaügyi minisztérium 2,781 milliárd lejjel kevesebbet költ az eredeti előirányzathoz képest.

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2026-09-11 10:30:00
46 milliós forintos forgalmat tárt fel a NAV egy privát Facebook-csoportban, amelynek adminisztrátora márkás (Calvin Klein, Gucci, Nike stb.) ruhákat, kiegészítőket árult, csak éppen az adózásról „feledkezett meg” (adószáma sem volt).
2026-09-10 11:40:00
Szeptember 10-től „Pénztárgép Portál” néven érhető el a NAV korábbi KOBAK-portálja. Az új név egyértelműbben jelzi a felület szerepét: itt intézhetők az online és az e-pénztárgépekhez kapcsolódó ügyek és itt lehet kézzel teljesíteni a szeptember 1-jén elindult nyugtaadat-szolgáltatást is.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

2026 első félévében tovább bővült a hazai lízingpiac: nőtt az új finanszírozások volumene és a szerződések száma. A vállalati ügyfelek – főleg a kkv-k – továbbra is meghatározóak, miközben erősödött az állami támogatású konstrukciók szerepe. Kőszegi László, a Magyar Lízingszövetség főtitkára a személyautó- és buszpiac felfutásáról, az agrárium és a Széchenyi Kártya Program szerepéről, illetve a devizaalapú finanszírozás helyzetéről is beszámolt a BizniszPlusznak, elárulva továbbá, hogy a szövetség mely szegmensek növekedési trendjében érzékelt törést, vagy éppen hol lát még lehetőséget arra, hogy a lízingpiac hozzájáruljon a hazai gazdasághoz.
Egyre több magyar vállal munkát külföldön – de már messze nem csak a fizetés miatt. Ebben az epizódban körbejárjuk, mit tapasztalnak, akik hosszabb távra kelnek útra: mi motiválja őket, milyen nehézségekkel szembesülnek, és valóban javul-e odakint az életminőségük. Dencső Blanka, a Profession.hu piackutatási és üzletfejlesztési szakértője az állásportál e témában készült friss kutatási eredményeit mutatta be és magyarázta el. A legérdekesebb válaszok az anyagi okokon felül egyre fontosabbá váló tapasztalatszerzés, életkörülmény-javulás és családi integráció kapcsán érkeztek a felmérésben: már egy év alatt is sok minden változott.
Vendégünk Los Angelesben vezeti saját autó-, repülőgép-, hadi- és űripari fémalkatrészeket gyártó üzemét. A magyar mérnök cége, a Delta Machine olyan óriásvállalatok nagyra becsült beszállítója lett – hogy tényleg csak néhányat említsünk –, mint a Tesla, az Airbus, a SpaceX vagy a NASA. Utóbbi Artemis-programjához kritikus rakétaalkatrészeket gyárt, így az ő munkájának is köszönhető, hogy hamarosan újra ember lép a Holdra. Garaczi János a BizniszPlusz kérésére részletesen bemutatta a napjait leginkább meghatározó űripari munkát, és kifejtette, milyen kiugrási lehetőségeket lát Magyarország előtt, hogy hazánk végre kitörjön az összeszerelő üzem szerepkörből, és valódi hasznot húzzon, például a repülőgépiparból.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS