Kevesebb pénzből gazdálkodhat a munkaügyi minisztérium Romániában

2021. 08. 16., 15:00

Az egészségügyi, a fejlesztési, az oktatási és a pénzügyi tárca kapja a legnagyobb összeget a költségvetés kiigazításakor Romániában.

A román egészségügyi minisztérium költségvetését 3,721 milliárd, a pénzügyminisztériumét 3,002 milliárd, a fejlesztési minisztériumét 2,244 milliárd, az oktatási minisztériumét pedig 964,4 millió lejjel toldják meg – írja a Krónika.

Az egészségügyi tárca 500 millió lejt koronavírus elleni vakcina beszerzésére, 1,8 milliárd lejt az egészségbiztosítási alap kiegészítésére, 50 millió lejt az oltási kampány hatékonyságát növelő intézkedések finanszírozására fordíthat.

A fejlesztési minisztérium 2 milliárd lejből a Helyi Fejlesztések Országos Programját (PNDL) finanszírozza, 100 millió lejt pedig az Országos Befektetési Társaságnak (CNI) utal. A pénzügyminisztérium által kapott összegből 800 millió lej a kormány tartalékalapját gyarapítja, 600 millió lejt az EU költségvetésébe fizetnek be, 600 millió lejt különböző állami vállalatok támogatására szánnak, 1 milliárd lejjel pedig uniós alapokból történő beruházások lebonyolítását segítik.

A költségvetés-kiigazítás tervezete szerint az európai alapok minisztériumának 760,72 millió lejjel nő a büdzséje, az energiaügyi minisztérium 650,59 millió lejes kiegészítést kap. A szállításügyi tárca 625,7 millió lejjel, a környezetvédelmi 533,8 millió lejjel, a mezőgazdasági 150 millió lejjel, a kutatási tárca pedig 30 millió lejjel nagyobb összegből gazdálkodhat.

Ezzel szemben a munkaügyi minisztérium 2,781 milliárd lejjel kevesebbet költ az eredeti előirányzathoz képest.

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2026. 01. 19., 10:00
A VOSZ idén tavasszal tisztújító választásokra készül: véget ér a 2021-től megkezdett időszak és kezdődik egy új, 2026-ban. Az elmúlt években – Eppel János elnöklevével – a VOSZ nagyot lépett előre, amelyet első sorban a VOSZ vállalkozói közösségének erősödése, a VOSZ hálózat fejlődése bizonyít.
2026. 01. 19., 09:05
1762 új traktort helyeztek forgalomba 2025-ben Magyarországon, 2 százalékkal többet, mint egy évvel korábban. A számok ugyanakkor azt jelzik, hogy a piac továbbra is óvatos, a gazdák beruházási döntései megfontoltabbá váltak – írják az Agroinform.hu szakértői.

  Rovathírek: HIPA

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Miközben az oktatási intézmények azon fáradoznak, hogy olyan készségeket adjanak a gyerekeknek, amelyekkel az átalakuló munkaerőpiacon évek múlva is el kellene boldogulniuk, a pályaorientáció kérdését általában letudják évi egy-egy tematikus nappal. Ebben a helyzetben mind nagyobb szükség van a fiatalok személyes útbaigazítására. Ahhoz pedig, hogy egyénileg rátaláljanak a nekik megfelelő karrierútra, sokszor irányba kell állítani őket – de csakis rávezetéssel, és nem úgy, hogy alávetjük őket egy külső akaratnak, például a szülő kívánságának – vallja Marton Katalin iránytű mentor, a Karrierkaland.hu alapítója. A HVG Állásbörze színpadán is megfordult tanácsadó jó okkal korlátozta tevékenységét a 14–24 év közötti korosztályra – ebben az epizódban pedig be is mutatja a fiatalokhoz vezető kommunikációs út kihívásait.
Elképesztően lendületes éven van túl a magyar ingatlanpiac. 2025-ben több felvonásban is jelentős hatások érték – főleg az állami beavatkozások következtében –, és ezeknek a folyamatoknak ugyanúgy megvannak a nyertesei, mint a vesztesei. Szegő Péter, a DH vezető elemzője elmondta, milyen előnyökre, kockázatokra és dinamikára számít 2026-ban, amikor a várakozások szerint a drágulás sem lesz olyan mértékű, mint a tavalyi, jelentős túlárazásokat eredményező csúcsidőszakokban. A szakértő kitér arra is, hogy hosszabb távon milyen változásokat jelenthetnek az új lakásépítések és szerinte mely társadalmi csoportok lesznek a piac motorjai.
A roma fiatalok továbbtanulási és munkavállalási esélyei továbbra is jelentősen elmaradnak az átlagtól – hívja fel a figyelmet a 15 éves HBLF-Romaster Alapítvány. A szegregátumokban élők gyakran alapvető tanulási feltételek nélkül nőnek fel, az iskolarendszer pedig sok esetben nem tudja kezelni a hátrányokat. Az EU és a KSH adatai szerint magas a szegregáció, a korai iskolaelhagyás és az alacsony végzettség aránya a roma fiatalok között, ami rontja a foglalkoztatottságot. Makádi Zsófia, az alapítvány ügyvezető igazgatója segít megérteni az okokat és elmondja, mekkora segítség lehet a jól célzott közösségi, ösztöndíj- és mentorprogram a helyzet hosszútávú rendezésében.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS