Kevesebb bérért is jön Romániába az ázsiai munkás?

2018. 11. 13., 09:00

Nem kötelesek ezentúl bruttó átlagbért fizetni a romániai munkáltatók a külföldi vendégmunkásoknak. Fizetésüknek csupán a minimálbérrel kell egyenlőnek lennie.

Zöld jelzést adtak a román hatóságok a munkaerőimportnak, engedve a munkáltatói körök részéről érkező folyamatos nyomásnak – írja a Krónika.

A parlament módosította a külföldi állampolgárok jogállásáról szóló törvényt, jelentősen csökkentve a vendégmunkások számára kötelezően nyújtandó bérminimumot.

Ettől a héttől a romániai munkáltatók már nem kötelezhetők arra, hogy a hazai bruttó átlagbérnek (4 482 lej) megfelelő fizetést adjanak a külföldről szerződtetett munkaerőnek. Elég, ha az 1 162 lejes nettó minimálbérrel fizetik a vendégmunkásokat.

Az elmúlt években a munkáltatók egyre nagyobb nyomást gyakoroltak a bukaresti kormányra, hogy nyissa meg az ország munkaerőpiacát a külföldi munkavállalók előtt. Szak- és segédmunkások terén egyaránt óriási a deficit például az építkezési ágazatban, az idegenforgalomban, a vendéglátóiparban vagy a mezőgazdaságban.

Ma már egyáltalán nem ritka Romániában a vietnami építőipari munkás, az indiai, pakisztáni kamionsofőr, nepáli és bangladesi varrónő, a thaiföldi és Fülöp-szigeteki dadus.

Míg 2016-ban 5 500, nem uniós országból származó polgár kapott munkavállalási engedélyt Romániában, a kormány idén már 8 ezerre emelte a vendégmunkás-kontingens számát.

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

  Rovathírek: HIPA

A globális értékláncok megroppanásához és teljes átszervezéséhez vezethet a vámok újabb korszakának beköszönte a világgazdaságban, azonban a beruházásösztönzésnek ebben az új helyzetben is bőven maradt mozgástere – írja friss bejegyzésében Joó István kormánybiztos, a HIPA Nemzeti Befektetési Ügynökség vezérigazgatója.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Bár a nők és férfiak közötti bérszakadék irgalmatlan lassan változó folyamatoktól függ, érkeznek új szabályok, amelyek gyorsabb változásokat idéznek majd elő. Ezek bevezetése előtt a PwC Women in Work 2025 jelentése feltárta, mekkora egyenlőtlenségek állnak fenn – még mindig –, és ezek milyen hátrányt jelentenek a nők számára a munkaerőpiacon. Reguly Márta, a PwC Magyarország HR tanácsadási csapatának vezetője felvázolta, milyen lehetőségeket – és nem mellesleg céges kötelezettségeket – von maga után a hamarosan élesedő uniós direktíva, a Pay Transparency, amely az EU-ban hivatott rendezni ezt a régóta fennálló problémát.
Megérkeztek a hazai lízingszerződések tavalyi számai, amelyek összességében ugyan növekedést mutatnak, de tanulságos megnézni a részleteket, hiszen komoly eltérések jelentek meg az egyes szegmensek között, és ennek nyomós okai vannak. Kőszegi László, a Magyar Lízingszövetség főtitkára a BizniszPlusznak kifejtette, hogy szervezetük éves jelentéséből milyen következtetéseket érdemes levonni a magyar vállalkozások helyzetéről és lehetőségeiről, illetve magának a lízingpiacnak az alakulásáról.
A vállalatok és szervezetek mesterséges intelligencia használatát 2025. február 2-a óta új uniós rendelkezés szabályozza. Hogy mely AI-alkalmazások tartoznak az elfogadhatatlan vagy „csak” a kockázatos kategóriába, a technológia jelen állapotára vonatkoztatva eldőlt, viszont változhat is annak függvényében, hogy az EU nyílt tudományos csoportja szerint mennyi idő alatt és mekkorát fejlődik. Milyen esetekben és mekkora bírságokat kockáztatnak az AI-t alkalmazó cégek, ha megszegik a rendeletet? Hogyan és meddig tudnak felkészülni a szabályos használatra? Mit tehet a „magánember” AI-val kapcsolatos jogsérelem gyanúja esetén? A kérdésekre dr. Baracsi Katalin internetjogász válaszol.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS