Nem kötelesek ezentúl bruttó átlagbért fizetni a romániai munkáltatók a külföldi vendégmunkásoknak. Fizetésüknek csupán a minimálbérrel kell egyenlőnek lennie.
Zöld jelzést adtak a román hatóságok a munkaerőimportnak, engedve a munkáltatói körök részéről érkező folyamatos nyomásnak – írja a Krónika.
A parlament módosította a külföldi állampolgárok jogállásáról szóló törvényt, jelentősen csökkentve a vendégmunkások számára kötelezően nyújtandó bérminimumot.
Ettől a héttől a romániai munkáltatók már nem kötelezhetők arra, hogy a hazai bruttó átlagbérnek (4 482 lej) megfelelő fizetést adjanak a külföldről szerződtetett munkaerőnek. Elég, ha az 1 162 lejes nettó minimálbérrel fizetik a vendégmunkásokat.
Az elmúlt években a munkáltatók egyre nagyobb nyomást gyakoroltak a bukaresti kormányra, hogy nyissa meg az ország munkaerőpiacát a külföldi munkavállalók előtt. Szak- és segédmunkások terén egyaránt óriási a deficit például az építkezési ágazatban, az idegenforgalomban, a vendéglátóiparban vagy a mezőgazdaságban.
Ma már egyáltalán nem ritka Romániában a vietnami építőipari munkás, az indiai, pakisztáni kamionsofőr, nepáli és bangladesi varrónő, a thaiföldi és Fülöp-szigeteki dadus.
Míg 2016-ban 5 500, nem uniós országból származó polgár kapott munkavállalási engedélyt Romániában, a kormány idén már 8 ezerre emelte a vendégmunkás-kontingens számát.
Átadták a jászfényszarui ipari parkban a precíziós motoralkatrészeket gyártó Zhejiang Shuanghuan Driveline magyarországi leányvállalata, az Evoring üzemét.
Az első betonöntéssel a Paks II atomerőmű a Nemzetközi Atomenergia-ügynökség besorolása alapján „épülő atomerőműnek” minősül.