Jövőre még drágább lehet a kenyér Szlovákiában

2020. 12. 09., 14:30

A szlovákiai pékek szakmai szervezete szerint állami támogatás híján jövőre kénytelenek lesznek megemelni a kenyér árát.

A pékségek már tavaly figyelmeztettek arra, hogy az előző kormány szociális csomagjai miatt megugrottak a bérköltségeik, amit egyre nehezebben képesek kezelni, az idén tavasszal kirobbant koronavírus- járvány miatt azonban az eddigieknél is nehezebb helyzetbe kerültek – írja az Új Szó.

„Egyre nagyobb a nyomás a pékeken, hogy a járvánnyal kapcsolatos kormányzati intézkedések miatt megemeljék a kenyér és a péksütemények árát. A növekvő bérköltségeken kívül most ugyanis a járványügyi intézkedések is egyre nagyobb tehertételt jelentenek” – nyilatkozta Milan Lapšanský, a Szlovákiai Pékek, Cukrászok és Tésztagyártók Szövetségének ügyvezető igazgatója.

„Míg külföldön kisegítik az ágazatot, Szlovákiában az állami támogatás összege a nullával egyenlő. Annak ellenére, hogy a járvány során a pékek mindent megtettek az ország biztonságos ellátásáért” – tette hozzá a szakmai szervezet vezetője.

„Ha az ágazatban vállalkozók szeretnék elkerülni a csődöt, olyan mértékű áremelésre lenne szükség, hogy a pékek bevételei legalább a gyártási költségeiket fedezzék” – vallja a pékek szakmai szervezetének ügyvezető igazgatója.

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

  Rovathírek: HIPA

A globális értékláncok megroppanásához és teljes átszervezéséhez vezethet a vámok újabb korszakának beköszönte a világgazdaságban, azonban a beruházásösztönzésnek ebben az új helyzetben is bőven maradt mozgástere – írja friss bejegyzésében Joó István kormánybiztos, a HIPA Nemzeti Befektetési Ügynökség vezérigazgatója.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Bár a nők és férfiak közötti bérszakadék irgalmatlan lassan változó folyamatoktól függ, érkeznek új szabályok, amelyek gyorsabb változásokat idéznek majd elő. Ezek bevezetése előtt a PwC Women in Work 2025 jelentése feltárta, mekkora egyenlőtlenségek állnak fenn – még mindig –, és ezek milyen hátrányt jelentenek a nők számára a munkaerőpiacon. Reguly Márta, a PwC Magyarország HR tanácsadási csapatának vezetője felvázolta, milyen lehetőségeket – és nem mellesleg céges kötelezettségeket – von maga után a hamarosan élesedő uniós direktíva, a Pay Transparency, amely az EU-ban hivatott rendezni ezt a régóta fennálló problémát.
Megérkeztek a hazai lízingszerződések tavalyi számai, amelyek összességében ugyan növekedést mutatnak, de tanulságos megnézni a részleteket, hiszen komoly eltérések jelentek meg az egyes szegmensek között, és ennek nyomós okai vannak. Kőszegi László, a Magyar Lízingszövetség főtitkára a BizniszPlusznak kifejtette, hogy szervezetük éves jelentéséből milyen következtetéseket érdemes levonni a magyar vállalkozások helyzetéről és lehetőségeiről, illetve magának a lízingpiacnak az alakulásáról.
A vállalatok és szervezetek mesterséges intelligencia használatát 2025. február 2-a óta új uniós rendelkezés szabályozza. Hogy mely AI-alkalmazások tartoznak az elfogadhatatlan vagy „csak” a kockázatos kategóriába, a technológia jelen állapotára vonatkoztatva eldőlt, viszont változhat is annak függvényében, hogy az EU nyílt tudományos csoportja szerint mennyi idő alatt és mekkorát fejlődik. Milyen esetekben és mekkora bírságokat kockáztatnak az AI-t alkalmazó cégek, ha megszegik a rendeletet? Hogyan és meddig tudnak felkészülni a szabályos használatra? Mit tehet a „magánember” AI-val kapcsolatos jogsérelem gyanúja esetén? A kérdésekre dr. Baracsi Katalin internetjogász válaszol.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS