Informatikusokból Szerbiában is nagy a hiány

2019. 10. 09., 18:45

Szerbiában a vendéglátó-, építő- és gépiparban mutatkozik a legnagyobb munkaerőhiány a legfrissebb felmérések szerint.

A szerb foglalkoztatási piacon az idei év első nyolc hónapja alatt a legkeresettebb szakemberek a kereskedők, az informatikusok és a gépészek voltak. Idén is fodrászokból, szakácsokból, kőművesekből és az asztalosokból mutatkozott hiány – derült ki a Nemzeti Munkaközvetítő Szolgálat adataiból.

Ebben az időszakban 17 százalékkal nőtt az álláshirdetések száma, augusztus végéig 32.402 munkalehetőséget hirdettek meg, míg az előző év ugyanezen időszakában 27.689 álláslehetőség jelent meg – írja a Magyar Szó.

Az álláshirdetésekre összesen 172 000 jelentkező volt. Az informatikusokon kívül a legkeresettebb szakemberek az eladók, a sofőrök, a raktárosok, a telefonos operátorok és az adminisztrációs munkások voltak.

A jelentés szerint továbbra is a középiskolai végzettségű személyek a legkeresettebbek a munkaadók körében, a meghirdetett állások több mint felénél ez volt az elvárás. Az álláshirdetések mindössze 11 százalékánál volt követelmény az egyetemi vagy mesterképzés, és csupán 35 százalékuknál a főiskolai végzettség.

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

  Rovathírek: HIPA

A globális értékláncok megroppanásához és teljes átszervezéséhez vezethet a vámok újabb korszakának beköszönte a világgazdaságban, azonban a beruházásösztönzésnek ebben az új helyzetben is bőven maradt mozgástere – írja friss bejegyzésében Joó István kormánybiztos, a HIPA Nemzeti Befektetési Ügynökség vezérigazgatója.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Bár a nők és férfiak közötti bérszakadék irgalmatlan lassan változó folyamatoktól függ, érkeznek új szabályok, amelyek gyorsabb változásokat idéznek majd elő. Ezek bevezetése előtt a PwC Women in Work 2025 jelentése feltárta, mekkora egyenlőtlenségek állnak fenn – még mindig –, és ezek milyen hátrányt jelentenek a nők számára a munkaerőpiacon. Reguly Márta, a PwC Magyarország HR tanácsadási csapatának vezetője felvázolta, milyen lehetőségeket – és nem mellesleg céges kötelezettségeket – von maga után a hamarosan élesedő uniós direktíva, a Pay Transparency, amely az EU-ban hivatott rendezni ezt a régóta fennálló problémát.
Megérkeztek a hazai lízingszerződések tavalyi számai, amelyek összességében ugyan növekedést mutatnak, de tanulságos megnézni a részleteket, hiszen komoly eltérések jelentek meg az egyes szegmensek között, és ennek nyomós okai vannak. Kőszegi László, a Magyar Lízingszövetség főtitkára a BizniszPlusznak kifejtette, hogy szervezetük éves jelentéséből milyen következtetéseket érdemes levonni a magyar vállalkozások helyzetéről és lehetőségeiről, illetve magának a lízingpiacnak az alakulásáról.
A vállalatok és szervezetek mesterséges intelligencia használatát 2025. február 2-a óta új uniós rendelkezés szabályozza. Hogy mely AI-alkalmazások tartoznak az elfogadhatatlan vagy „csak” a kockázatos kategóriába, a technológia jelen állapotára vonatkoztatva eldőlt, viszont változhat is annak függvényében, hogy az EU nyílt tudományos csoportja szerint mennyi idő alatt és mekkorát fejlődik. Milyen esetekben és mekkora bírságokat kockáztatnak az AI-t alkalmazó cégek, ha megszegik a rendeletet? Hogyan és meddig tudnak felkészülni a szabályos használatra? Mit tehet a „magánember” AI-val kapcsolatos jogsérelem gyanúja esetén? A kérdésekre dr. Baracsi Katalin internetjogász válaszol.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS