Ilyen büdzséterve sem volt még Szlovákiának

2018. 12. 16., 13:00

Peter Kažimír szlovák pénzügyminiszter benyújtotta hetedik, egyben utolsó költségvetési javaslatát a parlamentnek. Karrierjét a Szlovák Nemzeti Bank kormányzójaként folytatja.

Szlovákia történelme során először fordul elő, hogy kiegyensúlyozottra tervezték a költségvetést – írja a hirek.sk.

A 2019‑es büdzsének több ágazata is nyertesnek érezheti magát, sőt, a közszolgálatban is beígértek 10 százalékos béremelést. Jövőre a tervezett 4,5 százalékos növekedést az export bővülésétől várják, amiben jelentős része lesz a Volkswagenben elindított új modelleknek, illetve a LandRover Jaguar termelésének.

A költségvetésre komoly hatással van, hogy a bérek növekedése gyorsabb a vártnál, 2019‑ben béremelkedés várható a közszférában és a magánvállalatoknál, elsősorban az ipar területén.

A jövő évi költségvetés továbbra is a közkiadások konszolidációjával számol. Már 2017‑ben is a mindenkori legalacsonyabb deficitével, a GDP 0,8 százalékkal számoltak. Ez csökkenne 0,1 százalékra, amit a kormányfő javaslatára korrigáltak 0 százalékra.

A teljes közszférában 37 161 millió euró bevétellel számolnak, ami az előző évi tervhez képest 2 729 milliós, 7,3 százalékos növekedést jelent.

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

  Rovathírek: HIPA

A globális értékláncok megroppanásához és teljes átszervezéséhez vezethet a vámok újabb korszakának beköszönte a világgazdaságban, azonban a beruházásösztönzésnek ebben az új helyzetben is bőven maradt mozgástere – írja friss bejegyzésében Joó István kormánybiztos, a HIPA Nemzeti Befektetési Ügynökség vezérigazgatója.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Bár a nők és férfiak közötti bérszakadék irgalmatlan lassan változó folyamatoktól függ, érkeznek új szabályok, amelyek gyorsabb változásokat idéznek majd elő. Ezek bevezetése előtt a PwC Women in Work 2025 jelentése feltárta, mekkora egyenlőtlenségek állnak fenn – még mindig –, és ezek milyen hátrányt jelentenek a nők számára a munkaerőpiacon. Reguly Márta, a PwC Magyarország HR tanácsadási csapatának vezetője felvázolta, milyen lehetőségeket – és nem mellesleg céges kötelezettségeket – von maga után a hamarosan élesedő uniós direktíva, a Pay Transparency, amely az EU-ban hivatott rendezni ezt a régóta fennálló problémát.
Megérkeztek a hazai lízingszerződések tavalyi számai, amelyek összességében ugyan növekedést mutatnak, de tanulságos megnézni a részleteket, hiszen komoly eltérések jelentek meg az egyes szegmensek között, és ennek nyomós okai vannak. Kőszegi László, a Magyar Lízingszövetség főtitkára a BizniszPlusznak kifejtette, hogy szervezetük éves jelentéséből milyen következtetéseket érdemes levonni a magyar vállalkozások helyzetéről és lehetőségeiről, illetve magának a lízingpiacnak az alakulásáról.
A vállalatok és szervezetek mesterséges intelligencia használatát 2025. február 2-a óta új uniós rendelkezés szabályozza. Hogy mely AI-alkalmazások tartoznak az elfogadhatatlan vagy „csak” a kockázatos kategóriába, a technológia jelen állapotára vonatkoztatva eldőlt, viszont változhat is annak függvényében, hogy az EU nyílt tudományos csoportja szerint mennyi idő alatt és mekkorát fejlődik. Milyen esetekben és mekkora bírságokat kockáztatnak az AI-t alkalmazó cégek, ha megszegik a rendeletet? Hogyan és meddig tudnak felkészülni a szabályos használatra? Mit tehet a „magánember” AI-val kapcsolatos jogsérelem gyanúja esetén? A kérdésekre dr. Baracsi Katalin internetjogász válaszol.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS