Így segíti a kormány a munkába visszatérőket Romániában

2020. 06. 02., 11:30

A román kormány három hónapos időtartamig megtéríti valamennyi, kényszerszabadságról munkába visszaálló alkalmazott bérének a 41,5 százalékát.

A támogatást a munkáltató kapja, annak összege nem haladhatja meg az országos bruttó átlagbér 41,5 százalékát – írja a Krónika.

A bukaresti munkaügyi minisztérium tájékoztatása szerint a támogatás utólagos térítéses, azaz a munkáltató fizeti az alkalmazott bérét, majd a következő hónapban, 25-e után, elektronikus úton igénylést nyújt be a megyei munkaerő-foglalkoztatási ügynökséghez.

Feltétel, hogy a munkáltatók 2020. december 31-éig nem bonthatják fel azon alkalmazottak szerződését, akikre támogatást kértek.

Ez utóbbi kitétel alól kivételt jelentenek az idénymunkások vagy azok az esetek, amikor a szerződésbontásra nem a munkáltatónak tulajdonítható okból kerül sor.

Kedvezményben részesül az a munkáltató is, aki év vége előtt 16 és 29 év közötti fiatalokat, illetve olyan munkavállalókat alkalmaz, akiket önhibájukon kívül elbocsátottak nyugati munkaadóik.

Azok a vállalkozók, akik ezt a támogatási formát választják, nem bonthatják fel azoknak a munkavállalóknak a szerződését, akik után támogatást kaptak, még legalább 12 hónapig azt követően, hogy lejárt a bértámogatás 12 hónapja.

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

  Rovathírek: HIPA

A globális értékláncok megroppanásához és teljes átszervezéséhez vezethet a vámok újabb korszakának beköszönte a világgazdaságban, azonban a beruházásösztönzésnek ebben az új helyzetben is bőven maradt mozgástere – írja friss bejegyzésében Joó István kormánybiztos, a HIPA Nemzeti Befektetési Ügynökség vezérigazgatója.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Bár a nők és férfiak közötti bérszakadék irgalmatlan lassan változó folyamatoktól függ, érkeznek új szabályok, amelyek gyorsabb változásokat idéznek majd elő. Ezek bevezetése előtt a PwC Women in Work 2025 jelentése feltárta, mekkora egyenlőtlenségek állnak fenn – még mindig –, és ezek milyen hátrányt jelentenek a nők számára a munkaerőpiacon. Reguly Márta, a PwC Magyarország HR tanácsadási csapatának vezetője felvázolta, milyen lehetőségeket – és nem mellesleg céges kötelezettségeket – von maga után a hamarosan élesedő uniós direktíva, a Pay Transparency, amely az EU-ban hivatott rendezni ezt a régóta fennálló problémát.
Megérkeztek a hazai lízingszerződések tavalyi számai, amelyek összességében ugyan növekedést mutatnak, de tanulságos megnézni a részleteket, hiszen komoly eltérések jelentek meg az egyes szegmensek között, és ennek nyomós okai vannak. Kőszegi László, a Magyar Lízingszövetség főtitkára a BizniszPlusznak kifejtette, hogy szervezetük éves jelentéséből milyen következtetéseket érdemes levonni a magyar vállalkozások helyzetéről és lehetőségeiről, illetve magának a lízingpiacnak az alakulásáról.
A vállalatok és szervezetek mesterséges intelligencia használatát 2025. február 2-a óta új uniós rendelkezés szabályozza. Hogy mely AI-alkalmazások tartoznak az elfogadhatatlan vagy „csak” a kockázatos kategóriába, a technológia jelen állapotára vonatkoztatva eldőlt, viszont változhat is annak függvényében, hogy az EU nyílt tudományos csoportja szerint mennyi idő alatt és mekkorát fejlődik. Milyen esetekben és mekkora bírságokat kockáztatnak az AI-t alkalmazó cégek, ha megszegik a rendeletet? Hogyan és meddig tudnak felkészülni a szabályos használatra? Mit tehet a „magánember” AI-val kapcsolatos jogsérelem gyanúja esetén? A kérdésekre dr. Baracsi Katalin internetjogász válaszol.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS