Így alakította a vásárlási szokásokat a járványhelyzet Szlovákiában

2020. 06. 15., 11:30

A koronavírus-járvány Szlovákiában is formálta a vásárlási szokásokat. Jóval többen részesítik előnyben a hazai élelmiszereket, és a járvány okozta gazdasági nehézségek miatt az árakra is jobban odafigyelnek.

„A világjárvány hatalmas sokkot jelentett a lakosság számára, így azon sem szabadna csodálkoznunk, hogy ez a vásárlási szokásainkat is alaposan átszabta” – mondta az Új Szónak Lenka Buchláková, a Szlovák Takarékpénztár elemzője, a pénzintézet legfrissebb elemzésére hivatkozva.

A vásárlók harmada – a járvány okozta gazdasági nehézségek miatt – most sokkal jobban odafigyel az árakra, a korábbiaknál is többször használva ki az üzletláncok akciós ajánlatait. Az elmúlt időszakban látványosan megugrott a tartós élelmiszerek iránti kereslet, és a járvány miatt tömegesen rohamozták meg a vásárlók a drogériákat is.

„Márciusban és áprilisban csak az élelmiszerekből 123 százalékkal többet rendeltünk interneten keresztül, mint az előző év azonos időszakában, miközben korábban épp az élelmiszerek esetében ódzkodtak a legtöbben, a megkérdezettek több mint kétharmada az online vásárlásoktól” – állítja Buchláková.

"A lakosság csupán 7 százaléka tartja előnytelennek és problémásnak az internetes vásárlást" – tette hozzá a Szlovák Takarékpénztár elemzője.

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

  Rovathírek: HIPA

A globális értékláncok megroppanásához és teljes átszervezéséhez vezethet a vámok újabb korszakának beköszönte a világgazdaságban, azonban a beruházásösztönzésnek ebben az új helyzetben is bőven maradt mozgástere – írja friss bejegyzésében Joó István kormánybiztos, a HIPA Nemzeti Befektetési Ügynökség vezérigazgatója.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Bár a nők és férfiak közötti bérszakadék irgalmatlan lassan változó folyamatoktól függ, érkeznek új szabályok, amelyek gyorsabb változásokat idéznek majd elő. Ezek bevezetése előtt a PwC Women in Work 2025 jelentése feltárta, mekkora egyenlőtlenségek állnak fenn – még mindig –, és ezek milyen hátrányt jelentenek a nők számára a munkaerőpiacon. Reguly Márta, a PwC Magyarország HR tanácsadási csapatának vezetője felvázolta, milyen lehetőségeket – és nem mellesleg céges kötelezettségeket – von maga után a hamarosan élesedő uniós direktíva, a Pay Transparency, amely az EU-ban hivatott rendezni ezt a régóta fennálló problémát.
Megérkeztek a hazai lízingszerződések tavalyi számai, amelyek összességében ugyan növekedést mutatnak, de tanulságos megnézni a részleteket, hiszen komoly eltérések jelentek meg az egyes szegmensek között, és ennek nyomós okai vannak. Kőszegi László, a Magyar Lízingszövetség főtitkára a BizniszPlusznak kifejtette, hogy szervezetük éves jelentéséből milyen következtetéseket érdemes levonni a magyar vállalkozások helyzetéről és lehetőségeiről, illetve magának a lízingpiacnak az alakulásáról.
A vállalatok és szervezetek mesterséges intelligencia használatát 2025. február 2-a óta új uniós rendelkezés szabályozza. Hogy mely AI-alkalmazások tartoznak az elfogadhatatlan vagy „csak” a kockázatos kategóriába, a technológia jelen állapotára vonatkoztatva eldőlt, viszont változhat is annak függvényében, hogy az EU nyílt tudományos csoportja szerint mennyi idő alatt és mekkorát fejlődik. Milyen esetekben és mekkora bírságokat kockáztatnak az AI-t alkalmazó cégek, ha megszegik a rendeletet? Hogyan és meddig tudnak felkészülni a szabályos használatra? Mit tehet a „magánember” AI-val kapcsolatos jogsérelem gyanúja esetén? A kérdésekre dr. Baracsi Katalin internetjogász válaszol.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS