Hat százalékkal emelkedhetnek a nyugdíjak a következő évben Szerbiában

2021. 06. 11., 12:15

A szerbiai Költségvetési Tanács értékelte a 2022-es évre vonatkozó országos pénzügyi stratégiát értékelte. A tanács szerint bérek, nyugdíjak emelése és egyéb állami középtávú tervek kivitelezése véleményük szerint lehetséges, de talán kissé elbizakodott.

A pénzügyi stratégia szerint a nyugdíjak 5,5–6 százalék közötti emelése várható jövőre, a közszférában 4,5 százalékos bérnövekedés várható, valamint jelentős változások történnek a közvállalatok állami támogatásait illetően is – írja a Magyar Szó.

A szerb kormány a középtávú célok közé sorolta a közszférában dolgozók béremelését, ezt a döntést pedig a szerbiai Költségvetési Tanács is támogatta. A költségvetési stratégia szerint az elkövetkező három évben mintegy 4,5 százalékos emelésre lehet számítani a fizetésekben.

„A kitűzött célok elérhetőek, a megvalósulás viszont a kormány eltökéltségétől függ. Ha az állam nem hoz létre még időben egy szisztematikus megoldást a fizetésekre, akkor ezek a kiadások szinte biztosan átlépik a tervezett középtávú keretet. Az állami szektorban a fizetések a válság kezdete óta enyhén emelkedtek, és most további növekedés lett előrejelezve, amely akár megtörheti az idei fizetési keretrendszert – figyelmeztet a Költségvetési Tanács.

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

  Rovathírek: HIPA

A globális értékláncok megroppanásához és teljes átszervezéséhez vezethet a vámok újabb korszakának beköszönte a világgazdaságban, azonban a beruházásösztönzésnek ebben az új helyzetben is bőven maradt mozgástere – írja friss bejegyzésében Joó István kormánybiztos, a HIPA Nemzeti Befektetési Ügynökség vezérigazgatója.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Bár a nők és férfiak közötti bérszakadék irgalmatlan lassan változó folyamatoktól függ, érkeznek új szabályok, amelyek gyorsabb változásokat idéznek majd elő. Ezek bevezetése előtt a PwC Women in Work 2025 jelentése feltárta, mekkora egyenlőtlenségek állnak fenn – még mindig –, és ezek milyen hátrányt jelentenek a nők számára a munkaerőpiacon. Reguly Márta, a PwC Magyarország HR tanácsadási csapatának vezetője felvázolta, milyen lehetőségeket – és nem mellesleg céges kötelezettségeket – von maga után a hamarosan élesedő uniós direktíva, a Pay Transparency, amely az EU-ban hivatott rendezni ezt a régóta fennálló problémát.
Megérkeztek a hazai lízingszerződések tavalyi számai, amelyek összességében ugyan növekedést mutatnak, de tanulságos megnézni a részleteket, hiszen komoly eltérések jelentek meg az egyes szegmensek között, és ennek nyomós okai vannak. Kőszegi László, a Magyar Lízingszövetség főtitkára a BizniszPlusznak kifejtette, hogy szervezetük éves jelentéséből milyen következtetéseket érdemes levonni a magyar vállalkozások helyzetéről és lehetőségeiről, illetve magának a lízingpiacnak az alakulásáról.
A vállalatok és szervezetek mesterséges intelligencia használatát 2025. február 2-a óta új uniós rendelkezés szabályozza. Hogy mely AI-alkalmazások tartoznak az elfogadhatatlan vagy „csak” a kockázatos kategóriába, a technológia jelen állapotára vonatkoztatva eldőlt, viszont változhat is annak függvényében, hogy az EU nyílt tudományos csoportja szerint mennyi idő alatt és mekkorát fejlődik. Milyen esetekben és mekkora bírságokat kockáztatnak az AI-t alkalmazó cégek, ha megszegik a rendeletet? Hogyan és meddig tudnak felkészülni a szabályos használatra? Mit tehet a „magánember” AI-val kapcsolatos jogsérelem gyanúja esetén? A kérdésekre dr. Baracsi Katalin internetjogász válaszol.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS