Gomba módra szaporodnak a pékségek Szerbiában

2020. 01. 13., 14:15

Tavaly 6 ezer tonna pékárut importált Szerbia több mint 6,8 millió euró értékben.

Szerbia évente több mint egymillió tonna búzát termel, mégis kenyeret importál. Tavaly 6 ezer tonna friss kenyeret és egyéb péksüteményt importáltak több mint 6,8 millió euró ellenében – írja a Magyar Szó.

A pékségekben árult friss kenyér és péksütemény jelentős részét, sok esetben akár több ezer kilométeres távolságokból szállítják az országba félkész állapotban.
Zoran Pralica, a Szerbiai Pékek Uniója elnöke szerint a péktermékek megnövekedett behozatala mellett, 40 százalékkal több a pékség, mint amennyire valójában szükség lenne.
A fagyasztott és félkész kenyér behozatalához leginkább a Lidl és hozzájuk hasonló üzletláncok, hotel- és étterem-hálózatok járulnak hozzá, melyek a mindig meleg péksüteménnyel győzik le a konkurenciát.
Az országban gomba módra szaporodnak a pékségek, amelyek egyrészt lefojtják a piacot, másrészt nem tisztelik a különböző előírásokat és a munkásaikat nem jelentik be.

Becslések szerint 7000 kiskereskedelmi pékség működik Szerbiában, de nem tudni, hogy hány tulajdonos áll mögöttük, mivel nem egységesen jegyeztették be a vállalkozói tevékenységüket.

A piac telített és ez különösen Belgrádra igaz. Pralica úgy látja, hogy sürgősen szükség van a kisipari kamarák felállítására, ahogyan a kisipari tevékenységről szóló törvényre is.

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2025. 06. 20., 12:40
2025. június 20-tól kedvezőbbé válik a részletfizetés. Az automatikus pótlékmentes részletfizetés összeghatára megduplázódott, már kétmillió forintos adótartozásig is kérhető. A Magyar Közlönyben megjelent az egyes adókötelezettségekről és egyes adótörvények módosításáról szóló törvény, amelynek számos szabálya már június 20-án hatályba lépett.
2025-06-20 19:05:00
Ötven százalékkal magasabb összegben vehetik igénybe a családok 2025. július 1-től a családi kedvezményt. Az emelés automatikus, teendőjük csak azoknak van, akik az adóelőleg-nyilatkozatban összegszerűen, és nem a gyermekek száma szerint kérték a kedvezményt.
2025-06-19 20:05:00
Március és május között országosan átlagban 5,8 százalékot lehetett alkudni az eladott lakóingatlanok árából, azonban a paneleknél tovább szűkült a vevők mozgástere – derül ki az OTP Ingatlanpont adataiból. A tavaszi hónapokban Budapesten tovább csökkent a rés a hirdetési és az eladási árak között, ami jól mutatja a lakáspiaci tendenciákat, hiszen közben a községekben továbbra is jelentős az alku lehetősége.

  Rovathírek: HIPA

Ismét bekerült Magyarország a legjobb befektetői megítéléssel rendelkező feltörekvő gazdaságok körébe, és a kelet-közép-európai térségben egyedüliként javította pozícióját a Kearney nemzetközi üzleti tanácsadó társaság új felmérése szerint – közölte a HIPA Nemzeti Befektetési Ügynökség.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Érdekes ingatlanpiaci helyzetet teremt a helyi önazonosság védelméről szóló törvény, amely júliustól már hatályba is lép. Sokan gondolják, hogy önmagában a létezése befolyásolhatja az árakat, de ez szinte kizárólag az önkormányzatokon múlik. Bár Szegő Péterrel még a parlamenti szavazás előtt beszélgettünk a témáról, a Duna House PR és elemzési szakértőjeként átfogó képet tudott adni róla, hogy mi történik lokálisan és országosan a jogszabály bevezetése után.
Az Országos Kereskedelmi Szövetség (OKSZ) közölte: sajnálattal veszi tudomásul, hogy a kormány szakmai egyeztetés nélkül hosszabbította meg a hatósági árak rendszerét, hiszen ezzel a szőnyeg alá söpörték a gazdaságban lappangó feszültségeket, amelyek így csak tovább gyűlnek és mindenképpen felszínre kerülnek. Az árrésstop legnagyobb vesztesei éppen a kisboltok lesznek, hiszen lemaradnak az árversenyben a multikkal szemben – vezeti le ebben az epizódban Kozák Tamás. Az OKSZ főtitkára azt is elmagyarázza, miért nincs rendjén az elmaradt egyeztetés és felvázolja a szövetség szakpolitikai javaslatait, amelyek viszont gyógyírt jelentenének – árrésstop helyett.
Már minden tízedik magyar dolgozott külföldön, főleg Németországban, az Egyesült Királyságban, Ausztriában vagy Franciaországban, és a legfőbb motiváció a pénzkereseti lehetőség, de közben sokakat vonz a nyelvi, kulturális tapasztalat és a szakmai fejlődés is – mondta el a Profession.hu felmérésének eredményei alapján Dencső Blanka. Az állásportál piackutatási és üzletfejlesztési szakértője ebben az epizódban bemutatja, milyen érdekes trendek alakultak ki a magyarok külföldi munkavállalási kedve kapcsán, illetve mennyien és hogyan küzdöttek meg a honvággyal és a nyelvi nehézségekkel, vagy milyen módon kamatoztatják itthon a külföldön szerzett tapasztalatokat.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS