Gomba módra szaporodnak a pékségek Szerbiában

2020. 01. 13., 14:15

Tavaly 6 ezer tonna pékárut importált Szerbia több mint 6,8 millió euró értékben.

Szerbia évente több mint egymillió tonna búzát termel, mégis kenyeret importál. Tavaly 6 ezer tonna friss kenyeret és egyéb péksüteményt importáltak több mint 6,8 millió euró ellenében – írja a Magyar Szó.

A pékségekben árult friss kenyér és péksütemény jelentős részét, sok esetben akár több ezer kilométeres távolságokból szállítják az országba félkész állapotban.
Zoran Pralica, a Szerbiai Pékek Uniója elnöke szerint a péktermékek megnövekedett behozatala mellett, 40 százalékkal több a pékség, mint amennyire valójában szükség lenne.
A fagyasztott és félkész kenyér behozatalához leginkább a Lidl és hozzájuk hasonló üzletláncok, hotel- és étterem-hálózatok járulnak hozzá, melyek a mindig meleg péksüteménnyel győzik le a konkurenciát.
Az országban gomba módra szaporodnak a pékségek, amelyek egyrészt lefojtják a piacot, másrészt nem tisztelik a különböző előírásokat és a munkásaikat nem jelentik be.

Becslések szerint 7000 kiskereskedelmi pékség működik Szerbiában, de nem tudni, hogy hány tulajdonos áll mögöttük, mivel nem egységesen jegyeztették be a vállalkozói tevékenységüket.

A piac telített és ez különösen Belgrádra igaz. Pralica úgy látja, hogy sürgősen szükség van a kisipari kamarák felállítására, ahogyan a kisipari tevékenységről szóló törvényre is.

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2025. 04. 03., 15:35
„Ahhoz, hogy zökkenőmentesen beépülhessen a cég működési gyakorlatába az elektronikus számlabefogadás és -kibocsátás, rendszerszinten kell átgondolni a folyamatokat: az elektronikus számla beérkezésétől kezdve a jóváhagyási, könyvelési teendőkön át a szabályos archiválásig” – hangsúlyozza Nyári Zsolt a K-X Consulting ügyvezetője.
2025. 04. 02., 09:05
2025. januárban a nettó átlagkereset Romániában 5328 lej volt, ami a hónap végi lej/forint árfolyammal számolva 436 900 forintot ért; Magyarországon ugyanebben a hónapban a (kedvezmények nélkül számolt) nettó átlagbér 444 300 forint volt.

  Rovathírek: HIPA

A globális értékláncok megroppanásához és teljes átszervezéséhez vezethet a vámok újabb korszakának beköszönte a világgazdaságban, azonban a beruházásösztönzésnek ebben az új helyzetben is bőven maradt mozgástere – írja friss bejegyzésében Joó István kormánybiztos, a HIPA Nemzeti Befektetési Ügynökség vezérigazgatója.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Bár a nők és férfiak közötti bérszakadék irgalmatlan lassan változó folyamatoktól függ, érkeznek új szabályok, amelyek gyorsabb változásokat idéznek majd elő. Ezek bevezetése előtt a PwC Women in Work 2025 jelentése feltárta, mekkora egyenlőtlenségek állnak fenn – még mindig –, és ezek milyen hátrányt jelentenek a nők számára a munkaerőpiacon. Reguly Márta, a PwC Magyarország HR tanácsadási csapatának vezetője felvázolta, milyen lehetőségeket – és nem mellesleg céges kötelezettségeket – von maga után a hamarosan élesedő uniós direktíva, a Pay Transparency, amely az EU-ban hivatott rendezni ezt a régóta fennálló problémát.
Megérkeztek a hazai lízingszerződések tavalyi számai, amelyek összességében ugyan növekedést mutatnak, de tanulságos megnézni a részleteket, hiszen komoly eltérések jelentek meg az egyes szegmensek között, és ennek nyomós okai vannak. Kőszegi László, a Magyar Lízingszövetség főtitkára a BizniszPlusznak kifejtette, hogy szervezetük éves jelentéséből milyen következtetéseket érdemes levonni a magyar vállalkozások helyzetéről és lehetőségeiről, illetve magának a lízingpiacnak az alakulásáról.
A vállalatok és szervezetek mesterséges intelligencia használatát 2025. február 2-a óta új uniós rendelkezés szabályozza. Hogy mely AI-alkalmazások tartoznak az elfogadhatatlan vagy „csak” a kockázatos kategóriába, a technológia jelen állapotára vonatkoztatva eldőlt, viszont változhat is annak függvényében, hogy az EU nyílt tudományos csoportja szerint mennyi idő alatt és mekkorát fejlődik. Milyen esetekben és mekkora bírságokat kockáztatnak az AI-t alkalmazó cégek, ha megszegik a rendeletet? Hogyan és meddig tudnak felkészülni a szabályos használatra? Mit tehet a „magánember” AI-val kapcsolatos jogsérelem gyanúja esetén? A kérdésekre dr. Baracsi Katalin internetjogász válaszol.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS