Fej fej mellett a román és a magyar keresetek

2025. 04. 02., 09:05

2025. januárban a nettó átlagkereset Romániában 5328 lej volt, ami a hónap végi lej/forint árfolyammal számolva 436 900 forintot ért; Magyarországon ugyanebben a hónapban a (kedvezmények nélkül számolt) nettó átlagbér 444 300 forint volt.

A román statisztikai hivatal tájékoztatása szerint 2025 januárjában a bruttó átlagkereset 8910 lej, a nettó átlagkereset pedig 5328 lej volt. Az MNB hivatalos középárfolyama szerint január 31-én egy lej 81,97 forintot ért, a bruttó román átlagkereset így 730 400 ezer forintnak, a nettó átlagbér pedig 436 900 forintnak felel meg.

A KSH gyorsjelentése szerint 2025 első hónapjában Magyarországon a bruttó átlagkereset 668 100 forint, a (kedvezmények nélkül számított) nettó átlagkereset pedig 444 300 forint volt.

Romániában a nettó átlagkereset a „számítógép-programozás, tanácsadás és kapcsolódó tevékenységek” nemzetgazdasági ágban volt a legmagasabb (11 437 lej, 938 ezer forint), a legkevesebbet pedig a ruházati termékek gyártásában dolgozók keresték (nettó 3292 lej, 270 ezer forint).

Magyarországon szintén az „információ, kommunikáció” területén volt a legmagasabb az átlagkereset (bruttó 1,072 millió forint, kedvezmények nélkül nettó 713 ezer forint), a legalacsonyabb pedig a „szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás” nemzetgazdasági ágban (bruttó 437 ezer forint, nettó 291 ezer forint). Az utóbbi területen Romániában a nettó átlagkereset 3321 lej (272 ezer forint) volt.

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2025. 04. 02., 09:05
2025. januárban a nettó átlagkereset Romániában 5328 lej volt, ami a hónap végi lej/forint árfolyammal számolva 436 900 forintot ért; Magyarországon ugyanebben a hónapban a (kedvezmények nélkül számolt) nettó átlagbér 444 300 forint volt.

  Rovathírek: HIPA

A globális értékláncok megroppanásához és teljes átszervezéséhez vezethet a vámok újabb korszakának beköszönte a világgazdaságban, azonban a beruházásösztönzésnek ebben az új helyzetben is bőven maradt mozgástere – írja friss bejegyzésében Joó István kormánybiztos, a HIPA Nemzeti Befektetési Ügynökség vezérigazgatója.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Bár a nők és férfiak közötti bérszakadék irgalmatlan lassan változó folyamatoktól függ, érkeznek új szabályok, amelyek gyorsabb változásokat idéznek majd elő. Ezek bevezetése előtt a PwC Women in Work 2025 jelentése feltárta, mekkora egyenlőtlenségek állnak fenn – még mindig –, és ezek milyen hátrányt jelentenek a nők számára a munkaerőpiacon. Reguly Márta, a PwC Magyarország HR tanácsadási csapatának vezetője felvázolta, milyen lehetőségeket – és nem mellesleg céges kötelezettségeket – von maga után a hamarosan élesedő uniós direktíva, a Pay Transparency, amely az EU-ban hivatott rendezni ezt a régóta fennálló problémát.
Megérkeztek a hazai lízingszerződések tavalyi számai, amelyek összességében ugyan növekedést mutatnak, de tanulságos megnézni a részleteket, hiszen komoly eltérések jelentek meg az egyes szegmensek között, és ennek nyomós okai vannak. Kőszegi László, a Magyar Lízingszövetség főtitkára a BizniszPlusznak kifejtette, hogy szervezetük éves jelentéséből milyen következtetéseket érdemes levonni a magyar vállalkozások helyzetéről és lehetőségeiről, illetve magának a lízingpiacnak az alakulásáról.
A vállalatok és szervezetek mesterséges intelligencia használatát 2025. február 2-a óta új uniós rendelkezés szabályozza. Hogy mely AI-alkalmazások tartoznak az elfogadhatatlan vagy „csak” a kockázatos kategóriába, a technológia jelen állapotára vonatkoztatva eldőlt, viszont változhat is annak függvényében, hogy az EU nyílt tudományos csoportja szerint mennyi idő alatt és mekkorát fejlődik. Milyen esetekben és mekkora bírságokat kockáztatnak az AI-t alkalmazó cégek, ha megszegik a rendeletet? Hogyan és meddig tudnak felkészülni a szabályos használatra? Mit tehet a „magánember” AI-val kapcsolatos jogsérelem gyanúja esetén? A kérdésekre dr. Baracsi Katalin internetjogász válaszol.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS