Ez tűnt el a romániai boltokból a felvásárlási láz miatt

2020. 05. 08., 13:00

Felpörgette márciusban a fogyasztást a koronavírus-járvány és az amiatt bevezetett szükségállapot Romániában. Megugrott az élelmiszerek iránti kereslet, a nem élelmiszer jellegű termékek viszont kevésbé voltak népszerűek.

Romániában a felvásárlási láz miatt jószerével eltűnt a boltokból a cukor, a liszt, az élesztő és a vécépapír. A kiskereskedelmi forgalom februárhoz mérten 5 százalékkal nőtt az idei év harmadik hónapjában, 2020 első negyedévében pedig 9,4 százalékkal volt nagyobb, mint az előző év azonos időszakában – írja a Krónika.

Az élelmiszerek forgalma bővült márciusban a legnagyobb mértékben, a növekedés 12,3 százalékos volt, miközben a nem élelmiszer jellegű áruk iránti kereslet megcsappant.

A nem élelmiszerekből 7,5 százalékkal többet adtak el, míg az üzemanyag értékesítése 3,7 százalékkal emelkedett. Februárhoz mérten a kiskereskedelmi forgalom 5 százalékkal, a kiigazított érték szerint 3,6 százalékkal emelkedett.

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

  Rovathírek: HIPA

A globális értékláncok megroppanásához és teljes átszervezéséhez vezethet a vámok újabb korszakának beköszönte a világgazdaságban, azonban a beruházásösztönzésnek ebben az új helyzetben is bőven maradt mozgástere – írja friss bejegyzésében Joó István kormánybiztos, a HIPA Nemzeti Befektetési Ügynökség vezérigazgatója.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Bár a nők és férfiak közötti bérszakadék irgalmatlan lassan változó folyamatoktól függ, érkeznek új szabályok, amelyek gyorsabb változásokat idéznek majd elő. Ezek bevezetése előtt a PwC Women in Work 2025 jelentése feltárta, mekkora egyenlőtlenségek állnak fenn – még mindig –, és ezek milyen hátrányt jelentenek a nők számára a munkaerőpiacon. Reguly Márta, a PwC Magyarország HR tanácsadási csapatának vezetője felvázolta, milyen lehetőségeket – és nem mellesleg céges kötelezettségeket – von maga után a hamarosan élesedő uniós direktíva, a Pay Transparency, amely az EU-ban hivatott rendezni ezt a régóta fennálló problémát.
Megérkeztek a hazai lízingszerződések tavalyi számai, amelyek összességében ugyan növekedést mutatnak, de tanulságos megnézni a részleteket, hiszen komoly eltérések jelentek meg az egyes szegmensek között, és ennek nyomós okai vannak. Kőszegi László, a Magyar Lízingszövetség főtitkára a BizniszPlusznak kifejtette, hogy szervezetük éves jelentéséből milyen következtetéseket érdemes levonni a magyar vállalkozások helyzetéről és lehetőségeiről, illetve magának a lízingpiacnak az alakulásáról.
A vállalatok és szervezetek mesterséges intelligencia használatát 2025. február 2-a óta új uniós rendelkezés szabályozza. Hogy mely AI-alkalmazások tartoznak az elfogadhatatlan vagy „csak” a kockázatos kategóriába, a technológia jelen állapotára vonatkoztatva eldőlt, viszont változhat is annak függvényében, hogy az EU nyílt tudományos csoportja szerint mennyi idő alatt és mekkorát fejlődik. Milyen esetekben és mekkora bírságokat kockáztatnak az AI-t alkalmazó cégek, ha megszegik a rendeletet? Hogyan és meddig tudnak felkészülni a szabályos használatra? Mit tehet a „magánember” AI-val kapcsolatos jogsérelem gyanúja esetén? A kérdésekre dr. Baracsi Katalin internetjogász válaszol.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS