Ennyivel keresnek kevesebbet a nők a férfiaknál Szlovákiában

2020. 08. 24., 13:45

A nők álláskereséskor már az első perctől fogva hátrányos helyzetben vannak. Nemük miatt kezdőfizetésként is kevesebbet kínálnak fel nekik, mint az ugyanolyan végzettséggel rendelkező férfiaknak – derül ki egy felmérésből.

Szlovákiában a nők fizetése átlagban 20 százalékkal alacsonyabb, mint a férfiaké – írja az Új Szó.

A Szlovák Tudományos Akadémia (SAV) kutatói arra a kérdésre próbáltak választ találni: lehet-e a nők alacsonyabb fizetésének az oka az, hogy egy új munkahelyen eleve kevesebb kezdőbért kínálnak nekik, mint egy ugyanolyan szakmai tapasztalattal rendelkező férfinak?

A SAV felmérésén 155, személyzeti osztályon dolgozó szakember vett részt. Két csoportba osztották őket, és három-három, regionális üzletmenedzseri posztra jelentkező személy önéletrajzát osztották ki nekik. Az önéletrajzok tartalma megegyezett, csupán a nevek voltak mások: az egyik csoport nők életrajzát kapta meg, a másik férfiakét. 

Bár mindkét csoport ugyanolyan sorrendbe állította az önéletrajzokat, és ugyanazt a jelentkezőt ítélte meg a legjobbnak, a győztes nőnek mégis 200 euróval kevesebb fizetést ítélt meg, mint az ugyanolyan szakmai tapasztalattal bíró, ugyancsak első helyen végzett férfi jelentkezőnek.

A kísérlet során egy nem várt jelenségre is felfigyeltek. Amikor részletesebben megvizsgálták, kinek mekkora kezdőfizetést határoztak meg a szakemberek, kiderült, hogy a nők a férfi jelentkezőknek 210 euróval magasabb bért javasoltak, mint a nőknek. Úgy tűnik, hogy a kezdőfizetés összegét nemcsak a munkavállaló, hanem az önéletrajzát elbíráló személy neme is befolyásolja.

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2025. 04. 03., 15:35
„Ahhoz, hogy zökkenőmentesen beépülhessen a cég működési gyakorlatába az elektronikus számlabefogadás és -kibocsátás, rendszerszinten kell átgondolni a folyamatokat: az elektronikus számla beérkezésétől kezdve a jóváhagyási, könyvelési teendőkön át a szabályos archiválásig” – hangsúlyozza Nyári Zsolt a K-X Consulting ügyvezetője.
2025. 04. 02., 09:05
2025. januárban a nettó átlagkereset Romániában 5328 lej volt, ami a hónap végi lej/forint árfolyammal számolva 436 900 forintot ért; Magyarországon ugyanebben a hónapban a (kedvezmények nélkül számolt) nettó átlagbér 444 300 forint volt.

  Rovathírek: HIPA

A globális értékláncok megroppanásához és teljes átszervezéséhez vezethet a vámok újabb korszakának beköszönte a világgazdaságban, azonban a beruházásösztönzésnek ebben az új helyzetben is bőven maradt mozgástere – írja friss bejegyzésében Joó István kormánybiztos, a HIPA Nemzeti Befektetési Ügynökség vezérigazgatója.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Bár a nők és férfiak közötti bérszakadék irgalmatlan lassan változó folyamatoktól függ, érkeznek új szabályok, amelyek gyorsabb változásokat idéznek majd elő. Ezek bevezetése előtt a PwC Women in Work 2025 jelentése feltárta, mekkora egyenlőtlenségek állnak fenn – még mindig –, és ezek milyen hátrányt jelentenek a nők számára a munkaerőpiacon. Reguly Márta, a PwC Magyarország HR tanácsadási csapatának vezetője felvázolta, milyen lehetőségeket – és nem mellesleg céges kötelezettségeket – von maga után a hamarosan élesedő uniós direktíva, a Pay Transparency, amely az EU-ban hivatott rendezni ezt a régóta fennálló problémát.
Megérkeztek a hazai lízingszerződések tavalyi számai, amelyek összességében ugyan növekedést mutatnak, de tanulságos megnézni a részleteket, hiszen komoly eltérések jelentek meg az egyes szegmensek között, és ennek nyomós okai vannak. Kőszegi László, a Magyar Lízingszövetség főtitkára a BizniszPlusznak kifejtette, hogy szervezetük éves jelentéséből milyen következtetéseket érdemes levonni a magyar vállalkozások helyzetéről és lehetőségeiről, illetve magának a lízingpiacnak az alakulásáról.
A vállalatok és szervezetek mesterséges intelligencia használatát 2025. február 2-a óta új uniós rendelkezés szabályozza. Hogy mely AI-alkalmazások tartoznak az elfogadhatatlan vagy „csak” a kockázatos kategóriába, a technológia jelen állapotára vonatkoztatva eldőlt, viszont változhat is annak függvényében, hogy az EU nyílt tudományos csoportja szerint mennyi idő alatt és mekkorát fejlődik. Milyen esetekben és mekkora bírságokat kockáztatnak az AI-t alkalmazó cégek, ha megszegik a rendeletet? Hogyan és meddig tudnak felkészülni a szabályos használatra? Mit tehet a „magánember” AI-val kapcsolatos jogsérelem gyanúja esetén? A kérdésekre dr. Baracsi Katalin internetjogász válaszol.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS