Egyre többen dolgoznak fáradtan, leterhelten, stresszesen Romániában

2020. 12. 18., 13:15

Egy felmérés szerint a megkérdezett munkavállalók negyedének duplájára nőtt a stressz-szintje a koronavírus okozta világjárvány idején.

A BestJobs november 20. és december 5. között készített felmérése 1421 internethasználó válaszain alapszik. Közel tíz hónappal a járvány kitörése után a romániai munkavállalók fáradtnak, leterheltnek, bizonytalannak érzik magukat: 10-ből 3 válaszadó az mondta, hogy eljutott a kiégés szintjére—írja a Krónika.

A megkérdezettek visszatérő fáradságra panaszkodtak, és közel 20 százalékuk úgy véli, hogy maximum fél év alatt teljesen ki fog merülni, ha nem csökken a stressz és a feszültség, amellyel jelenleg küzd.

A válaszadók 31,6 százaléka úgy érzi, hogy a munkakörnyezete kaotikus és rendezetlen, 26,6 százalékuk alaposan túlterhelt, 24,6 százalékuk pedig úgy nyilatkozott, olyan feladatokat kell elvégezniük, amelyek nem tartoznak a hatáskörükbe.

A válaszadók 23,8 százaléka azért érzi magát stresszesnek, mert nem tudja megteremteni az egyensúlyt a szakmai és a magánélete között, 21 százalékuk pedig arra panaszkodott, hogy a kollégáik feladatait kell átvállalniuk, elvégezniük.

A stresszfaktorok között szerepelnek az állás elvesztésétől való félelem (14,8 százalék), a túl hosszú online meetingek, megbeszélések (8,6 százalék). A megkérdezettek 13,7 százalékát ugyanakkor a menedzserekkel, munkáltatókkal és a kollégákkal történő közvetlen interakciók hiánya zavarja.

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

  Rovathírek: HIPA

A globális értékláncok megroppanásához és teljes átszervezéséhez vezethet a vámok újabb korszakának beköszönte a világgazdaságban, azonban a beruházásösztönzésnek ebben az új helyzetben is bőven maradt mozgástere – írja friss bejegyzésében Joó István kormánybiztos, a HIPA Nemzeti Befektetési Ügynökség vezérigazgatója.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Bár a nők és férfiak közötti bérszakadék irgalmatlan lassan változó folyamatoktól függ, érkeznek új szabályok, amelyek gyorsabb változásokat idéznek majd elő. Ezek bevezetése előtt a PwC Women in Work 2025 jelentése feltárta, mekkora egyenlőtlenségek állnak fenn – még mindig –, és ezek milyen hátrányt jelentenek a nők számára a munkaerőpiacon. Reguly Márta, a PwC Magyarország HR tanácsadási csapatának vezetője felvázolta, milyen lehetőségeket – és nem mellesleg céges kötelezettségeket – von maga után a hamarosan élesedő uniós direktíva, a Pay Transparency, amely az EU-ban hivatott rendezni ezt a régóta fennálló problémát.
Megérkeztek a hazai lízingszerződések tavalyi számai, amelyek összességében ugyan növekedést mutatnak, de tanulságos megnézni a részleteket, hiszen komoly eltérések jelentek meg az egyes szegmensek között, és ennek nyomós okai vannak. Kőszegi László, a Magyar Lízingszövetség főtitkára a BizniszPlusznak kifejtette, hogy szervezetük éves jelentéséből milyen következtetéseket érdemes levonni a magyar vállalkozások helyzetéről és lehetőségeiről, illetve magának a lízingpiacnak az alakulásáról.
A vállalatok és szervezetek mesterséges intelligencia használatát 2025. február 2-a óta új uniós rendelkezés szabályozza. Hogy mely AI-alkalmazások tartoznak az elfogadhatatlan vagy „csak” a kockázatos kategóriába, a technológia jelen állapotára vonatkoztatva eldőlt, viszont változhat is annak függvényében, hogy az EU nyílt tudományos csoportja szerint mennyi idő alatt és mekkorát fejlődik. Milyen esetekben és mekkora bírságokat kockáztatnak az AI-t alkalmazó cégek, ha megszegik a rendeletet? Hogyan és meddig tudnak felkészülni a szabályos használatra? Mit tehet a „magánember” AI-val kapcsolatos jogsérelem gyanúja esetén? A kérdésekre dr. Baracsi Katalin internetjogász válaszol.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS