Egymillió dolgozónak utal minimálbér-támogatást az állam Szerbiában

2020. 09. 11., 17:15

Siniša Mali szerb pénzügyminiszter megerősítette, hogy a vállalatok külön erre a célra nyitott számlájára az állam pénteken fizeti be a minimálbér 60 százalékát, azaz munkásonként a 18 000 dinárt.

A március 15-e után alapított cégek szintén számíthatnak a támogatásra, ezek szeptember 21-én, kétszer 60 százalékot, vagyis a minimálbér 120 százalékát kapják meg – írja a Magyar Szó.

– A koronavírus-járvány következményeinek enyhítését célzó utolsó, ötödik minimélbér-befizetésre a Pénzügyminisztérium 18,4 milliárd dinárt különített el. 234.634 kis- és közepes vállalatban 1.018.863 munkás kapja meg az államtól a minimálbér 60 százalékának megfelelő összeget. Az idei öt minimélbér-támogatásra öszesen 130 milliárd dinárt fordítottunk – ismertette Siniša Mali.

Az újonnan alapított vállalatok kapcsán a miniszter elmondta: kiderült, hogy az emberek készek kockáztatni, és a legnehezebb körülmények közepette is vállalkozásba kezdenek.

Mali kitért arra is, hogy a kormány igyekszik segíteni a nagy veszteségeket elkönyvelő vendéglátóiparnak is, elsősorban a szállodáknak.

A segély felhasználására vonatkozó nyilvános felhívásra szeptember 15-ig jelentkezhetnek a magántulajdonban levő városi szállodák, amelyek ágyanként 350, elhelyezési egységenként pedig 150 eurót kapnak.

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2025. 04. 03., 15:35
„Ahhoz, hogy zökkenőmentesen beépülhessen a cég működési gyakorlatába az elektronikus számlabefogadás és -kibocsátás, rendszerszinten kell átgondolni a folyamatokat: az elektronikus számla beérkezésétől kezdve a jóváhagyási, könyvelési teendőkön át a szabályos archiválásig” – hangsúlyozza Nyári Zsolt a K-X Consulting ügyvezetője.
2025. 04. 02., 09:05
2025. januárban a nettó átlagkereset Romániában 5328 lej volt, ami a hónap végi lej/forint árfolyammal számolva 436 900 forintot ért; Magyarországon ugyanebben a hónapban a (kedvezmények nélkül számolt) nettó átlagbér 444 300 forint volt.

  Rovathírek: HIPA

A globális értékláncok megroppanásához és teljes átszervezéséhez vezethet a vámok újabb korszakának beköszönte a világgazdaságban, azonban a beruházásösztönzésnek ebben az új helyzetben is bőven maradt mozgástere – írja friss bejegyzésében Joó István kormánybiztos, a HIPA Nemzeti Befektetési Ügynökség vezérigazgatója.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Bár a nők és férfiak közötti bérszakadék irgalmatlan lassan változó folyamatoktól függ, érkeznek új szabályok, amelyek gyorsabb változásokat idéznek majd elő. Ezek bevezetése előtt a PwC Women in Work 2025 jelentése feltárta, mekkora egyenlőtlenségek állnak fenn – még mindig –, és ezek milyen hátrányt jelentenek a nők számára a munkaerőpiacon. Reguly Márta, a PwC Magyarország HR tanácsadási csapatának vezetője felvázolta, milyen lehetőségeket – és nem mellesleg céges kötelezettségeket – von maga után a hamarosan élesedő uniós direktíva, a Pay Transparency, amely az EU-ban hivatott rendezni ezt a régóta fennálló problémát.
Megérkeztek a hazai lízingszerződések tavalyi számai, amelyek összességében ugyan növekedést mutatnak, de tanulságos megnézni a részleteket, hiszen komoly eltérések jelentek meg az egyes szegmensek között, és ennek nyomós okai vannak. Kőszegi László, a Magyar Lízingszövetség főtitkára a BizniszPlusznak kifejtette, hogy szervezetük éves jelentéséből milyen következtetéseket érdemes levonni a magyar vállalkozások helyzetéről és lehetőségeiről, illetve magának a lízingpiacnak az alakulásáról.
A vállalatok és szervezetek mesterséges intelligencia használatát 2025. február 2-a óta új uniós rendelkezés szabályozza. Hogy mely AI-alkalmazások tartoznak az elfogadhatatlan vagy „csak” a kockázatos kategóriába, a technológia jelen állapotára vonatkoztatva eldőlt, viszont változhat is annak függvényében, hogy az EU nyílt tudományos csoportja szerint mennyi idő alatt és mekkorát fejlődik. Milyen esetekben és mekkora bírságokat kockáztatnak az AI-t alkalmazó cégek, ha megszegik a rendeletet? Hogyan és meddig tudnak felkészülni a szabályos használatra? Mit tehet a „magánember” AI-val kapcsolatos jogsérelem gyanúja esetén? A kérdésekre dr. Baracsi Katalin internetjogász válaszol.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS