Az európai uniós átlagtól jócskán elmaradó romániai jövedelmeknek tudható be, hogy a vásárlói kosárban az élelmiszerekre és nem szeszes italokra fordított összegek aránya a legnagyobb.
A romániai lakosság vásárlói kosarában a legnagyobb az élelmiszerekre és nem szeszes italokra fordított összegek aránya. Románia fölényesen vezet: az élelmiszerekre és nem szeszes italokra fordított összegek a teljes kosár több mint negyedét, 29,23 százalékát teszik ki. Az európai uniós átlag 16,04 százalék – írja a Krónika.
Az élelmiszereken belül a kenyérre fordított arány tekintetében a „bajnoki címet” jelentő 4,41 százalékos arányhoz képest az EU-átlag 1,11 százalék. Messze meghaladja ez az érték a Görögországban (1,85 százalék), Horvátországban (1,69 százalék), Bulgáriában (1,61 százalék) vagy Lettországban (1,51 százalék) mért szintet.
Arányait tekintve sok pénz megy az egészségre káros szeszes italra és dohányipari termékekre is – a 7,03 százalék nagyjából megegyezik a hasonló fejlettségű országokban regisztrált adatokkal, Litvániában 6,86 százalékot, Bulgáriában pedig 6,37 százalékot költenek ezekre a termékekre. Az uniós átlag 4,44 százalék.
Lényegesen többet fordít alkoholra és dohányipari termékekre a luxemburgi (9,84 százalék), a csehországi (9,09 százalék) és a magyarországi lakosság (8,59 százalék).
A globális értékláncok megroppanásához és teljes átszervezéséhez vezethet a vámok újabb korszakának beköszönte a világgazdaságban, azonban a beruházásösztönzésnek ebben az új helyzetben is bőven maradt mozgástere – írja friss bejegyzésében Joó István kormánybiztos, a HIPA Nemzeti Befektetési Ügynökség vezérigazgatója.
A kormány felmentést kért a Paks II. beruházás számára az előző amerikai adminisztráció által „politikai bosszúból” meghozott szankciók alól, amelyek nehezítik a beruházás előrehaladását – tájékoztatott Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter.