Drága a búza, de egyelőre nem drágul a kenyér Romániában

2021. 01. 22., 17:00

Ha megugrik a liszt ára, tavasszal elkerülhetetlen lesz a kenyér árának emelése Romániában.

Az elmúlt hat év legmagasabb szintjére nőtt a búza ára a nemzetközi tőzsdén, miután a legnagyobb exportőrnek számító Oroszország bejelentette, azt tervezi, hogy március 1-jétől tonnánként 50 eurós exportadót vet ki a búzára, ezzel gyakorlatilag kétszeresére növelve a február 15-től alkalmazandó kezdeti 25 eurós illetéket – írja a Krónika.

Romániában a mezőgazdasági minisztérium összesítése szerint tavaly a búzatermelés közel 41 százalékkal esett vissza 2019-hez képest. Az elmúlt évben az országban összesen 6,091 millió tonna búza termett 2,088 millió hektáron, átlag 2917 kilogramm egy hektáron, miközben egy évvel korábban 4749 kilogramm volt a hektáronkénti hozam.

Diószegi László, a nevét viselő székelyföldi pékség tulajdonosa a Krónika megkeresésére azt mondta, egyelőre a beszállítók nem helyeztek kilátásba drágítást, ám nem tartja kizártnak, hogy márciusig begyűrűzik az áremelkedés a sütőiparba.

Románia évente mintegy 150 ezer tonna lisztet importál Magyarországról. A magyarországi források szerint ha tovább drágul a búza, április környékén újabb lisztáremelés következhet.

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Bár a neobankok és a nemzetközi trendek azt erősítik, hogy a mikro-, kis- és középvállalkozások vezetői ne pénzügyi operatív teendőkbe öljék a drága idejüket ahelyett, amihez igazán értenek, az ehhez szükség digitális megoldások hazánkban még nem vagy csak ritkán hozzáférhetőek. Lemák Gábor, a FinTechShow-t szervező FinTech Group társalapítója ezért tartja fontosnak, hogy a rendezvényükön megvizsgálhatják: ki, hogyan és mit tehet azért, hogy a mikrovállalkozások és kkv-k pénzügyei sokkal egyszerűbben intézhetőek legyenek. Rá is mutatott néhány olyan digitális gyakorlatra, ami kellően jövőbe mutató ahhoz, hogy a hazai vállalkozások is alkalmazzák végre.
A vendéglátóipari vezetők részéről a feladatok delegálásának hiánya az egyik legsúlyosabb probléma, ami miatt nehezen áll talpra az ágazat a COVID utáni években. Továbbra is érezteti hatását, hogy a pandémia szétverte a jól kialakult szakmai közösségeket, a vendéglátósok már nem vagy alig járnak össze eszmecserére és a tudás átadására, amiből pedig kölcsönösen, mindenki profitálhatna. Persze erre a helyzetre is van megoldás: hozzá kell látni a céges mikroközösségek, aztán a nagyobb együttműködések felépítéséhez – osztotta meg a BizniszPlusz csatornával Gréczi Szilárd, a Skill Trade operatív és projektmenedzsere.
A legtöbb munkavállaló nem díjazná, ha a home office határait szűkebbre szabná a munkahelyük, de a felük csak emiatt azért nem mondana fel – legalábbis rögtön. A cégek nem kapkodnak a keretek módosításával, amit valószínűleg jól tesznek, pedig az alkalmazottakat aligha érné váratlanul. Milyen arányban morzsolódnának le a dolgozók a távmunka elvételével? Milyen előnyeit és hátrányait érzik a pandémiából örökölt gyakorlatnak napjainkban? A Profession.hu felmérte, Dencső Blanka piackutatási és üzletfejlesztési szakértő pedig összefoglalta, mire érdemes számítani home office fronton a közeljövőben.

  Rovathírek: GUSTO

  Rovathírek: ATOMBUSINESS